Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-08 / 6. szám
4-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 6. szám Qalestély. A nagykárolyi dalegyesület e hó 25-én este 8 órakor tánc és tombolával egybekötött dalestélyt rendezett a nagykárolyi legényegyesület emeleti termeiben. Az egyesület ez alkalommal is beigazolta, hogy hivatásának magaslatán áll. Az előadott énekszámok a művészi vezető kezek és kipróbált tagok egybevetett értékes munkája volt. Igazán kár, hogy ez az egyesület, mely múltjánál fogva Nagykároly város közönségétől hálás elismerést érdemelne, -- kellő mértékben nincs felkarolva; mostoha gyermeke a városnak s úgyszólván kegyelem kenyérén éldegél! Ha nem volna pártfogásra méltó, ha tagjait nem a dalszeretet vezérelné, ha nem volnának tagjai az ének tudás hivatott bajnokai, ha az egyesület célja nem volna a legnemesebb, t. i. a magyar dal terjesztése, a lélek nemesítése: még érthető volna e közöny! Ha ellehetne ismerni annak igazát, — aki azt állította nem régiben hogy a dalegyesület a többi különböző egyesületekkel együtt arra való, hogy a társadalmat széttagolja, kasztokra ossza; akkor igaza lehetne azoknak is, akik a dalestélyről távolmaradnak, mert nem is tagok, vagy éppen e napon tartják azt a bált, amely sikerült lehetett volna más napon is! Nem szorul bizonyitgatásra, hogy a Dalegyesület úgy a múltban, mint jelenben is mindig ott volt, ahol az érzelmeket akár a haza, akár a magyarság, akár kegyeletes ünnepségeknél élesztgetni, tüzelni, vagy a faji büszkeséget hirdetni kellett ! Ugyan mit szólna e büszke város polgársága Március idusán Kossuth apánk ércemléke előtt megjelenvén, nem hallhatná többé a dalegyesülettől a nemzeti imákat? Nem fájna-é, vájjon nem érezne-é késői bánatot? Hiszen ez egyesület fentartásához nem voltegyébbre szükség, csupán arra, hogy úgy szeresse a dalt, ahogy az megérdemli és olykor fillérjeit se sajnálja, hiszen annak fentar- tása pénzbe is kerül! Azt sem kell bizonyítani, hogy a Dalegylet nem teszi tagolttá a társadalmat! A zene nemzetközi művészet; testvére a dal, amely mindenkié, űré és paraszté, keresztényé épugv mint a keresztyéné vagy zsidóé! — Több pártolást a közönség részéről és kitartást a derék egyesületnek ! ... A dalárda énekszámait részekre osztotta a Kölcsey egye sülét zenei szakosztályának több s jelentős sikerrel előadott zeneszáma, majd Lukács Mihály állami tanító szellemes értekezése a házasságról. A felolvasó kedves inti- musokat árult el a házasságról, amelyről általános derültséget keltve megállapította, hogy az első ballépés,melyet elkövetünk mihelyst megokosodunk. A műsor számait tánc és tombola követte. A dalegyesülethez közel állókból alakult társaság a reggeli órákig maradt együtt. _______________P. 1. HÍ REK. A vármegyei közgyűlés nem 19-én, hanem 26-án fog megtartatni. Jótékonyság. Gróf Károlyi József orsz. képviselő 200 korona adományt küldött a nagykárolyi Nőegyesület elnökségének azzal, hogy azon összeg a tél nyomorultjai segélyezésére fordittassék.- Felépült főszolgabíró. Hirt adtunk annak idején arról,, hogy dr. Képessj^ László csengeri főszolgabíró, súlyos betegen fekszik. Most értesülünk hogy a közszeretetnek I örvendő főszolgabíró felépült nehéz betegségéből és március elsején elfoglalja hivatalát. Vallásos estélyek a Nagykárolyi Protestáns Társaskörben. Kürthy Ká- rely ref. s. lelkész, vallástanár, a kör kiváló, ügybuzgó, rendkívül agilis elnökének kezdeményezésére a Protestáns Társaskör nagy- ! termében minden csütörtökö d. u. 6 órai kezdettel vallásos estélyek i tartatnak. Az estélyek programm- j át éneken és szavalláson kívül egy-egy felolvasás vagy szabad előadás képezi. A vallásos estélyek célja a hit és erkölcsi élet emelése. Halálozások. Kimer Sándor gyári tisztviselő, Kimer János nyugalmazott adótárnok fia, a héten Szatmáron hosszas szenvedés után elhunyt. Halálát özvegye Kalós Mariska gyászolja. Politzer Ignác nagykárolyi kereskedőt ős nejét súlyos csapás érte; egyetlen leánykájuk Jolánka a múlt héten Budapesten hosszas szenvedés után 12 éves korában elhunyt. Színészet. A szatmári szín- igazgató Heves Béla a napokban kérelmet intézett Szatmár városához, hogy bérleti szerződéséből hátralévő jövő évet ruházza át a város Kiss Árpád dunántúli színigazgatóra. A szinügyi bizottság többsége a mellett foglalt állást, hogy a két igazgató kérése teljesítessék főként Heves Bélára tekintettel, hogy neki meg legyen könyitve berendezésének értékési- tése s a szinigazgatóságtól való visszavonulása. — A nagykárolyi színházi élet a múlt héten eseménytelen volt. Újdonság nem volt; i az eddig látott jó darabok kerül- ! tek előadásra a közönség csekély érdeklődése mellett. A jövő héten már a jutalomjátékok következnek, amelyet Bródy Irén jutalmazása vezet be. A következő hétnek érdekességét emelni fogja a nálunk előnyösen ismert Boros Emilnek, a szatmári társulat tagjának vendégként való fellépése. Színházi műsor:, 8- án délután Cigányprímás, este Szultán. (Bródy J. jutalomjátéka.) 9- én Mozi király (zóna.) 10- én Farkas (Boross E. felléptével.) 8 .igSSSiDf A 11- én Halló (Boros E. felléptével.) 12- én Szultán. 13- án Katonadolog (zóna.) 14- én Kis király (Marossy G. jutalomjátéka.) — Áthelyezés. A m. kir. igazságügyi miniszter Széchényi László nagysomkuti és Asztalos Gyula kiskőrösi járásbirósági Írnokokat kölcsönösen áthelyezte. A szatmárnémeti-i ügyvédi kamara tagjai száma 1914. Január hó 1-én 283, kik közül 84 lakik Szatmárnémetiben, 23 Nagykárolyban, 20 Nagybányán, 12 Szinérv ár alján, 14 Halmiban, 11 Nagysomkuton, 13 Mátészalkán, 6 Fehérgyarmaton, 7 Erdődön, 1 Csengerben, 1 Avasfelsőfaluban, 1 Felsőbányán. A bejegyzett ügyvédjelöltek száma 74, ezek közül 34 Szatmáron, 16 Nagykárolyban, 10 Nagybányán, 4 Szinérváralján, 2 Halmiban, 3 Nagysomkuton, 2 Mátészalkán, Fehérgyarmatén, 1 Erdődön van gyakorlaton; bűnügyi védelemmel foglalkozik Szatmáron 68, Nagykárolyban 22, Nagybányán 21, Szinérváralján 12, Halmiban 24, Nagysomkuton 10, Mátészalkán 13, Fehérgyarmaton 6, Erdődön 7, Csengerben, Avasfelsőfaluban Felsőbányán 1 ügyvéd. — Országos állatvásárok vármegyénkben. Február 9-én Fehérgyarmaton, Nagykárolyban, Nagypaládon, 10-én Áranyosmedgyesen 16- án Nagybányán, Sárközön, 20-án Kővárhosszufaluban, Csengerben, 24-én Krasznabélteken, 26-án Ki- rálydarócon. — Gyilkosság. Szorgalmas munkás embernek ismerte mindenki Csánvi Istvánt, aki a Tyúkod községhez tartozó Ilona majorban mint béres foglalkozott. Felesége azonban lustálkodni szerető asz- szony, akitől kitelt akárhányszor, hogy férjének ebédet sem főzött. Ezt tette e hó 4-én is, amiért férje megszidta. Az aszony elpanaszolta édes anyjának, aki erre feltüzelte férjét és legényfiát, hogy Csányit verjék meg. A szorongatott ember védelmére fejszét ragadott és sógorát Kurbuly Ferencet úgy találta homlokon, hogy annak koponyája ketté hasadt s azonnal meghalt. A szerencsétlen ember önként jelentkezett a csendőrségnél. Járványok. Kálmánd községben az iskolákat kanyaró járvány miatt be kellett zárni. Avasfelső- falu, Bujánháza és Terep községekben a hökhurut és kany aró járványszerüleg fellépett A köz- I séget zár alá helyezték.
