Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-12 / 15. szám
SZATMARMEGYEI HÍRMONDÓ FŐSOROZÁS. A honvédelmi minisztérium e hó 7-én leadta a fősorozásra vonatkozó működési tervet, amely szerint vármegyénkben a fősorozás foganatosítandó. Ennek alapján a főszolgabirák és városi katonai ügyosztályok a beosztást foganatosítják és a be- hivójegyeket szétküldik. A fősorozás a következő sorrendben fog megtartatni és pedig: I- ső bizottság: Fehérgyarmati járás: Ápr. 22—27. Mátészalkai járás: Május 4—11. Szinérváraljai járás: Május 30. és Junius 2—4. A vasi járás: Junius 5—8. Felsőbányái járás: Junius 10. Nagybányai járás: Jun. 15—19. II- ik bizottság : Csengeri járás: Május 8—12. Szatmári járás: Május 14—18. Nagy károlyi járás: Május 27-től Junius 3-ig. Nagykároly város: Junius 4—5. Erdődi járás: Junius 8—13. Nagysomkutijárás: Jun. 15—15. — Olvasóinkhoz! Tudomására hozzuk olvasóinknak, hogy Üienes Istudn főmunkatdrsunk, — aki múlt év Október 1. óta működött lapunknál, — nagy elfoglaltságára hivatkozással kötelékünkből kilépett. ^_2-ik oldal __________==____________ HÍ REK. Lapunk olvasóinak, munkatársainak és kartársainknak kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk. — Bírák változása. Az igazságügyminiszter Medveczki Emil szatmári járásbirót a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszékhez helyezte át. Helyét Szüli ányi Andor zilahi kir. tszőki biró foglalja el, kit családi kötelékek fűznek Szatmárhoz. — Igazságügyi kinevezések. Az igazságügyminiszter dr. Selyebi Béla szatmári ügyvédet a budapesti kereskedelmi s váltótörvény- székhez, dr. Medgyesi László pestvidéki kir. büntető törvényszéki joggyakornokot a budapesti törvényszékhez jegyzőkké, a budapesti kir. ítélőtábla dr. Bencsik Sándor mátészalkai ügyvédjelöltet a budapesti kir. Ítélőtábla területére díjas joggyakornokká nevezte ki. — Himenhir. Rápolti Nagy Jenő dr. magyarláposi ügyvéd márczius 31-én tartotta esküvőjét Budapesten Fáy Mártával. Násznagyok voltak Ilosvay Lajos államtitkár, orsz. képviselő és Hollós Oszkár vasúti igazgató. — Kinevezések. Csaba Adorján főispán Flontás Döme szatmári számvizsgálót városi számvevővé 15. szám. nevezte ki. — A dohány jövedéki központi igazgatóság Szeless Pál kataszteri felmérési gyakornokot a szatmárnémeti dohánybeváltó hivatalhoz - dohányjövedéki gyakornokká nevezte ki. — Esküvő. Dr. Selegián János nagybányai orvos vasárnap tartotta esküvőjét Nagysomkuton Olsavszki Gyula dr. ügyvéd leányával, Valériával. — A vármegye közig, bizottsága. A múlt szombaton délelőtt tartotta meg rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A választott bizottsági tagok közül jelen voltak Kende Zsigmond, dr. Falussy Árpád, Madarassy Dezső, Tóth Mór, Szuhányi Ferenc és Jármy Andor. Napirend előtt Ilosvay Aladár alispán a múlt havi ülésen hozzáintézett interpelációra adott választ az erdőszádai me- gyebizottsági tagválasztás ügyében. A választ tudomásul vette a bizottság. — Nagykároly uj főjegyzője. Április 5-én, vasárnap volt Nagykárolyban a nyugdíjazás folytán megüresedett városi főjegyzői állás betöltése iránti választás. Dr. Falusy Alajos alkapitánynyalszemben nagy szótöbbséggel Néma Gusztáv közig, jegyzőt választották meg. — Igazgató választás. A nagykőrösi presbitérium Váczy Ferenpoliteisztikus hajlardóságát és a hőskultuszt : ugyanaz az egyház — bölcsen, — attól sem idegenkedett, hogy annyi pogány hagyománnyal együtt átvegye a természet megújulásának szimbólummá magasztositott ünnepét is. Hogy igy van, titkos, nagy gyönyörűséggel telik el a lelkünk. Mert lehet e felségesebb megnyugvás, mint az, hogy a hit nemcsak eskóros, ideggörcsös, rémlátó és patogóiailag beteg ősökhöz fűzi a hívőit, hanem legelső sorban vidám természet-emberek gondolkodásához, olyanokhoz, akik a természetet és millióm csodáját annyira fenségesnek ismerték meg, hogy teljes primitivitá- sukkal megimádták és érzéseikkel a közelébe igyekeztek férni. Ezen az alapon a vallás és természet megismeréséért folytatott heroikus harczhoz fűzné hívőit, olyan harczhoz, amelynek bár nem volt Homérja, mégis bizonyosabbak vagyunk benne, mint Ilion ostromában. És nem volna-e nagyszerű tudat, hogy ugyanaz a vallás, amely annyi mindenben a természet megtagadását kívánja és aszkézist parancsol, ugyanaz a vallás az ő egyik legfőbb ünnepének minden gyökérszállával a természetimádás szent talajából sarjad ki! A föltámadás ama gondolatok közül való, amelyek mélyen benne ültek a primitiv népek ideológiájában. Jelenvaló volt az egyiptomiak gondolatában, akik bebalzsamozták halottaikat, hogy a lélek bármely pillanatban visszaköl- tözhessék a holttestbe és megelevenit- hesse ... Az egyiptomiak Ozirisze föltámadt halottaiból és Ozirisz kultusza messzire túlterjedt Egyiptom határán. A görög képzelet számtalan föltámadási legendát színezett ki. Athalida, Merkur leánya, tetszése, szeript halhatott meg és támadhatott föl. Eszkuláp föltámasztotta Hippolitosat. Herkules föltámasztotta Alcesztiszb Pelops pedig, akit az apja főldarabolva szolgált föl az istenek lakomáján, ugyanezen istenek kegyelméből uj életre ébredt. Élt-e a feltámadás gondolata a zsidók szellemében ? Élt. Nemcsak mert az egyiptomi rabság idején föltétlenül megismerkedtek vele, hanem más okon is. Bizon3ros, hogy a zsidók egy része hitt a föltámadásban, amit Pál apostol ki is használt, amikor jeruzsálemi zsinagógában a zsidók megtámadták, amiért „istennek főpapját szidalmazta“. Pál akkor úgy vágta ki magát a bajból, hogy a ferizeusokat — a föltámadásban hívőket, — hirtelen összeveszhette a föltámadást tagadó szadduceusokkal, mondván: — Férfiak, atyámfiai, én farizeus vagyok s a holtak föltámadásoknak reménységéért vádoltatom. Mire békét hagytak neki, ellenben a farizeusok és szadduceusok alaposan összeverekedtek, »mert a szadduceusok azt mondják, hogy nincsen föltámadás, sem angyal sem lélek, a farizeusok pedig mind a kettőt vallják«' Persze a ferizeusoknak se volt saját gondolata a föltámadás lehetősége vagy bizonyossága, hanem átvették másoktól, valószínűleg Kanaán őslakóitól. A föltámadásba vetett hittel már az egyiptomi rabság esztendeiben ismerkedtek meg a zsidók, és ha ott, mint rabtartóik hitét, meg is vetették, viszont Kánaánban, ahol mint hódítók léptek föl, megbarátkoztak vele, amikor a meghódított népnél ugyanazzal a hittel találkoztak. Az igazi hódítók, ha meg akarják alapozni uralmukat, soha ki nem kerülhetik, hogy gondolataikban, vallásukban, erkölcseikben és szokásaikban apránként hozzá ne idomuljanak az őslakókhoz. Ahol ez a fúzió be nem következik, a hódítás mindig időleges jellegű, mint ahogyan az európai Törökországban a török hódítók még ma is, ötödfélszáz év múltán, idegenek . . . A zsidók ellenben alig lépték még át az ígéret Földjének határát,úgy látszik, hamar asszimilálódtak a kánaáni erkölcsökhöz. Okosan, amivel aztán sikerült nekik a belső békességüket biztositaniok. És Kánaán népe hitt a föltámadásban. Hitt a természet újjáéledésében, amiről évről-óvre a legszélesebb kísérleti alapon, a tulajdon szemével győződhetett meg. Hitt abban is, hogy a totem-állat — a szent, a védőállat — isteni ereje átköltözik az emberekbe, akik a húsából ettek. A totem-állatokat illetőleg kétféle volt a népek meggyőződése. Voltak népek — és ezek közül való a zsidó, — amelyeknek hite szerint totemet enni szontségtörés, és mások, amelyel úgy gondolkodtak, hogy a totem evése által az ember az isteni állat meg szentelt erejével lesz teljes. Innen való talán a zsidók tartózkodása Saját készítmény» s nemgyári áruban még senki sem csalatkozott, ha cipőit Papp László Dagykároly R Gróf Károlyi György-téri raktárából szerezi be. Téli posztó cipők, sárcipők, fiú- és leány csizmák és cipőkben nagy választék! B Csak Papp László által készített cipőt használjon.