Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-05 / 14. szám
2-ik oldal SZATMARMEGYEI HÍRMONDÓ 14. szám. viszont Néma Gusztávot a hosszú szolgálat és rátermettség jutalmazása segíti, jőlehet ő tanácsos, mi- hezképest fizetésbeni előnye nem lenne. Falussy dr. törekvő fiatal ember, ki mint rendőrkapitány is kiválóan megállotta helyét, Néma Gusztáv pedig teljesen képzett nagy jártasságú közigazgatási tisztviselő, kinek munkaköre olyan természetű, hogy attól őt elvonni a város bonyolult ügyeinek érdekében nem áll. A házadó vitás kérdéseihez. A kapnikbányai collegánk által fel vetett vitás kérdéshez — szerkesztő barátom szives engedőimével — lehetőleg röviden kívánok hozzászóllani. Mindenekelőtt nagyon örvendetes, hogy a »Szatmármegyei Hírmondó« szives volt hasábjait» a tágabb értelemben vett bureau ügyek megbeszélésére is megnyitni. Öreg nótárius létemre jó magam is nagyon sokszor fennakadok a törvények és rendeletek laby- rinthusaiban ős nagyon jólesnék, ha a kérdést szükebb pátriám kartársaival megvitathatnám. Sajnos, eddig csak a Magyar Közigazgatás Kérdések és feleletek« cimü nagyrészben bizony »gyengébbek kedvéért« frequentált rovat állott rendelkezésünkre. Az ügy érdemére áttérve kénytelen vagyok a felebbező Erdőkincstár álláspontját helyeselni és Komoróczy collégéin érvelésével szembe helyezkedni. Mert, ha áll is az a jogi elv, hogy valamely törvény hatályon- kivüli helyezése esetére az arra felépített minden döntvény és elvi határozat önként érvénytelenné válik, ámde az erre a jogelvre alapított következtetés a jelen esetben meg nem állhat, még pedig azért nem, mert az 1909. V. t.-c. 27. §- ának 8. pontja úgyszólván változatlanul fentartotta az 1868. XXII. és 1870. LI. t.-c. 2-ik szakaszát s igy kétségenkivül a közigazgatási bíróság adott esetben magáévá teszi, "a volt p. ü. k. bíróságnak 2077 — 1895. sz. elvi elhatározását. De helytelen következtetésre jut Komorócy kartársam az 1909. VI. 27. illetőleg Vh. utasítás 27. §. 8. pontjára alapított okoskodásával is. Ő ugyanis a fenti törvényhely által használt »bérfizetés nélkül illetve »ingyen« szavakból azt magyarázza, hogy amennyiben a kir. erdőkincstár az erdő törvényszerű lakbérét visszatartja a természetben adott lakás többé nem ingyenes, pedig állandó házadómentesség szempontjából nem az lényeges, hogy mit, vagy mennyit takarít meg a háztulajdonos lakbér címén, hanem az az irányadó, hogy fizet-e egyáltalában a gazd. cseléd vagy munkás valamit a házért vagy nem fizet. Igenlő esetben természetesen szó sem lehet állandó adómentességről, nemleges esetben azonban kétségtelen a mentességre való igény. Hiszen, ha ez nem igy volna, akkor gazdasági cselédlak címén egyáltalában senki sem igényelhetne házadómentességet mert minden gazdálkodó vagy birtokos törvény szerint kötelezve van cselédjének vagy gazd. alkalmazottjának megfelelő lakást adni (1907. XLV. t.-c. 29. §.) s ha nincsen elegendő vagy megfelelő laképülete mindenesetre ilyet bérelni lesz kénytelen A természetben adott lakással tehát ép úgy megtakarítja magának X. Y. birtokos az alkalmazottja lakbérét mint a kir. erdőkincstár. Ha tehát ezen teljesen egyforma viszony és helyzet mellett Komorócy collégám nem vonja kétségbe X. Y. birtokos úrtól a mentességre való jogos igényt, miért vonja ezt kétségbe'éppen a királyi Erdőkincstárral szemben ? Talán azért mert az erdő véd nyugdíj-jogosultsággal, osztályba sorozott javadalmazással és családi pótlékkal bir? Ezer bocsánat! Ezeket a definitiókat a házadó törvény nem ismeri. Egészen hamis pontra jut Komorócy kartársam azzal a párhuzamos vonalával is amelyet az adott esetre abból von le, hogy a községek is fizetnek a jegyzői lakás után házadót. Persze, hogy fizetnek még pedig ép úgy mint ahogy a kir. Erdőkincstár is fizet a tisztiképzettséggel biró erdőtiszt lakásért házadót. Vagy talán kartárs úr a jegyzők képzettségét a »gazdatiszti vagy erdőtiszti képzettséggel nem bírók« jába akarja állítani? Hogy a községek az ilyen adó- mentességeknek nem nagyon örvendenek az már szent igaz, mert sajna - községi adóztatásunk egész rendszere az egyenes adóalapra van bazirozva és haj! sok viz fog még a Tiszán lefolyni a mig községi adórendszerünk rozoga vehiculiumában nyugat európai communalis szolgáltatások ágaskodó paripáinak befogására gondolhatunk. Iloba, 1914. március 26. Stern Mór, ______________________________k. jegyző. ka tagóriáHÍREK. — Dr. Cukor Istvánt, Dr. Cukor Lajos vármegyei tb. főorvos nagykárolyi járásorvos jeles és kiváló készültségü fiát Bpest székesfőváros főpolgármestere a dunaparti kórházak alorvosává nevezte ki. — Őfelsége a király a nagysom- kuti ref. templom építésére 200 koronát adományozott. ■ —■ Segédjegyző választás Csoma- közön. Csomaközi kör segédjegyzőjévé folyó hó 4-én Uray András Béla bereznai aljegyző választatott meg. - Nevezett a csomaközi ref. lelkész fia s vele szemben más pályázó nem volt. — Szemlészi vizsga. Komáromi József szatmárnőmetii, Miklós Géza mátészalkai, Varga József nagybányai pénzügyi fővigyázók a nagykárolyi kir. pénzügyigazgatóságnál alakított vizsgálóbizottság előtt a szemlészi vizsgát Kedden letették. Támadás a vállaji uj jegyző ellen. Kedden iktatta be hivatalába Ne- mestóthy Szabó Elemért a vállaji kör uj jegyzőjét Neupauer János helyettes főszolgabíró. A hivatal átadás zavartalanul történt s a fiatal jegyző szerdán bútorait is beszállittattá. Szerdán este azonban a beígért terror kezdetét vette ; a községház ablaküvegeit ő,s ablakfáit ismeretlen tettesek bezúzták. — Halálozás. Bing Mór, a nagykárolyi Bing Mór és társa fakereskedő cég megalapítója, vármegyei bizottsági tag, városi képviselő folyó hó 1-én Abbáziában 70 éves korában elhalt. Temetése ma délután lesz Nagykárolyban. Rubletzky Istvánná .szűk Jaku- bovits Magdolna 66 éves korában Nagykárolyban elhalt. Kiterjedt rokonságot borított gyászba elhuny tával. — Öngyilkossági kísérlet. Pap János városi napidijas Nagykárolyban kedden délben mellbe lőtte magát. A városi közkórházban ápolják. Sérülése nem életveszélyes. Tettének okául a sikertelen életküzdelmeket és életuntságát hozta fel. Elitéit nagykárolyi sikkasztó. Balogh Sándort, Kleiner Dezső laboránsát, ki 500 korona eltulajdonítása után megszökött, a szatmári kir. törvényszék í hó 27-én megtartott tárgyaláson 5 hónapi fogházra Ítélte. Az Ítéletben úgy a vádlott, mint a kir. ügyész megnyugodott. Az ítélet jogerős. Halálozás. Roóz Móric 80 éves korában Nagykárolyban Márc, 29-én elhunyt. Halálát özvegye; kivel 60 évet élt, 5 fiú, nagy számú unoka és dédunoka gyászolja. Saját készitményii s nemjfcyári áruban még senki sem csalatkozott, ha cipőit Papp László Dagykároly & Gróf Károlyi Györ^y-téri raktárából szerezi be. Téli posztó cipők, sárcipők, fiú- és leány csizmák és cipőkben nagy választék! s Csak Papp László által készített cipőt használjon.
