Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-05 / 14. szám

Nagykároly 1914. április 5. Vasárnap. II. évfolyam 14. szám „A VÁRMEGYE' Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági Hetilap SZATMÁRVÁRMECTE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly» Kaszinó-utca 10. szám. Telefon 115. Felelős szerkesztő s NAGY ISTVÁN a szatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője Előfizetési ár: Egész évre — — Félévre — — — Nyilttór sora 40 fillér. — — 8 korona. — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér Jegyzői-kar és az állam­segély. Az utóbbi időben nemcsak napilapok, hanem közigazgatási szakközlönyök is élénken foglal­koznak azzal, hogy a községi ház­tartások bajain segíteni kell, mert az évenként emelkedő községi pót­adók elviselhetlen terheket rónak a községek lakóira. Hivatalos adatok bizonyíté­kait sorakoztatják fel arra, hogy a községek kiadásai az utolsó év­tized alatt háromszorosra emel­kedtek, hogy a terhek apadni nem fognak, s hogy az emelkedést két­harmadrészben nem a községi ház­tartási kiadások, hanem az állami intézmények kapcsolatából előálló teljesítmények alkotják. Valóban nem az éles meg­figyelésből származik ennek a kö­rülménynek a jelenben való tár­gyalása, sőt inkább rövidlátás volna észre sem venni, hogy mily óriási szerencsétlenséget jelent a pótadó növekedése. Hiszen ezek a nagy terhek okai elsősorban a nép kivándor­lási mozgalmának; nem az útlevél kiadást kell itt korlátozni s min­den emberben a ki útlevelet sür­get kivándorlási hiénát látni, ha­nem kikutatni, miért megy el a nép kedve a honi földön való ma­radástól. Bizony a magas állami adó, a folyton növő pótadó s a végre­hajtás a legfőbb oka ennek. A városok vezetői régen tud­ják ezt; — mindenképpen azon voltak, hogy a polgárságot az ál­landó letelepedésnek megnyerjék. S céljukat elérték; mert az arány­lag^ki^ebbpótaxh3nngy^ rosi háztartási terhekre jut és ezenfelül még busás állami segély­zésnek is részessei. Most a tizenkettedik órában a községek állami támogatásait sürgetik minden oldalról. Mozgal­makat hirdetnek az államsegély előkészítésére! Minden tekintetben dicséretes törekvés! Ámbár az állam saját érdekének tekinthetné e fontos kérdést s a társadalom reális erői­től függetlenül is megoldhatná. Azonban nem hagyhatjuk sző nélkül a több helyről kapcsola­tosan hangzó igaztalan vádat, hogy akkor, amikor igazán ki­váló és számottevő férfiak rokon- szenve fordul a községek küz­delme és bajai felé, a községek vezetői hihetetlen közönyt tanúsí­tanak érdekeikkel szemben. Sőt olyan kijelentés is elhangzott, hogy a községek államsegély mozgalma fokmérője lesz a magyar jegyzői kar intelligenciájának, képzettsé­gének és önzetlenségének. »Ezen mozgalom fogja beigazolni — Írja a Községek-lapja Március 1-én — vannak-é s hányán olyan kiválóbb jegyzők, kiket nemcsak saját illet­ményeik kérdése érdekel, hanem a vezetésükre bízott község elő- haladása és boldogulása is!« ügy látszik, hogy a cikkírója nincs tisztában azzal, hogy a jegyző mennyire van munkával terhelve s jövedelmének mily ré­szét utazgatja el közérdekből vagy rendeletre. Azzal sincs tisztában, hogy a legkisebb községi ügy ke­resztül vitele: például egy gyalog­járó, egy fúrt kút, egy iskola stb. létesítéséért mennyit kell küzdenie, fáradnia, dolgoznia! Vagy azt hiszi, hogy ezek a főszolgabirák, Nagykároly városi főjegyzői állás betöltése. A Hetey Ábrahám nyugdíjba menése következtében üresedésbe jött állást ma délelőtt választás utján tölti be Nagykároly rt. vá­ros képviselőtestülete. Hetek óta izgatott a hangulat s széles körben egyebet sem tárgyaltak. Az érdeklődés nem csupán a pályázók miatt volt nagy s a vita itt-ott szenvedelmes is, hanem azért, mert ezúttal arról is szó .van, hogy ez állást oly egyén fogja betölteni a polgármester s tekintélyes kép­viselők szeretete és egyébb, a jelölt szép tulajdonainál fogva, a kinek közigazgatási tanfolyami vizsgája van s a ki egyúttal a rendezett tanácsú város polgármester helyet­tesítését el nem láthatja. E körül­ménynél fogva vitát képez, s meg­gondolandó az, hogy esetleg helyet­tes polgármesteri állást kell a városnak rendszeresíteni, a mire a szegény városnak aligha van módj a. Az állásért Falussy Alajos dr. rendőrkapitány és Néma Gusz­táv városi tanácsos pályáztak. — Falussy dr. a polgármester he- lyettesi állást is betölthetné, — D Mindennemű ruhaneműk, csip­kék, felöltők, függönyök, teritők, szőnyegek legtökéle­tesebb festése. a Bőrkabátok, keztyűk festése. !! Minta után vaió festés!! . Hauff el 5ámuel ­4^ villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő és vegytisztitó Nagy- ^ károiyban, Kölcsey-utca 1. szám. Á rém. kath. templom mellett. Mű­hely : Petőfi-utca 59. szám. Bármely kénes szín yüés gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. = Plisé-gouvré. = Plűsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések ponto­san eszközöltetnek. □ □ alispánok, főispánok, államtitkárok munkái ? Mi azonban tisztában vagyunk azzal, hogy az államsegély moz­galom sikere tényleg a községi jegyzők önzetlen munkálkodásá­nak lesz az eredménye s idők múl­tával nem a jegyzők érdemének lesz beszámítva. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a t. cikkíró illet­ményei igen rendezett viszonyok között vannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom