Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-22 / 12. szám
Nagykároly 1914. március 22. Vasárnap. II. évfolyam 12. szám „A VÁRMEGYE' Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap SZATMÁRVÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Kaszinó-utca 10. szám. Telefon 115. Felelős szerkesztő : NAGY ISTVÁN aszatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője Előfizetési ár : Egész évre — — Félévre — — — Nyilttór sora 40 fillér. — — 8 korona. — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér tfiegyegyülés. Szokatlanul népes közgyűlése volt Szatmárvármegye közönségének Március 19-én. A városba már előző este sok idegen érkezett s a gyűlés megkezdése előtt zsúfolásig meg volt tömve a székház diszterme. Az érdeklődés központjában az elhalálozás folytán megüresedett tiszti főügyészi és- árvaszőki elnöki, e két nagy tisztviselői állás, továbbá az utóbbi állásnak ülnökök közzül való betöltése folytán üresedésbe jövő ülnöki, esetleg szolgabirói állásokra megejtendő választások. A főügyészi állás Schönpflug Richárd, az árvaszéki elnöki állás pedig Ilosvay Ferenc öröké. Köztudomású, hogy a restauráció elmaradása és a küszöbön lévő államosítás kapcsán mily gyors munkával alkotott és hagyatott jóvá a törvényhatóság újabb szabályzatot, amely szerint Februárban is tartandó közgyűlés. Ennek a sietségnek a mostani választások megejthetése volt az oka. De úgy látszik a gyors munkáról fenálló tapasztalat t. i. hogy az legtöbbször rossz, itt is bevállott. A sietség mellett nem lehetett volna a pályázatokat szabályszerű időben kiírni sem, sőt a jóváhagyott szabályrendelet rendes közhirrététele sem járt volna le Februárban. Nagy utánjárással rendelkezést kellett tehát kinyerni arra, hogy a Februári közgyűlés Márciusban legyen megtartható. Csaba Adorján főispán pontban d. e. 10 órakor nyitotta meg a gyűlést. Első indítványa a debreceni román merénylet áldozatai részére Debrecenben felállítandó emlék költségeihez való hozzájárulásról szólott. A főispán a meleg részvét hangján búcsúztatta a magyar állami eszme halottait és Miklóssy gör. kath. püspök kitartó munkásságát és félelmet nem ismerő buzgalmát, mint a legnagyobb tiszteletet megérdemlő hazafias tényt élénken méltatta. A következő tárgy Pest vármegye törvényhatóságának átirata volt, amely erős hangon oly határozat hozására szólítja fel a vármegyéket, a melyben megbélyegzik a debreceni eseményeket és a román—comitéval való kormánytárgyalásokat rosszalja. A vitát Falussy Árpád nyug. főispán a vármegyei függetlenségi párt elnöke nyitotta meg, aki tartalmas és hazafias tüztől áthatott beszédben ismertette a közelmúlt eseményeit és a következő határozati javaslatot terjesztette elő: »Midőn a magyar nemzet az ország összes polgárainak szentesített törvényekben biztosította a szabadságot, törvényességet és jogegyenlőséget, akkor ezen jogok áldásaiban a haza minden polgárát nemzetiség, faj ' és valláskülönbség nélkül egyformán és egyenlően részesítette. Az államalkotó és állam- fentartó magyar nemzet e hazában élő minden népfajnak és nemzetiségnek tiszteletben tartja vallását, nemzetiségét, anyanyelvét és faji hagyományait, de ezzel szemben megköveteli a haza minden polgárától — bármely nemzetiséghez tartozzék is — hogy meghódoljon az ezeréves magyar nemzet állami egysége előtt ős feltétlen hive legyen a nemzet egységének alapját képező magyar állam eszmének. Ennélfogva Szatmár vármegye közönsége minden olyan jogosulatlan törekvést, mely a nem magyar ajkú honpolgárok bármely politikai alakulata, vagy csoportja részéről — a területileg és politikailag osztatlan magyar nemzeti állam egysége ellen irányul — a leghatározattabban elitéli és ezen nemzetellenes törekvés érvényesülése ellen tiltakozik.« A javaslat általános tetszést aratott s percekig ünnepelték a szónokot, akinek indítványát a munkapárt részéről általános öröm között Helmeczy elnök is magáévá tette. Csak nagynehezen jutott szóhoz Lukácsiú, a hires lacfalusi pópa; aki sürü közbeszóllások s szenvedélyes kifakadások között azt akarta bizonyítgatni, hogy jogos a románság követelménye, mert abból a kormány többet már is megadott s hogy törhetetlenül fog küzdeni ő is, mint a tizes nemzeti bizottság tagja a cél megvalósításáért. Tele torokkal kiáltotta be a nyugtalanul mozgó gyülekezetbe, hogy ő jó hazafi, csak azt feledte el megmondani, — amit később Falussy találó éllel meg is jegyzett, — hogy mely hazáról érgz igy. Élesen birálgatta Falussyt és tudományos párbajra hívta fel. Falussy a támadást személyes kérdésben tapintatosan, finom éllel s Lukács múltjának találó idézésével oly frappánsan vágta vissza, hogy a közgyűlés közönsége harsányan nevette az izgatottan hadonászó s lehetetlenné vált magyarfaló pópát. Még egyszer megkísérelte igazolni magát, de csak addig juthatott, hogy Falussy nem érti a román ortog- rafiát, hiszen ő Lukács, de romáMindennemü ruhaneműk, csipkék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. /*\ Bőrkabátok, keztyük festése. !! Minta után vaió festés!! . Hauff el Sámuel . villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő és vegytisztító Nagykárolyban, Köicsey-utca 1. szám. A róm. kath. templom mellett. Műhely : Petőfi-utca 59. szám. Bármely kénes szin yüés gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak.----- Plisé-gouvré. = Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
