Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-22 / 12. szám

Nagykároly 1914. március 22. Vasárnap. II. évfolyam 12. szám „A VÁRMEGYE' Közigazgatási, társadalmi és közgazdasági hetilap SZATMÁRVÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Kaszinó-utca 10. szám. Telefon 115. Felelős szerkesztő : NAGY ISTVÁN aszatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője Előfizetési ár : Egész évre — — Félévre — — — Nyilttór sora 40 fillér. — — 8 korona. — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér tfiegyegyülés. Szokatlanul népes közgyűlése volt Szatmárvármegye közönsé­gének Március 19-én. A városba már előző este sok idegen érke­zett s a gyűlés megkezdése előtt zsúfolásig meg volt tömve a szék­ház diszterme. Az érdeklődés központjában az elhalálozás foly­tán megüresedett tiszti főügyészi és- árvaszőki elnöki, e két nagy tisztviselői állás, továbbá az utóbbi állásnak ülnökök közzül való be­töltése folytán üresedésbe jövő ülnöki, esetleg szolgabirói állásokra megejtendő választások. A főügyészi állás Schönpflug Richárd, az árvaszéki elnöki állás pedig Ilosvay Ferenc öröké. Köztudomású, hogy a restaurá­ció elmaradása és a küszöbön lévő államosítás kapcsán mily gyors munkával alkotott és hagyatott jóvá a törvényhatóság újabb sza­bályzatot, amely szerint Február­ban is tartandó közgyűlés. Ennek a sietségnek a mostani választá­sok megejthetése volt az oka. De úgy látszik a gyors munkáról fenálló tapasztalat t. i. hogy az legtöbbször rossz, itt is bevállott. A sietség mellett nem lehetett volna a pályázatokat szabályszerű időben kiírni sem, sőt a jóvá­hagyott szabályrendelet rendes közhirrététele sem járt volna le Februárban. Nagy utánjárással rendelkezést kellett tehát kinyerni arra, hogy a Februári közgyűlés Márciusban legyen megtartható. Csaba Adorján főispán pont­ban d. e. 10 órakor nyitotta meg a gyűlést. Első indítványa a deb­receni román merénylet áldozatai részére Debrecenben felállítandó emlék költségeihez való hozzájá­rulásról szólott. A főispán a me­leg részvét hangján búcsúztatta a magyar állami eszme halottait és Miklóssy gör. kath. püspök kitartó munkásságát és félelmet nem ismerő buzgalmát, mint a legnagyobb tiszteletet megérdemlő hazafias tényt élénken méltatta. A következő tárgy Pest vár­megye törvényhatóságának átirata volt, amely erős hangon oly ha­tározat hozására szólítja fel a vármegyéket, a melyben megbé­lyegzik a debreceni eseményeket és a román—comitéval való kor­mánytárgyalásokat rosszalja. A vitát Falussy Árpád nyug. főispán a vármegyei függetlenségi párt elnöke nyitotta meg, aki tar­talmas és hazafias tüztől áthatott beszédben ismertette a közelmúlt eseményeit és a következő határo­zati javaslatot terjesztette elő: »Midőn a magyar nemzet az ország összes polgárainak szentesített törvényekben bizto­sította a szabadságot, törvényes­séget és jogegyenlőséget, akkor ezen jogok áldásaiban a haza minden polgárát nemzetiség, faj ' és valláskülönbség nélkül egy­formán és egyenlően részesítette. Az államalkotó és állam- fentartó magyar nemzet e ha­zában élő minden népfajnak és nemzetiségnek tiszteletben tartja vallását, nemzetiségét, anyanyel­vét és faji hagyományait, de ezzel szemben megköveteli a haza minden polgárától — bár­mely nemzetiséghez tartozzék is — hogy meghódoljon az ezer­éves magyar nemzet állami egy­sége előtt ős feltétlen hive legyen a nemzet egységének alapját képező magyar állam eszmének. Ennélfogva Szatmár vár­megye közönsége minden olyan jogosulatlan törekvést, mely a nem magyar ajkú honpolgárok bármely politikai alakulata, vagy csoportja részéről — a területi­leg és politikailag osztatlan ma­gyar nemzeti állam egysége ellen irányul — a leghatározattabban elitéli és ezen nemzetellenes tö­rekvés érvényesülése ellen til­takozik.« A javaslat általános tetszést aratott s percekig ünnepelték a szónokot, akinek indítványát a munkapárt részéről általános öröm között Helmeczy elnök is magáévá tette. Csak nagynehezen jutott szóhoz Lukácsiú, a hires lacfalusi pópa; aki sürü közbeszóllások s szenvedélyes kifakadások között azt akarta bizonyítgatni, hogy jogos a románság követelménye, mert abból a kormány többet már is megadott s hogy törhetetlenül fog küzdeni ő is, mint a tizes nemzeti bizottság tagja a cél meg­valósításáért. Tele torokkal kiál­totta be a nyugtalanul mozgó gyülekezetbe, hogy ő jó hazafi, csak azt feledte el megmondani, — amit később Falussy találó éllel meg is jegyzett, — hogy mely hazáról érgz igy. Élesen birálgatta Falussyt és tudományos párbajra hívta fel. Falussy a támadást sze­mélyes kérdésben tapintatosan, finom éllel s Lukács múltjának találó idézésével oly frappánsan vágta vissza, hogy a közgyűlés közönsége harsányan nevette az izgatottan hadonászó s lehetetlenné vált magyarfaló pópát. Még egy­szer megkísérelte igazolni magát, de csak addig juthatott, hogy Falussy nem érti a román ortog- rafiát, hiszen ő Lukács, de romá­Mindennemü ruhaneműk, csip­kék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéle­tesebb festése. /*\ Bőrkabátok, keztyük festése. !! Minta után vaió festés!! . Hauff el Sámuel . villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő és vegytisztító Nagy­károlyban, Köicsey-utca 1. szám. A róm. kath. templom mellett. Mű­hely : Petőfi-utca 59. szám. Bármely kénes szin yüés gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak.----- Plisé-gouvré. = Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések ponto­san eszközöltetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom