Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-22 / 8. szám

2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 8. szám. Bálint elnök téves eljárásából megsemmisült, azonban a központi elnök is helátva megtévedt cse­lekvését, biztos kilátásunk van arra, hogy elől vezető megyénk egy őrszemét az országos központi intézőségbe behelyezhetjük. Az 1913. évben részt vettünk Cinkotán megtartott kongresszu­son. A gróf Tisza István miniszter- elnök ur őnagyméltósága előtt megjelenő küldöttségben, hol szó­nokunk előtárta a jegyzői állás tarthatatlan helyzetét s hol meg­nyugtató kijelentéseket nyertünk — részt vettünk. Ezen küldöttség komoly érvei eredményezték azon már köztudott törvényalkotást is, mely a jegyzők javadalmát előbbre vitte, mely eredmény azonban meg­nyugvással minket el nam tölt, mert a végzett munka, mert a minden irányú és minden téreni felelőség ellenértékéül nem szolgál; azonban köztudat az is, hogy helyzetünk s ezzel kapcsolatban fegyelmi és felügyeleti kérdésünk is rendezést nyer és hitünk szerint menekedhetünk az égő hajóról, mely felett a tűz emészt, alant a viharzó tenger árja morajlik. Kormányunk többszöri kije­lentéséből értesültünk, hogy lehe­tetlen helyzetünk rendezést nyer. Reméljük azért a legjobbat s bár tudjuk, hogy nagy közigazgatási tudással biró férfiak állanak a kérdés élén, mindazért az emberi tévedések elkerülése végett foko­zott kitartással résen leszünk ős előtárjuk a több szem többet lát elvéből kifolyólag azon álláspon­tunkat, mely a helyi életben nyert tapasztalat által hitünk szerint a nagy alkotáshoz egy-egy ösvényt megjelöl s főképpen, hogy hazánk­nak nemzeti hasznot tegyünk. Mi is hozzá akarunk járulni egy tégla letételével, hogy évezredekre ki­magasló obeliszkje, alkotása legyen az uj rendszer, az államosítás a közigazgatásnak. Kérünk azért titeket egyen­ként és öszszesen, lépjetek, fejlőd­jetek fel csatárláncba alkossátok egjr impozáns légió áttörhetetlen falánkszát, és ne vivassátok csupán a liorátiusok és kuriátiusok egyedi harcát mert erre a véletlenség esélye lehet hatással, de a tömeg ereje felemelő, biztos és sikert nyújtó. II. Megyei rész. Szükebb hazánk, megyék éle­tére vonatkozással az elmúlt évre következőkben számolunk el: Jegyző társaink nagy rétegé­ben, a szorult megélhetési hely­zet kényszerítő voltából kifolyó­lag megindult erős áramlat foly­tán előterjesztést kellett tennünk a törvényhatósági közgyűléshez, azonban mert legmagassabb hely­ről szerzett imformációnk meg­győzött arról, hogy a kormány fizetésünket felemeli a drágasági pótlék megállapításától vissza kel­lett lépni, nehogy a méltánylást ismerő községek a beszámítással károsodást szenvedjenek s ezért kellett viszsza lépni a megyei köz­gyűlésen is a névszerinti szava­zástól ős kérni az elnöknek a gyű­lés rendén csupán a jóindulatú ajánlást. Ellenben a jegyzők úti álta­lánya kérdésbe hozott törvényha­tósági bizottsági határozatot nem veheti megnyugvással a jegyzők testületé mert a fennálló helyzet, az ezen jogcímnek átalányba véte­lét teszi igényessé, amelyre vonat­kozással külön tárgyként szabály- rendelet tervezetben foglalt fel- terjesztés tétetik. Megnyugtató tudomásul beje­lentjük, hogy nyugdíj szabályren­deletünk vármegyénk alispánja ál­tal 1914 január 24-én a belügyi kormányhoz felterjesztetett s elnö­künk ennek jóváhagyását feluta­zásával kisürgette s igy uj nyug­díj szabályrendeletünk renelkező- sei sokak nyomasztó helyzetén van hivatva segíteni. Végül a jelen elnöki előter­jesztés rendén felkérjük az egye­sület tagjait, hogy családjukban beállott mindennemű változásról az elnökséget értesíteni szívesked­jék, mert csak úgy lehetséges kü­lönösen nyugdijjaztatésok rendén az egyesület elnökségének az érde­keltek jogos igényeit támogatni esetleg kiharcolni. Ezek szerint feltártunk előt­tetek mindent s kérünk tudástok és az összetartás erejével támo­gassátok, hogy ebből bátorságot véve igazságunk lobogóját, most a válasz utón, most a 12-ik órá­ban a győzelmi téren lobogtat­hassuk. Ezután 48 tárgy anyagát in­tézték el. A nyugdíj pénztár emelkedő állása örvendetes tudomásul véte­tett. Bemutattatok a jegyzők­től ős nyugdíjasoktól összeállított törzskönyv. Az egyesületi pénztár 1913. évi számadása és 1914. évi költség- vetés után a SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ egyesületi lap kérdése tárgyalta­tott s határozatilag kimondva lett, hogy ezen lap az egyesület tulaj­dona az előállítási költségeknek testületi szavatossága nélkül s felelős szerkesztőjéül 5 évre Nagy István jelenleg egyesületi főjegyző megválasztatott. A lap előfizetése minden jegyzőnek kötelességébe tétetett. Örvendetes tudomásul véte­tett, hogy a jegyzői nyugdíj szabály- rzndolet vármegyei alispán ur által 1914. Január 24-én a belügyi kor­mányhoz fel térj észté tett és hogy Komorócy Jenő elnök ennek jóvá­hagyását kieszközölte (ügyszám 16196—1914.) A nyugdíj-alapból 30000 ko- zonának a fizetési alaphoz való kölcsönvőtele helyeslőleg tudomá­sul vétetett. Az Erzsébet árvaházi persely ős naptár árának Klimes Antal hőgyészi jegyző igazgató elnökhöz való beküldésére, valamint az ado­mány gyűjtésre ős tagul belépésre az egyesület tagj ai felkérettek egy­szersmind hálás köszönetét sza­vazott az egyesület közgyűlése a nagybányai főszolgabírónak, ki ezen emberies ős üdvös intézmény tagjainak gyűjtésénél eredménye­sen fáradott. Az ntiátalány egyöntetűségévé tétele tekintetéből vármegyei sza­bályrendelet tervezet fogadtatott el felterjesztésre. Horváth Endre j oghallgató kassa 40—43. 11. ajtó a. lakos felvételre ajánltatik. Özv. Vaday Lajosné az Erzsébet árvaházi alapítványban részesit- tetik. Nagyobb vitát támasztott Ko­morócy Péter kapnikbányai jegy­Mindennemii ruhaneműk, csip­kék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéle­tesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. 11 Minta után vaió festés!! . Houffel 5ámuel ­villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő es vegytisztító Nagy­károlyban, Kölcsey-utca 1. szám. A rom. kath. templom mellett. Mű­hely : Petőfi-utca 59. szám. Bármely kénes szin yüés gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. = Plisé-gouvré. = Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések ponto­san eszközöltetnek. □

Next

/
Oldalképek
Tartalom