Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-15 / 7. szám

4-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 7. szám. 5. Az orcidorfi sváb fuvózenekar J fellépte. 6. Énekszámok. Előadja: Neményinő Szelényi Ilonka. Műsor után azonnal kezdetét veszi a tánc és a farsangi vásár (Bazár). ! A műsor kezdete este pont 8 óra­kor. Belépődíj személyen kint 2 K. Nagykároly! régi (úri) kaszinó múlt vasárnap tartotta meg köz­gyűlését, amely a lemondott tiszti­kart a következőképpen választotta meg: Elnök Ilosvay Aladár, igaz- : gató: Dr. Péchy István, ügyész : Dr. Sternberg Zoltán, jegyző: Toóth József, számvevő: Gallasz Ödön, Könyvtárnok: Zanathy István, pénztárnok : Várkony Rezső. Vá­lasztmányi tagok : Adler Adolf dr., Baudisz Jenő, Berger Ármin, Csaba Adorján, Debreceni István,Galgócy i József, Gábor Sándor, Halm János, Jékel László dr., Kacsó Károly, j Kaufmann Jenő, Kovács'Dezső dr., Nonn Gyula, Péchy László, Ma­il arassy Gyula, Papp Béla, Plachy | Gyula, Reök Gyula, Róth Károly, N. Szabó Antal, N. Szabó Albert dr., Somossy Ignác, Várady János dr., Id. Vetzák Ede, Papp Kálmán, Gulácsy Tibor, Schönpflug Béla dr., Konc Ödön, Jurcsek Béla, Sternberg Mór. Könyvtári választ­mány : Jen ser Mihály, Gáspár j Pál, Blum József dr., Gorzó Ber­talan, Mitrovich Elek, Schnébli János, Elnök a nevezetteket meg­választottnak jelentvén ki, indít­ványára Madaras'sy Gyula lelépő igazgatónak, ős Somossy István lelépő pénztáritoknak a közgyűlés jegyzőkönyvi elismerés mellett ; köszönte meg eredményes fára­dozásukat, Elnök a maga és tiszt- társai nevében megköszönte a ! beléjük helyezett bizalmat, Ígérve, hogy tőlük telhetőkig mindent el­fognak követni, hogy az egyesület érdekeit előmozdíthassák! Hasonló szellemben nyilatkozott az uj igaz­gató dr. Péchy István is, mire a gyűlés elnök éltetésével véget ért Öngyilkosság. A kártya szen­vedélynek uj áldozata van. Ko­szorús Lajos kir. adótiszt - aki a nagykárolyi kir. adóhivatalnál éveken át működött s legutóbb Borosjenőn teljesített szolgálatot kártya adósságok miatt a ha­lálba menekült. Az elhunyt nagy­károlyi származású, ifjú nejének szülei is itt laknak. Szörnyű tet­tével kiterjedt rokonságot borított mély gyászba. Február elsején látta utolszor felesége, aki mindenkép­pen igyekezett átkos szenvedélyé­ről leszoktatni. Harmadnap Arad­ról jött hozza levél, amelyben meg­hatóan kér bocsánatot s bejelen­tette öngyilkosságát. A halálra rémült asszony telefon utján érte­sítette az aradi rendőrséget, de már ott nem volt feltalálható. A szerencsétlen ember Szegeden ol­totta ki fiatal életét s ott is lett eltemetve. Mennyit nőtt a nappal ? Január hóban a nappal 1 óra 1 percet nőtt. Január 1-én 8 óra 22 perc volt a nappal hossza, Január 31-én | 9 óra 23 perc. Január 1-én 7 óra 53 perckor leélt föl a nap, Január 31-én 7 óra 32 perckor. Január 1-én 4 óra 15 perckor nyugodt le, Január 31-én 4 óra 55 perckor. Február első hétében 21 percet nőtt már a nap, tehát rohamosan emelkedik. Február végéig ebben á hóban ismét 1 óra 28 percet nő a nappal. Gyertyaszentelőkor kint maradt a medve, tehát közel a tavasz. A nagykárolyi önkéntes tűzoltók a múlt évi gyakori tüzeknél any- nyira összemelegedtek, hogy a működő tagok '" szine-javából vi­galmi bizottság alakult a célból, hogy az összetartást még inkább növeljék. Igen helyesen nem vitték piacra ügyüket, hanem szép csen­desen Török István asztalos iparos Somos-utcai Imában jöttek össze, aki teremnek beillő műhelyét ez alkalomra asztalokkal rendezte be s az egész házat fellobogózta. Az estély kezdetén Pálur István a tűzoltóság lelki vezére s tiszte­letbeli szakaszparancsnok a gyö­nyörűséges babérkoszorút nyúj­totta át Demidpr Ignác főparancs­noknak, mint a tűzoltóság ajándékát s igen ügyes beszédében megszó­laltatta a tűzoltók aranyos betűiről csillogó babérleveleket, melyek a szeretet s igaz ragaszkodás ékes hangjává fejezték ki az elismerést és hálát, a tevékeny s áldozatra is kész főparancsnok iránt. Dejni- dor Ignác főparancsnok meghatva mondott kö|zöp,etet a szives üd­vözletért s egyben Tóim ácsolta a közgyűlés s a polgármester elis­merését a hűséges tűzoltóknak, buzdítva katonáit a további nemes munkára. Majd Pálur Istvánhoz szólott, ki lelkesedik minden oly nemes intézmény iránt, mely a közjavát hivatott munkálni. A sikerült estélyi hajnalig tartó vi­dámság mellett ért véget. — Bikavásár. A Gazdasági Egye­sület szokásos bikavásárát f. évi március 11 és 12-én tartja meg Szatmáron még pedig előbbi napon a magyar fajta, 12-én a nyugati fajta bikák körütnek eladásra. Hirtelen haláleset. Dörschin- ger Károly köztisztelt polgártár­sunk, a „'Nagykárolyi Gazdasági ős Ipari Hitelszövetkezet“ ügybuzgó pénztárosa, ki a gróf Károlyi csa­lád helybeli kastélyának hosszú évek során át volt kastélyfelügye­lője, folyó hó 9-én életének GO-ik évében hétfőn este fél 7 órakor a szőlőből jövet az I-ső számú kapunál összeesett s azonnal meg­halt, Halálát szivszélhüdós okozta. A köztiszteletben álló tisztviselő elhunyta nejét és rokonságát borí­totta mély gyászba. A Hitelszö­vetkezet példás buzgalmu pénztá­rosát vesztette el a megboldogult­ban. — A nagykárolyi kath. legényegy­let 1914. évi febr. 23-án, farsang utolsó hétfőjén, saját épületének összes termeiben, nagy farsangi estélyt tart, a kövtekező műsor­ral: 1. Páros jelenet, Előadják: Nagy Bertusha és Fekete János. 2. Páros jelenet. Előadják: Tóth Erzsiké és Dobránszky Ferenc. 3. Bugyi András talyigás. Utánozza: Bálintffy Ferenc. 4. Kígyó kötél. Szavalat. Előadja: Nagy Sanyika. 5. Páros jelenet. Előadják: Steib Ilonka és Fleisz János. 6. Fáni or­vossága. Bohózat egy felvonásban Személyek: Czutlik Döme, Téger Antal, Klára, felesége Szolomájer Anuska, Lili, leányuk Bálintffy Erzsiké, Lóránt Imre * * *, Simi, szolga Héb János, Vicza, szoba­leány Fézer Anuska. Belépődíj: személyenként 80 fillér. Kezdete este fél 8 órakor. Műsor után tánc reggelig. Állami gát a Kraszna-árviz ellen. A nagyváradi Szabadság írja: A földmivelésügyi minisztérium ki­küldöttjei Érmihályfalván a napok­ban fejezték be a vizsgálatot, a melyet a Kraszna évente kiöntő árvizveszedelme miatt követelt az északkeleti Bihar lakossága. Az elmúlt nyáron hirt adtunk arról az óriási kiöntésről, amelynek százötvenezer hold termőföld esett áldozatául Bihar vármegye észak­keleti Szatmárvármegyével szom­szédos részén. Évtizedek óta meg­adással tűrte a környék népe a megszokott pusztítást, veszedelmet, amikor szakemberek kiderítették, hogy az északi kiöntés idegen árvíz, amelynek semmi köze nincs Biharvármegye vízrendszeréhez. A szatmármegyei Kraszna folyócska szokott egy keskeny domszakadó­kon át lelátogatni fölösleges vizé­vel a kitünően termő bihari föl­dekre. A miniszteri vizsgálat azzal végződött, hogy a hírhedt Kraszna szakadat 70.000 koronás állami zárógátat kap% A gát kiépítése után a bihari Érmellők ment ma­rad az évi árvizektől. Kivándorlásról. A nagykárolyi járás községeiből múlt hóban 50 férfi és 14 nő vándorolt ki Ame­rikába. Olcsóbb lett a pénz. Az An­gol Bank egy százalékkal három százalékra szállította le a kamat­lábat. Később a francia rátát is leszállították ugyancsak három szá­zalékra, úgy hogy most már nor­mális állapot uralkodik a nyugat pénzcentrumaiban. Az Osztrák Ma­gyar Bank most már nem marad­hat meg az öt százalék mellett és az optimisták remélik, hogy nem fél, hanem egész százalékkal fogja leszállítani a rátát. Sajnos, a mi pénzviszonyaink gyökeres javulá­sát még sem várhatjuk, mert az állam óriási függő adóssága, továbbá a küszöbön álló újabb kibocsátásokat elvon a rendelke­zésükre álló eszközeinkről. Az ol­csó külföldi pénz jó ideig csak a pénzfeszültség enyhítését hozhatja meg, amit már részben meg is hozott — de a befektetés céljára hosszú lejáratú hitel, az olcsó pénz dacára sem nagyon áll rendelkezésére. Ad­dig pedig, mig, záloglevelet el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom