Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-15 / 7. szám
Nagykároly 1914. február 15. Vasárnap. II. évfolyam 7. szám. A VÁRMEGYE“ Közigazgatási, társadalmi és közgazdaságihetilap SZATMÁRVÁRMEGYE JEGYZŐEGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Kaszinó-utca 10. szám. Telefon 1 IS. Felelős szerkesztő : NAGV ISTVÁN aszatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője Előfizetési ár: Egész évre — — Félévre — — — Nyilttér sora 40 fillér. — — 8 korona. — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér. Reformok. A vármegyei közigazgatás újjászervezése feltétlenül maga után fogja vonni az 1886. évi községi törvény revízióját is. Ez a mai községi törvény mindenesetre mélyreható, gyökeres és rendszeres javításra szorul, mert ma, amikor megcsontosodott világnézetek dőlnek halomra, amikor modern, az előtt nem ismert törekvések jutnak diadalra: lehetetlen, hogy megálljon e 28 éves törvény. Az a változás, mely pusztán abból áll, hogy bizonyos számú eddig választott tisztviselő jövőben hivatalához kinevezés altján fog jutni, egy magában nem jelent reformot, mert személyekben változás nem lesz- s mert a köz- igazgatás rendszerében komoly változtatás ez által még nincs. A nagyszerű és modern köz- igazgatás csak akkor következhetnék be, ha egyszersmind rendszer- változtatásra is rászánj ák magukat az illetékes körök. Nálunk, Magyarországon azonban tartani lehet attól, hogy olyan revízió létesül, mely nem fogja ezt a célt kimenteni, A különböző irányzatok közt jelenleg is folyó örökös küzdelem hamis fogalmakat teremtett az igazi javítások természetéről. A községi szervezetnek változása nem elégséges í A jó községi közigazgatás sem azon múlik, hogy a jegyzőt választani fogják-é, vagy kinevezni; hogy a képviselőtestület kisebb le-sz-é vagy nagyobb. Kétségkívül kellék ez is és szükséges ! A fődolog azonban az, hogy megadj ák-é a községnek a helyes, cél és időszerű fejlődéshez megkívánt eszközöket és tudják-e akkor a szabad szellemű polgárság előtt az autonóm tevékenységet megkedvelteim. A mai viszonyok között a községi képviselőtestületi tagságra nincs és nem is lehet valami nagy tülekedés. Mert a község anyagi eszközök hiányában alig produkálhat valamit s ha mégis valamire elhatározza magát, a gyámkodó felsőbbség vétót mond a törekvéseknek. Addig, mig a fejlődéshez szükséges eszközöket nem bocsájtják a községek rendelkezésére, fejlődésre nem számíthatunk. A modern szervezeti változtatásokon kívül többek között oly reformra volna szükség, amely törvényes garanciát tartalmazna arra, hogy az állam köteles a községnek rendelkezésére bocsáj- tani a fejlődéshez szükséges anyagi eszközöket. Nem államsegélyt — mert ez lehetetlenség volna — Névtelen levél. Irta : Paul Rosenheim. »Tisztelt Uraim ! Jóakarattal figyelmeztetem önt, hogy neje félév óta csalja önt. Biztosan tudom, kedvese van neki. Hova mereszti ön szemeit, ha még ezt sem látja ?« Félév óta! Legalább húszszor olvasta már végig a levelet. Az ő neje! Aki kényelemmel, pompával vett körül, akinek minden óhaját teljesítette, akinek tehetségéhez mérten szerelmes férje is volt! És mégis ... ha meggondolja . . . Lehetséges volna ? Az igaz, itt-ott egy lopott pillantás, amott hosszas kézcsók, néha elmés szójáték még udvarlásszámba is mehetett, igen, igen, most már sok minden eszébe jutott, de mégis bizonyságot akart tudni. Kögtön. Oh, őt nem lehet kijátszani. Ő kegyetlenül igazságos itélőbiró lesz. Csengetett. — Kéretem a nagyságos asszonyt, ha szives lenne hozzám fáradni. A szobaleány eltűnt s pár perccel utóbb neje lépett be viruló szépségében, üdén, boldogan. A férj félig szerelmes, félig fájdalmas tekintettel bámulta a nő gyönyörű termetét. — Légy szives leülni. — Leszek szives. De mit jelent ez a furcsa hang. — Légy szives leülni. Beszélni valóm van veled. A nő bámulva engedelmeskedett. Leült az íróasztal előtt levő karosszékbe és kérdően nézett férje dúlt arcába. A férj kaján mosollyal morfondírozott magában és elhatározta, hogy finom és tapintatos lesz, hogy annál könnyebben kiváltsa neje titkát. — Kérlek, leültem — szólt az asz- szony negédesen. — Most add elő mondanivalódat. A tapintatos ügyes, ravasz férj dühösen szólt : — Kedvesed van. Ne is tagadd! — Megbolondultál ? — Kedvesed van. Mindent tudok. — Róbert! — Mond meg ki az ? — Hiszen mindent tudsz! Különben is elutasítok magamtól minden ilyen őrült vádat. — Felvilágosítást akarok. Beszélj nyíltan, őszintén. Akarom. Követelem. — Előbb te beszélj, őszintén, mi történt veled. Hogy jutottál ilyen őrült ideákra ? — Régen tudom. Már vagy félév óta. Azt hiszed nincsen szemem ? — Szemed . . . miért ne volna ? És mire volt szemed? — A megértés pillantásait felfogni. A titkos kézszoritásotok megfigyelni, száz apró dolgot észrevenni, amiből egyet tud meg a férj : neje megcsalta. — Róbert, én bámulom éleslátásodat. Ezeket nevezed bizonyítéknak. Hogy ránézek arra, akivel beszélek. Kezet fogok vendégeinkkel, ha azok — uram bocsásd meg — férfiak is. Remélem, nem óhajtod, hogy komolyan vegyelek téged ős vádjaidat. — Pokolian komolyan óhajtom. Nagyon komolyan, ahogy én is veszem azokat. — Nagyon sajnálom, de erre nem vagyok képes. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy fantáziád egyiigyü és idegeid tönkretették a rémlátások. — És az orvossal való sétáid? Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéle^ tesebb festése. a Bőrkabátok, keztyük festése. ! I Minta után vaió festés! I • Hauffel 5ámuel . villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő és vegytisztító Nagy- károiyban, Kölcsey-utca 1. szám. A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59. szám. Bármely kénes szín yüés gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. = Plisé-gouvré. = Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
