Szatmármegyei Hírmondó, 1914 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-11 / 41. szám
Fényes Imre, 7. Pap Péter, 8. Nyilván Miklós, 9. Zajti Elek, 10. Kaszovitz Samu. Hétfő. Geszterédi Ferenc fp. 1. Pap Imre alp., 2. Szűcs Ferenc, 3. Gellén Mihály, 4. Fejes Miklós, 5. Nagy József, 6. Balla Elek, 7. Gorgán János, 8. Kirilla György, 9. ifj. Nyilván László, 10. Deuts Ignác. Kedd. Veres Lajos fp. 1. Jánky Albert alp., 2. Fésűs József, 3. Zsákai Eerenc, 4. Szabó Pál, 5. Toronyi István, 6. Mojsza Miklós, 7. Gorgán József, 8. Gellén János, 9 Weinberger Móric, 10. Kondor Béla. Szerda. Nagy Lajos fp. 1. Malonyi János alp., 2. Abos István, 3. Botos Pál, 4. Antal Miklós, 5. Zsákai Pál, 6. Mojsza Demeter, 7. Pap György, S. Pap László, 9. Gyulai Géza, 10. Varga János. Csütörtök. Szilágyi Lajos pf. 1. Fésűs Lajos alp., 2. Botos Ferenc, 3. Botos István, 4. Szép Béni, 5. Steinberger Zsigmond, 6. Weinberger Ferenc, 7. Róth Géza, 8. Román János, 9. Gorgán György, 10 Harpuder Márton. Péntek. Csutoros Albert fp. 1. Szász Sámuel alp., 2. Keserű Imre, 3. Pápai József, 4. Gellén András, 5. Antal István, 6. Kis József, 7. Szűz Imre, 8. Varga András, 9. Mojsza László, 10. Jeremi László. Szombat. Vaday István fp. 1. Tóth László alp., 2. Botos Sándor, 3. Kovács Sándor, 4. Bartha István, 5. Pap Károly, 6. Domokos Bálint, 7. Puskás János, 8. Danka György, 9. Weisz Izidor, 10. Schvartz Emil. Tartalékosok. 1. Boros Károly, 2. Steihberger Farkas, 3. Szilágyi Zsigmond, 4. Lőrinc Ferenc, 5. Farkas Traján, 6. Szép Márton. Szolgálati szabályzat és szervezési rendelkezés. /. szolgálat: A polgárőrség minden szakaszsza hetenként egyszer a megjelölt napokon este ponto2-ik oldal. szeretek élni. Mit akarsz tőlem, te csúnya, vízből kifogott hulla? — Szeretlek — felelt Rózsakertiné. — Szeretem, hogy olyan szomorú vagy, szeretem, hogy tömérdeket iszol, anélkül, hogy megártana, szeretem két sötét, fenyegető szemed, a fehér nyakkendődet, amely alatt bizonyosan medaliont hordasz: annak a nőnek ajándékát. Én csak egy falusi korcsmárosné vagyok, te előkelő és finom ur vagy. A kezed azért van, hogy dámák legyezőjét fogjad, hosszú lábad, hogy táncba vigyél úrnőket, és bus, sötét arcod, hogy megbolonduljanak érted. Óh, mondd, miért vagy szomorú ? Elhagyott kedvesed ? Az utas egy nagy pohár meleg bort töltött a torkába, körülnézett a vendégszobában, a táblabiró már aludt, a nyugalmazott tiszt ur fejcsóválva olvasta régi szerelmes levelét, a melyeket tarsolyába hordott. Olykor nagyot kacagott magában, amint a hütelen nők eszébe jutottak a levelek nyomán és poharából hörpintve, meggyőződéssel mormogta szürke bajusza alatt: — Legalább keresztül lőttek volna egyszer! Valahol. A tiszt ur egy izabella-ezredben szolgált, fehér köpenyege volt és egy darabig az udvarnál is őrködött Jéjszaka a folyosókon. Ki tudná, hogy miféle mély sebekkel menekül hazafelé vén varjú korában ? Rózsakertiné fehéres kezét az utazó hajába mélyeztette, mintha az első hó hivességét óhajtotta volna megérezni a hajszálak között. A sötét kétszeme olyant villant, mint az ege- résző macskáé! — Mondja már kedves, tán szerelmes ? kérdezte évődve. Az utazó elhúzta fürtüs fejét az asszony kezéből és a tüzbe bámult. — Mindig társaságban jártunk, én, ő, meg a férje. Diáknak mentem abba a városba és ott maradtam a kedvükért. A férje legjobb san 8 órakor köteles választott parancsnokaikkal a községházánál megjelenni és az előbbi nap őrségét felváltani. A szolgálat 24 óra. A szolgálatot az egyes parancsnokok osztják be Éjjelre: 3 tagú jálőr 2 órai váltakozó külszolgálattal a belterületen, mig az őrség többi része az őrségi szobában tartózkodik. Ha a szükség úgy kívánja a parancsnok rövidebb szolgálati órákat s ketiős őrséget oszthat be a határutakhoz is. A heti őrségi szakaszok parancsnokai és helyettesei az őrséggel folytonosan jelen lenni, a járőreket ellenőrizni, jelentéseiket átvenni, a szükséghez képest a helyszínére azonnal megjelenni és fontosabb ügyekben a községi jegyzőt nyomban értesíteni kötelesek. A parancsnokoknak csapataikat minden kivonulás előtt kioktatni kell. A parancsnok az együttesen kivonuló polgárőrök közül a vezetéssel eggyet megbíz. II. Jogkör: A polgárőrség jogköre: 1, — élet és vagyonbiztonság felett őrködni. 2, — ha tudomást szerez az ellenség közeiedtéről, bárminemű katonai mozdulatról, repülőgép, vagy léghajóról bejelenteni a közvetlen parancsnok és községi jegyzőnek, sőt erről a csendőrséget értesíti. Fegyvert ha ellenség közeledik használni, arra lőni nem szabad, nehogy a község feldulás áldozatává tétessék, ha nem a fegyverek és jelvények nyomban a községi jegyzőnek átadandók, ily esetekben szigorúan ügyelni keli a polgárőrségnek, hogy fegyveres minőségük észre ne vétessék. 3, ' — minden idegent, tehát a menekülteket is igazolásra felhívni és jelentkezésre utasítani, s ha ezt nem tennék parancsnokukhoz bekísérni. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. barátom, az asszony drága barátnőm. Messze Németországban, — ugy-e, mindegy, hogy mely városban, te rongyos? A cukrásznál a férjével tekéztem, s ö a sarokból mindig engem nézett I Az erdőben együtt sétáltunk hármasban, s ő nekem mondta, hogy édesen dalol a vízesés. Holdas éjszaka az égre néztünk, s ő gyöngéden megérintett: melyik az ön csillaga, uram ? Súgva hozzátette ezentúl az lesz az én csillagom. — A cudar — mondta Rózsakertiné. — így repültek az évek. Tavasszal csónakázni jártunk, télen hármasban néztük a hóesőst, a kis fürdőhelyre kirándultunk a polgári zenekar játékát élvezni és ünnepi ebéden kedves ételeim kerültek az asztalra. Ah, mily boldog voltam, mikor ragyogó szemmel dicsérte a farsangi fánkot! — És — és szerette? Szerette magát? — Minden este felporoztam a pisztolyaimat. Éjjel agyonlövöm magam. Tiz évig, minden este. Toronyszobában laktam. Éjfélkor a csillagokra néztem. Mindjárt leugrom a mélységbe. Elalvás előtt érette fohászkodtam, mikor felnyitottam a szemem, az ő képét láttam. Elvadult, szomorú ember lettem, mert ő nem kedvelte, hogy rajtuk kívül más ismerőseim is legyenek a városban. Két gyönyörű gyermeke volt. Angyalok. És délután a térdemen lovagoltak, nagyfejü, buta falovacskákat vásároltam nekik, a karácsonyfát én díszítettem és a kis színházban, a páholyban mindig a háta mögött állottam — Tiz évig? — kérdezte alattomos guny- nyal ^Rózsakertiné. — És most mit fog csinálni ? Az utazó olyan nagyot ivott a kulacsból, mintha megölni kívánta volna magát. — Most majd : elfelejtem a kis cukrászboltot, ahová délutánonként járogattunk. Most majd: a szenyóra helyett megverem a cseléd- asszonyokat. Most majd : hazamegyek a falum41-ik szám. 4, — minden részeg embert a parancsnok elé vezetni. 5, — tolvajokat elfogni. 6, — tüzeseteknél rendőrségi, tűzoltói szolgálatot teljesíteni, a községet harangok télre veretése által felébreszteni. 7, — gyümölcs árulást ellenőrizni. 8, — kolera veszély és más járvány esetén a törvény és utasításokat betartani s ezzel kapcsolatban a köztisztaság felett őrködni. III. Szervezeti rendelkezés kivonata: A polgárőrség tagja polgáron szolgálatuk közben hatósági közegek. A polgárőr e minőségének felismerhető tétele végett szolgálat közben balján „polgárőr“ felirásu nemzeti szinü karszalagot visel. Aki anélkül, hogy polgárőr volna, a polgárőrök részere megállapitott jelvényt viseli, kihágás miatt az 1879. XL. t.-c. 44. §-a alapján bün- tettetik. A polgárőr szolgálata közben lőfegyvert esetleg kardot is visei. A polgárőr szolgálaton kívül a polgárőri jelvényt és fegyvert nem viselheti. A fegyvert a polgárőr csak felettes rendőrhatóságának konkrét utasítására, vagy önvédelemből használhatja. A szabályellenes fegyverhasználat súlyos büntetőjogi következményekkel járván, a polgárőröknek mindig szem előtt kell tartaniok, hogy a fegyvert csak végső esetben, tehát csak akkor lehet használni, ha a szelidebb eszközök sikertelenek maradtak, hogy a fegyverhasználatot az erre vonatkozó figyelmeztetésnek mindig meg kell előznie, hogy a fegyvert sohasem szabad azon a mértéken túl használni, amely a támadás visszaverésére, az ellenszegülés legyőzésére, vagy a kivédés biztosítására elkerülhetetlenül szükséges, hogy lőfegyvert csak az élet, vagy testi épség megvédése érdekében szabad használni, hogy végül a fegyverba, sok évig üldögélek a tűz előtt esténként, és ha száncsörgés hallatszik az országúton, azt hiszem, hogy ö jött, utánam jött hozzám utazott, mint ahogyan sokszor megígérte. És nagyokat káromkodom magamban, mint egy vén falussi komondor, amely akkor is ugat, mikor senki se hallja a hangját. Rózsakertiné alattomosan hallgatott aztán hízelkedve simult az utazóhoz: — Szerelem I Lám, azt hittem, hogy manapság már csak a francia borbély szerelmes. Egy ilyen előkelő ur ? . . . Az öszes fiatalember csufolódva nevetett maga elé. Megveregette a fogadósné hátát: — Bolond vagy, kis szentem. Nem szerettem én soha senkit, csak a hiúságom, a büszkeségem, meg az, hogy nagyon különb embernek véltem önmagam . . . Azt hitlem, hogy egy nő szerelmes lehet belém. Miért? Pedig filozófiát tanultam és manapság akár pap lehetnék Debrecenben. Rózsakertiné friss bort meiegitett, a táb- labirót lefektette, a penziós tiszt urat meg-meg- simogatta, aztán visszalopózott az utazóhoz. — Hogy hívják magát, uram ? — O — Kálmánnak hívott. — Hát szégyelje magát, Kálmán — felelt a fogadósné. Az utazó nem felelt, elgondolkozva hallgatta, hogy a kutyák ugatják a teli holdat odakünn Kálióban. A lámpás haldokolni kezdett, a bor meg- hidegedéit, Az utazó ölébe vette a fogadósnét, miután a tiszt ur hatul elbóbiskolt. — Azt szeretném, — mondta nagyon halkan, mint egy szerelmi vallomást — hogy mielőtt haza érnék Szatmárba, útközben széttépnének a farkasok. Gyerekkoromban sok farkas volt az ecsedi lápban. — Az idén is van elegendő, — felelt meleg dorombolással a "fogadósné. — Ő, hogy megszerettelek. Soha többé igy szeretni nem fogok.
