A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)

1913-07-20 / 8. szám

r A VÁRMEGYE 8. szám. 4-ik oldal. az előkészítő és szerelő csarnokot a raktárak egész tömege veszi körül. Gondoskodva van azonban munkásjóléti intézményekről is. A gyár­telepen annak üzembe helyezésével egyidejűleg egy teljesen fölszerelt modern fürdő is megnyílik, Az ebédlőhelyiség úgy van tervezve, hogy bár­mekkora nagyobbodna a gyár üzeme, az a ren­deltetésének mindenkor meg fog tudni felelni. Ennek a koloszális épület csoportnak alapozási munkálatai már ez év szeptember hó végén megindulnak és valószínű azon lehetőség, hogy a jövő év őszén a magyar ágyugyár már üzemét meg is kezdi. Hogy mennyire lesz hatással gaz­dasági életünkre, jó-e, vagy rossz hatással, nem tudjuk, jóslásokba sem merünk bocsájtkozni, nem ismerve a legbelsőbb intentiókat, titkokat. Annyi tény, ha magyar anyagot, magyar iparo­sok, munkások felhasználásával építik fel e mo­numentális kis falunak is beillő gyártelepet, ha abban minden vonalon a magyarság érezhető lesz, nem lesz hatástalan gazdasági életünkre ezen gyártelep. Lenne magyar ágyugyárunk, mely a mienk volna. De hol van az megírva, hogy igy lesz. Hátha csak a szép névvel, címmel kell beérnünk : »Magyar ágyugyár 1» Bár első feltevésünk valósulna és reményünk teljesülne ! A jövő majd megmutatja. KÖZIGAZGATÁS. Az uj választó kerületek. A választókerületek uj beosztására vonatkozóan már készülnek a tervezetek. A kerületek száma szaporodni fog, beosztás végleges megállapítása előtt meghall­gatják nemcsak a főispánokat, hanem az illető vidékek képviselőit is pártkülönbség nélkül. Az erre vonatkozó tanácskozások szeptember elején lesznek, hogy a választókerületek uj beosztására vonatkozó törvényjavaslat az őszi ülésszak leg­elején beterjeszthető legyen. Jóváhagyott szabályrendelet. A belügyminiszter Szatmárvármegyének a gümőkór (tuberkulózis) elleni védekezésről alkotott szabályrendeletét 13910—1913. sz. alatt jóváhagyta. Szünetel a kezelés a szatmári kir. adóhivatalban e hó 21—23-ig azért, mert ezen a napokon az adóhivatal átköltözködik az uj kincstári épületbe a Kákóczi-közben. 24-én már rendes kezelés lesz az uj helyiségben. A vármegye fegyelmi választmánya Csaba Adorján elnöklete alatt Várady József nagybányai gazd. ismétlő iskolai tanító fegyelmi ügyében ülést tartott. Nevezett tanító ellen a nagybányai pol­gármester feljelentésére indult meg a fegyelmi eljárás. A panasz tárgya az volt, hogy a kérdé­ses iskola 1000 K évi jövedelme dacára eredményt felmutatni nem tudott s hogy Várady József Budapestről beszerzett zöldségféléket, mint az iskola terményeit adja el s ezzel a piaci vám- jövedelmet károsítja. A lefolytatott fegyelmi eljárás során, beigazolást nyert, hogy a panasz nem fedi a valóságot. Beigazolást nyert az is, hogy az 1000 K évi segélyből eredményt felmu­tatni azért nem lehetett, mivel az iskola ingatlana vadvizes, kavicsos talajú, melynek javíttatására fordittatott nagyrászben a kérdéses Összeg. A választmány a vizsgálat adatainak figyelembe vételével Várady József ellen a további eljárást beszüntetve, felmentő határozatot hozott. Aljegyző helyettesítés. A szinérváraljai főszol­gabíró a megüresedett apai aljegyzői állásra Likker János okleveles jegyzőt helyettesítette. A helyhatósági állatorvosok illetményeinek rende­zése. A helyhatósági állatorvosi állásokat a tör­vényhatóságok ez idő szerint az 1888. évi VII. t.-c. alapján, szabályrendeleti utón szervezik. Eltekintve attól, hogy ezek a szabályrendeletek nem tartalmaznak az állatorvosi szolgálatra nézve egyöntetű intézkedéseket, a legtöbb az illetmé­nyeket úgy állapítja meg, hogy azok nem egyez­tethetők össze az állatorvosok főiskolai képzett­ségével és az általuk végzett fontos állategész­ségügyi és közegészségügyi (husvizsgálat) teen­dőkkel. Mint értesülünk a földmivelésügyi miniszter addig is, amig az állategészségügyi törvény folyamatban levő revíziója során a helyhatósági állatorvosok ügyét véglegesen rendezheti, úgy kíván a mostani tarthatatlan helyzeten segíteni, hogy egy szabályrendelet-mintát dolgoztatott ki, amelynek megfelelően a törvényhatóságok a szabályrendeleteiket átdolgozhatják. A szabály­rendelet-mintában a legkisebb évi törzsfizetés 1600 koronában van megállapítva s ezenfelül bizonyos korpótlékra és lakásbérre való igény­jogosultság is fel van véve. A kiszállások esetére napidijat és megfelelő utazási költségeket álapit meg a szabályrendelet-minta. Elmarad a népfölkelési szemle. A honvédlmi miniszter a hivatalos lap legutóbbi számában rendeletet adott ki, mely szerint a kötelező népfölkelő időszaki jelentkezések az idén nem tartatnak meg. A férjes asszony nem lehet községi választó. A közigazgatási bíróság egyik most publikált Ítéle­tével kimondotta, hogy a nőknek a közvetlen községi választói jogot a községi törvény álta­lában nem adja meg. Ezt a jogot csakis a nagy­korú nők és csakis meghatalmazott utján gyako­rolhatják. A férjes asszonyok azonban községi választói joggal egyáltalán nem bírnak. Ez alapon a férjes asszonyok a községi választók névjegy­zékébe sem vehetők fel. Ezt az álláspontot iga­zolja az a törvényes rendelkezés is, mely szerint a férjes asszony adója a községi virilis képvi­selők névjegyzékének összeállításánál a férj adójához számítandó, Községi elöljárók mint iparüzök. A kereskedelmi miniszter most közzétett 37.914—1912. sz. határo­zatában kijelentette, hogy az iparhatóság az iparigazolvány kiadását nem tagadhatja meg, illetőleg a már kiadott iparigazolványt nem von­hatja vissza azon a címen, hogy az iparüző köz­ségi elöljáró, mert az ipartörvény alapján az iparigazolvány nem tagadható meg azoktól sem, akik szolgálati viszonyuknál fogva ipart nem űzhetnének. Az iparhatóság az iparigazolványt kiadja s az iparüző szolgálati felsőbbsége, tehát első sorban a községi képviselőtestület van hivatva a körülmények mérlegelésével határozni afelett, hogy az ipar üzése a községi elöljárónak megengedhető-e, illetőleg hogy a községi elöljáró állásában az ipar gyakorlása közben megmaradhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom