A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-11-23 / 26. szám
2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 26. szám. Községi alkalmazottad betegség elleni biztosításának értelmezése. Szatmár vármegye hivatalos lapjának f. évi 55-ik számában a várm. Alispán ur által 19556/913. sz. alatt kiadott rendelet szerint a községi alkalmazottak betegség- esetére a kerületi munkásbiztositó pénztárnál biztositandók. Az erre vonatkozó 1907. évi törvény életbeléptetése óta ezen biztosítások sehol sem foganatosíttattak, sőt a biztosítás ténye egész mostanáig senki által nem is forsiroztatott. A közelmúltban azonban valószínűleg a nyomasztó pénzügyi viszonyok következtében mind sűrűbben jöttek a kér. m. biztosi tó pénztárak felhívásai a községi alkalmazottak biztosításaira nézve, amikor is megnevezi, hogy a községi óvónő, szülésznő, kisbiró s egyéb hivatalszolgák biztositandók baleset ellen. A biztosításról szóló 1907. évi XIX. t.-c. taxatíve felsorolja mindazon vállalatokat és üzemeket, melyek alkalmazottai biztosítási kötelezettség alá esnek. Véleményem szerint a községi alkalmazottak nem esnek ezen most jelzett törvény biztosítási kötelezettsége alá,mely körülményt a törvény 1. §-nak 14. pontja meg is erősít*. A jelzett pont szerint »az állami, törvényhatósági, községi és közalapítványi vállalatoknál vagy hiv atalok b an « alk almazott egyének betegség ellen biztositandók, ha évi fizetésük vagy bérük évenkint 2400 koronánál, illetve naponkint 8 K-nál nem több. E pont egyszeri futólagos átolvasása után momentán azt gondolhatná a laikus, hogy a községi hivatalokban alkalmazott egyénekről is szó van. Ha azonban figyelmesen átolvassuk e sorokat, rá kell hogy jöjjünk arra, miszerint e most idézett szakasz csakis a községi vállalatoknál, üzemeknél, gyáraknál s ezek hivatalaiban alkalmazott egyéneket kívánja biztosítani, nem pedig általában véve a községi alkalmazottakat. Ezt pedig maga a törvény címe is igazolja, amely »az ipari és kereskedelmi alkalmazottak betegség és baleset biztosításáról« tesz említést. Hogy pedig a községi alkalmazottak nem tekinthetők ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak, ez már egyszer factum. Az alispáni rendeletekben jel- zett s a kér. m. bizt, pénztárak által követni szándékolt azon eljárás pedig, hogy a pénztár kiküldöttei a biztosításra kötelezettek közé fölveszik az albirót, éjjeli őrt, mezőőrt s szülésznőt is, egyszerűen illoyalis állapot, ami ellen minden erőnkből tiltakozni kell. Ennek ellensúlyozására vagyok bátor említeni, hogy a Mb. 466/907. sz. azt rendeli, hogy ->á községi bírák, esküdtek, bábák, pecérek, úgyszintén a községek által alkalmazott mezőőrök, pásztorok és erdőőrök, az 1907. évi XIX. t.-c. szerint biztosítási kötelezettség alá nem esnek.« Egy másik Mb. 1171/907. sz. rendelet pedig akkép intézkedik, hogy a községi esküdtek önként sem biztosíthatják magúkat. Községi mezőőrök szabad elhatározásuk alapján úgy betegség, mint baleset esetére biztosíthatók.« A vármegyei Alispán ur átérezve a törvényben lefektetett alapelveket, kiadott rendeletében síkra száll a községek érdekében, mely intézkedésért hálás köszö- netünket fejezzük ki, kérve őt, hogy községeinket védelmében továbbra is megtartani méltóztassék. A kiadott rendelet utolsó előtti bekezdésével azonban nem értünk teljesen egyet, mivel a 194. §. azt mondja, hogy a felmerült vitáskérdések eldöntése felett, a pénztár székhelye szerint illetékes iparhatóság jár el még abban az esetben is, ha a pénztár kerülete több iparhatóság területére terjed ki. Tehát pl. a nagykárolyi pénztár kerületében felmerült vitás kérdéseket, csakis a nagykárolyi iparhatóság oldhatja meg, a törvény rendelkezése szerint. Szükségesnek és aktuálisnak tartottam a biztosításra vonatkozó szerény véleményemet e cikk keretében kifejteni annál is inkább, mivel a közelmúltban sok zaklatásnak, sőt fenyegetéseknek voltunk a biztositó pénztárak által kitéve, amely utóvégre szükségessé teszi, hogy a vitás kérdések eldöntessenek és a bajok szanál- tassanak. Vezend, 1913. november 18. Wicsay Endre, körjegyző. %nyomíaték. A mészáros és hentesekre rá jár a rúd. Lapunk más helyén hirt adunk arról, hogy Nagykárolyban a hatósági mészárszékkel való fenyegetésre a leves- hus ára egyszerre 32 fillérrel szállott alá, most pedig a földmivelésügyi mi- niszter rendelete fekszik előttünk, amely a mészárosok kedvencéről a „nyomtaték“- ról intézkedik, megállapítván, hogy mennyi lehet a nyomtaték. Mert eddig a nyomtatóknak az a jó tulajdonsága meg volt, hogy az ára sohasem volt alacsonyabb, mint a húsé, holott emberi élvezete csakis a hús alkalmas, míg a nyomtaték legfeljebb a kutyának váló. A mészárosok ennélfogva nagyon szerették, mert hiszen ez volt részükre az a tégla, amelyből biztos gazdagodásuk alapját építették. Most változni fog a helyzet, ha megmarad a nyomtatók oly kicsinynek, mint azt a miniszteri rendelet előírja. Mindenesetre dicséres dolog ezen intézkedés is, mert ez 5 százalék megtakarítást jelent; de ezzel be lett bizonyítva az is, hogy a mészáros és hentes ipar nagyon sok tekintetben rászorult az egészséges reformokra ! Talán inkább arról kellett volna gondoskodni, hogy a húsárak mindenkor a viszonyoknak megfelelők legyenek. Köztudomású dolog, hogy esztendők óta szenved a fogyasztó közönség a hallatlan magas húsárak miatt, mig az állattenyésztő gazda régi baja, hogy eladott állatán a takarmány ára sem térül meg. Erre nézve azonban a miniszter nem intézkedik ; már pedig az a hatósági intézkedés, amelyet a fogyasztó közönség érdekében jelenleg tenni lehet nagyon kétes értékű, csak ideig-Óráig tartó. A sikereket meggátolja közigazgatásunk százféleképen összebogozott érdekszála is. Városokban tűnik ez ki leginkább s ugyanazért a közönségnek szövetkezeti utón kellene szervezkedni. MIMIK. Olvasóinkhoz! /özön kellemes helyzetbe jutottunk hogy sikerült Gellért Endre árvaszéki ülnök úrtól közlés végett nyerni egyet azon becses műfordításai közzül, amelyeket francia jeles Írók szellemes munkáiból nyelvünkre lefordított. „CS/öRNOK“ rovatunkban hozzuk s tudjuk, hogy olvasóinknak kellemes perceket szerzünk azzal, /ö midőn olvasóink nevében is hálásan köszönjük ezen kedvességét, kérjük, szíveskedjék bennünket jövőben is hasonló műélvezetben részesíteni. Központi választmányok újjáalakítása. Minthogy az orsz. képviselők választásáról szóló ez évi XIV. t.-c. még nem lépett életbe: a belügyminister utasítást adott ki a választmánynak az eddigi módon való megalakítására. Az erre vonatkozó törvényhatósági bizottsági határozatot december végéig a belügyminiszterhez fel kell terjeszteni. — Esküdtszék elnöke. A szatmári kir. törvényszéknél 1914. évben Saját készftményü s nem gyári áruban még senki sem csalatkozott, ha cipőit Papp László Dagykdroly Gróf Károlyi György-féri B raktárából szerezi be. Téli posztó cipők, sárcipők, fiú- és leány csizmák és cipőkben nagy választék! ■ Gsak Papp László által készített cipőt használjon.
