A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-07-13 / 7. szám
A VÁRMEGYE 7. szám. 6-ik oldal. — A pénzügyőri főbiztos elhelyezése. Biró Imrét a nagykárolyi pénzügyigazgatóságnál működő központi pénzügyőri főbiztost a pénzügyminiszter Nyitrára helyezte át. Fegyelmi a nagybányai rendőrkapitány ellen. Csaba Adorján Szatmárvármegye főispánja fegyelmi eljárást rendelt el Smaregla Mihály nagybányai rendőrkapitány ellen. A főkapitány — állítólag — egy hitelezési csalás ügyben későn indította volna meg a nyomozást. — Két lóért három és félesztendö. A szatmári törvényszék tegnapelőtt Ítélt Lovas Lajos ügyében, kit azzal vádoltak, hogy két idegen lovat elhajtott. A tárgyaláson kiderült, hogy a 45 éves ember már 25 évet . töltött az ország külömbőző fegyházaiban s ebből tiz esztendőt katonai fegy- házban. A két ló elhajtásáért három és fél esztendőt kapott. Alkoholmérgezés. Bugye Tógyer ötvenéves napszámos Pribékfalván jól bepálinkázott. Berúgott állapotban lefeküdt aludni. Reggelre halva találták. — Szamárhurut járvány Börvelyben. Börvely községben a szamárhurut járványként fellépett. A hatóság intézkedett a járvány tovaterjedése ellep. TÁRCA. Jelenet a gyorsvonaton. Az elmúlt napokban az egyik nagyforgalmü gyorsvonaton következő igen érdekes és jellemző eset történt. A zsúfolt gyorsvonatra fölszáll egy ur, de az egész második osztályon egyetlen szabad helyet sem volt képes találni. Végre az egyik fülkében észreveszi hogy egy sarokhelyen, az ülésen két darab kézicsomag van elhelyezve és megkérdi a szemben ülő szürkekabátos urat, hogy a kérdéses hely el van-e foglalva. A megszólított ur kijelenti, hogy a két csomag gazdája az imént átment az étkezőbe, de csahhamar vissza fog térni. Az utas köszönettel fogadja a választ és jó darab ideig ismét a folyosón várakozik, de amikor az étkezőben tartózkodó ur csak nem akar jelentkezni, nekidurálja magát és a két csomagot fölrakja a hálóba, majd kijelenti: — Amig az étkezőbe átment ur visszatér, elfoglalom helyét és őrizetbe veszem csomagjait. Amint megjelenik, természetesen azonnal átengedem jogos helyét. A gyorsvonat időközben egyre közeledik a végállomáshoz, de az »étkező« ur egyre késik. A szürkekabátos ur pedig mindjobban fészkelődik helyén és úgy látszik már, hogy legközelebb ki akar szállni. És valóban a szürkekabátos ur olyan nyilatkozatot tesz, hogy mindjárt megérkezik utazásának céljához és a hálóból leemeli az ominózus két darab kézitáskát, mire a szemközti utas megszólal: — Kérem, uram, az a két útitáska az ön kijelentése szerint egy idegen űré, aki az étkezőben tartózkodik, tehát tessék csak visszahelyezni azokat a hálóba ! — Engedelmet kérek, az egész csak tréfa volt, amelylyel azt akartam elérni, hogy a szabad helyen legalább kinyújthassam lábaimat. A két táska az enyém és természetesen el is fogom vinni. A másik utas azonban tiltakozik a dolog ilyetén elintézése ellen és kijelenti, hogy semmi szin alatt nem engedi meg az általa őrizetbe vett útitáskák elvitelét. Utóvégre is mindenki mondhatja, hogy ez vagy az a táska övé. A vita mind hangosabbá válik és a legkritikusabb helyzetben megjelenik a kalauz, akinek elsősorban a szürkekabátos ur mondja el a tényállást, majd a másik utas kerül sorra. — Az összes itt jelenlévő urak hallották ennek az urnák azt a kijelentését, hogy az ülésen elhelyezett két kézibőrönd egy idegen űré, aki az étkezőbe távozott. Az az idegen ur mindeddig nem jött vissza, tehát holmija felett mások nem rendelkezhetnek. Ha pedig ez az ur tréfálni akart akkor mindannyijunk előtt valótlanságot mondotta Egyébiránt is nem tartozom elhinni, hogy a két csomag tényleg az övé, azőft kalauz ur, önnek adom át a podgyászokat és felszólítom, hogy a legközelebbi állomás főnökének adja ezeket át és csupán megfelelő igazolás mellett szolgáltassa ki neki. Minthogy pedig ez az ur az ut nagyobb felében egy ülőhelyet jogosulatlanul lefoglalt, tessék őt a jegy árának és a szokásos büntetés- pénznek megfizetésére kötelezni . . . A gyorsvonat e közben megérkezett az állomásra és a szürkekabátos ur dühében topor- zékolva száll le a kocsiról, nyomában a kalauz a két kézitáskával. Egyenesen az ■ állomásfönök- höz sietnek, ahol a vasutas röviden elmondja a történteket, átadja a kőt csomagot és a hivatalos tisztelgés után visszasiet a vonathoz. Az utasok természetesen kitünően mulattak ős nagy tetszéssel fogadták az erélyes urnák szigorú föllépését. Az utasok egyike útjáról visszatérőben pár nappal később tudakozódott az ügy lebonyolítása felől a kalauznál, aki elmondotta, hogy a két kézibőrönd két napig hevert az állomásfőnöknél, mert eddig tartott, amig az igazolás megérkezett, ezenfelül pedig a szürkekabátos ur kénytelen volt az elfoglalt hely árát és a megfelelő pótlékot lefizetni. Az, hogy a szürkekabátos ur reklamációt nyújtott be a az igazgatósághoz, az eset érdekességét nem érinti. 5ZERKE5ZTŐI ÜZEnETEK. Előfizetőinknek a közigazgatás minden ágában előforduló felvilágosítások, utánjárások és sürgetésekben a szerkesztőség teljesen díjmentesen azonnal eljár és az eredményről e rovatban válaszol. NI. Gy. Elintéztük. 46419—1913. sz. alatt van s ha még kézhez nem vette volna, közönséges levelező-lapon értesítsen bennünket. Hü olvasó. Sajnos nevét az előfizetők sorában nem találtuk, tehát kérésének — mely nem épen a legszerényebb — eleget nem teszünk. B. NI. Köszönjük. Máskor többet várunk.
