A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-06-29 / 5. szám
5. szám. A VÁRMEGYE 5-ik oldal. kenységre is. Akad azért a nem jó költő hírében álló baromfifajták sorában is olyan kotló, amelyet úgyszólván beidomithatunk koraköltővé; ezt pedig redszerint azzal fogjuk elérni költők hírében állóknál is, ha a költésre kiszemelt példányokkal már kezdettől fogva türelmesen, szelíden, kezesen bánunk. Az ilyeneket úgyszólván teljesen elkülönítetten a többiektől kell koraköltő példányokká nevelgetnünk. E célra megfelelő külön ólhelyiséget kapnak. Ez az ól ne legyen túlságosan világos, hanem inkább kissé homályosabb, de emellett eléggé szellős és ami fő, gondosan tisztántartott. Beidomitás céljából az ólhelyiség erre alkalmas pontjain a kotlók számára fészkeket készítünk s azokba hat darab porcellánból készült, esetleg esztergályozott fatojást helyezzük el, utóbbiak célszerűbbek, mert gyorsabban átmelegesznek és hőtartóbbak. Kiköltés céljaira kellően átlyukgatott deszkákból vagy széles lécekből összeállított 75—90 cm, hosszú, 35—40 cm. széles és 40—50 cm. magas ládák a legalkalmasabbak. Az ólhelyiségben elhelyezett fészkekből meg- hagyandók azok a kotlók számára, amelyeket a kotló maga választ ki. Tápszerül közvetlenül a költés miveletének megkezdése előtt mindenkor olyan anyagot adunk, amelyek a gyakorlatban már előzőleg is jó hőfejlesztő tápszerekül bizonyultak. Ezek sorában a tengerlisztnek, a darának, a Fattinger-féle ele- ségnek, szemes eleség sorából pedig az árpának jut jelentősebb szerepe. Zöldtápszerfélét csak akkor adunk költés küszöbén, ha a nehezebb székelés ezt megköveteli. A tiszta, friss, nem tul- hideg ivóvíz, a porfürdőt szolgáltató homokos anyag nélkülözhetetlen követelmények a kotló baromfinál. Fölöslegesen gyakori távozásra vagy éppen szökésre hajlandó kotló költőládáját lecsukható fedélszerkezettel kell fölszerelnünk; ez a fedél- szerkezet akkor is jó szolgálatokat tesz, ha a tojásokról eltávozó koltó az etetés befejezése előtt, tehát időnek előtte visszakivánkozik. Kellően beszoktatott jófajta kotlókkal évente 3-szor is eredményesen lehet a költés miveletét elvégezni. Miután egy-egy harmadszori költés már a melegebb évszakra esik, a kotló huzamosabb időn át is távolmaradhat a tojásoktól anélkül, hogy a csirafejlődést ez hátrányosan befolyásolná. Akad olyan kotló is, amely a távozása közben kihűlő tojásokra visszaülni nem hajlandó, ez esetben célszerű a tojásokat a kotló távozása idejére olyan hőfokú vízben tartani, amely 40 Celsius foknyi. Ez a mivelet kedvező befolyást gyakorol egyben a tojás víztartalmának biztosítására is. Minden egyes költés befejeztével a költőhelyet, fészket, ládát gondosan megtisztogatjuk, dohányporral teleszőrjuk, a kotlót pedig rovarporral behintegetjük, hogy így a gyötrő élősdiek- től megszabadulhasson. HÍREK. érendrédi Endrédy József. Mély gyász érte a .Szatmármegyei jegyzői egyesületet. Érdemes és szeretett tagját, a jegyzői kar egyik kiváló emberét szabadította meg a gondviselés súlyos betegségétől. Endrédi József nyirvasvári körjegyző szerdán a nyíregyházai szanatóriumban, ahová néhány nappal ezelőtt súlyos betegen szállították, meghalt. Hosszú ideig működött a jegyzői pályán, mindenkor mindenkinek megelégedésére, mig végre elszólitotta a halál ezen rögös pályáról, hogy nyugalmat, pihenést nyújtson neki. Nyirvasvári körjegyzői megválasztatása előtt Mátészalka nagyközség főjegyzője volt. Temetése Nyirvasváriban a nagyszámú rokonság, kartársak és jóbarátok óriási részvéte mellett. A rokonözenv és szeretet kisérte utolsó utján a szenvedéseitől megváltott jó kartársat és jó barátot. A család a következő gyászjelentést adta ki: Özv. érendrédi Endrédy Józsefná szül. uszkai Uszkay Szeréna úgy a maga, mint gyermekei Dórika, Kálmán, Bandi, Margit és Gyurka, valamint a nagyszámú rokonság nevében is, mély szomorúsággal eltelve tudatja, hogy a leggyön- gédebb férj, szerető apa és rokon érendrédi Endrédy József nyirvasvári körjegyző, vármegyei bizottsági tag életének 58-ik, boldog házasságának 23-ik évében folyó évi junius hó 24-ik napján reggel 9 órakor, hosszas szenvedés és a halotti szentségek áhítatod felvétele után elhunyt. A drága halott hült tetemeit f. hó 26-án délután 5 órakor fogjuk Nyirvasváriban a gör. kath. egyház szertartása szerint örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 26-án reggel 9 órakor Nyirvasváriban, a gör. kath. templomban fog az egek Urának bemutattatni. Nyíregyháza, 1913 junius 24. Áldott legyen emléke. — Kinevezés. A pénzügyminiszter a nagykárolyi m. kir. pénzügyigazgatóságnál nyugdíjazás folytán megüresedett állami végrehajtói állásra pályázat mellőzésével a nagyszebeni kataszteri revízió felosztása folytán állás nélkül maradt Kis Elemér nyilvántartói biztost nevezte ki. — A nagybányai járási számvevő, Schmak István, tudvalevőleg Lőcsére helyeztetett át, az igy megüresedett számvevői állásra a pénzügy- miniszter Golián János számellenőrt, szarvasi járási számvevőt a szolgálat érdekéből át helyezte. — Aranylakodalom. Madzsar János nyug. főgimnáziumi tanár s takarékpénztári pénztáros és neje szül. Unger Mária úrnő szombaton ünepel- ték házasságuk ötvenedik évfordulóját Szatmáron. A ritka szép családi ünnepélyt egész csöndben ülte meg a jubiláns házaspár szerető gyermekei s unokái körében. Postahivatal a nagykárolyi pályaudvaron. F. évi julius 1-én nyílik meg a nagykárolyi vasúti állomás régi'épületében a 2-ik számú posta és távirda hivatal. Nemcsak a vasúti állomás környékén lakó egyre nagyobb számú közönségnektett nagy szolgálatot ezáltal a postaigazgatóság, hanem az utazó közönség kényelmét is szolgálja nagyban. Az uj postahivatal minden fajta postaküldeményt vesz fel.
