A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)

1913-06-22 / 4. szám

A VÁRMEGYE 2-ik oldal. 4. szám. praedestinálta. Ezzel természetesen a lépcső­zetes előlépésre a szellemi kiválóság előtt az ut megnyitandó. De midőn ezen parancsoló szükségesség intézményesen beállittatik a jelen túlhajtott helyzetbe, előbb kiket az élet, tapasztalat már e képességgel ellátott, átmenetileg a közhatalom e fokára helyeztessenek s meg­felelő anyagi javadalommal és munka­erővel láttassanak el, mert elvégre is a lomnici csúcs, vagy Montblank tömeget a jelen idegrendszer elbírni képtelen. Mivel pedig csak a rák szokott vissza­felé menni, az a jelszavunk „Előre“. Az alkohol élvezete. A legkisebb falusi elemi iskolától kezdve az egyetemnek fényes katedrájáig, mindenütt foglal­koznak az alkohol romboló hatásával az emberi­ségre. Egyletek alakultak az alkoholizmus meg­gátolására, azonban minden antialkoholos mozgalom hajótörést szenvedett az emberiség szokásán, őseink szokásán, kik az alkohol élvezetét az élet megédesitőjének tartották. Alig van már felnőtt ember, ki tisztában nem volna azzal, hogy az alkohol hatása az emberi szervezetre romboló. Aki ezen tényt nem iskolában tanulta, az a saját tapasztalatán okulva győződött meg ezen igazságról. S mégis vajmi kevés azon embereknek a száma, kik az alkoholt teljesen száműzik. S mig bizonyos megvetéssel nézzük a morfium élvezőket, az arzént evőket, elfeledjük, hogy mi sem vagyunk jobbak, ugyan­olyan szenvedély betegei vagyunk, csakhogy a mi mérgünknek a neve: alkohol. Elterjedt az a nézet, hogy kis mennyiségű alkohol a szellemi képességet fokozza. Lehet, hogy kis mennyiségű alkohol szellemessé tehet egy amúgy is képzett­séggel és inteligenciával rendelkező egyént, de a fehér asztal mellett poharak csengése között. A tudomány zöld asztala mellett az alkoholnak semmi szerepe nem jut, minthogy az alkoholis­táknak sem jut szerepük a tudományban. A fázó ember egy pohár alkoholt iszik és — állítólag — nem fázik. Reflex érzés ez és a rövid ideig tartó felheviilést a fázás még foko­zottabb érzete váltja fel. Innen van azután, hogy a legtöbb megfagyott ember, a részegek sorából kerül ki. Az anya siró gyermekének pálinkás kenyeret dug a szájába, hogy ne sírjon, a nagyobb gyermeknek különösen székely vidéken, kenyérre öntve adják a pálinkát, mert nagyon megkívánja apjától. Tehát kezdve a bölcsőtől, az iskola pad mellett elhaladva az első keresetig az alkohol kisértése mellette van -— sajnos — mai nemze­dékünk mellett. S mikor az első kereset perzseli munkásunk tenyerét, siet a korcsmába és méreg alakjában élvezi talán sok éven keresztül várva várt első keresetének „örömeit“. Az alkoholokozta betegségeknek egész so­rozata van, kezdve a legelső szédüléstől a „deli­rium tremens“-ig. Ezeket azonban nem a köznép, hanem az orvosok ismerik. S mig az állam az alkohol fogyasztásból jövedelmet kovácsol magá­nak, addig a másik oldalon ezer és ezer hasznos polgárát veszíti el, kikből az alkohol tétlen, he­verő és munkakerülő embereket nevel. Az alkalom folytatja az alkohol megkezdett munkáját és ki­neveli tolvajokká, betörőkké, gyilkosokká az alkohol élvezetben sínylődő egyéneket. Már ott kezdte romboló munkáját az alkohol a bölcső mellett a pálinkával itatott kenyérrel és befejezi a börtönben, sokszor a hóhér kezével. A közigazgatási bizottságokról. Az 1876. évi YI. törvénycikk a vármegyei elsőfokú hatóságok működésének ellenőrzésére a felebbezett ügyek eldöntésére, fegyelmi ügyeknek az elintézésére felállította a vármegyei közigazga­tási bizottságokat. Ezen bizottság részben teljes ülésben, részint külön bizottsági ülésekben hozza határozatait. Van ugyanis fegyelmi választmánya, gyámhatósági tanácsa és egyéb tanácsa, erdei kihágási ügyek, adófelszólamlási stb. ügyek elinté­zésére. Hogy ezen bizottságok a magok nehézkes összeállításában níénnyire ' nein felelnék ineg a modern követelményeknek, alábbiakban adjuk. A 21 tagból álló teljes ülést mily nehéz össze­hozni, felesleges ismertetni, tudjuk mindnyájan, a legtöbb esetben mily gyér számban vannak képviselve a közig, bizottsági tagok. Az albizott­ságok pedig igen gyakran hónapokon keresztül sem tudnak határozatot hozni. Önként folyik ebből, hogy a magánfél esetleg ő reá nézve rend­kívül fontos ügyének elintézésére hónapokig várhat, mert egyik vagy másik bizottság nem képes határozatképes számban összejönni. Az ülések magok pedig az érdeklődés parányi volta miatt úgyszólván felolvasásokká válnak, a tagok sietnek, türelmetlenkednek és siettetik az előadókat, akik természetesen a leggyorsabban adják elő javaslataikat, melyeket már csak azért sem kifo­gásolnak, nehogy vitát provokálva az ülés hosz- szabbra nyúljon. így esik meg, hogy egy hozott határozat megfellebezését egy és ugyanazon elő­adó utasítja el minden hozzászólás nélkül, ki az első határozatot hozta. A közigazgatási bizottság továbbá felügyel a vármegyei közigazgatás ügymenete felett. Tudva­levő dolog, hogy a bizottság tagjai az előadók, vármegyei tisztviselők is, tehát elő áll az az eset, ÖT Mindennemű ruhaneműk, csip­kék, felöltők, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéle­tesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. M Minta után vaió festés!! Hauff el Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő es vegytisztító Nagy­károlyban, Kölcsey-utca 1. szám. A róm. kath. templom mellett. Mű­hely : Petőfi-utca 59. szám. Bármely kényes színű és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. = Plisé-gouvré. = Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések ponto­san eszközöltetnek. n-ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom