A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)
1913-11-09 / 24. szám
Nagykároly 1913. november 9. ______________________Vasárnap. ________________________________I. évfolyam 24. szám. f „A VÁRMEGYE“ f SZATMÁRVÁRMEGYE JEGYZŐI EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. ~ .. ■ -------------------- ' ■" ............. Sz erkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly» Kaszinó-utca 10. szám. Telefon 115. Felelős szerkesztő : N A G V ISTVÁN a szatmármegyei jegyzői egyesület főjegyzője Előfizetési ár : Egész évre — — — — — — — Félévre — — — — — — — — Nyilttór sora 40 fillér. — — 8 korona. — — 4 korona. Egyes szám 20 fillér. TISZA, TISZA és TISZA! (N. I.) Összesereglettek a jegyzők képviselői az ország főváros- sában. Az államkormányzat legfontosabb, legterhesebb funkcióit végző tisztviselők delegátussal gyűltek össze Budapesten, hogy a mintegy 12000 lelket számláló nagy család egyetemének nevében megvitassa a kormány által már be is nyújtott törvényj avaslatot. Különös sajátossága a sors szeszélyének, vagy talán mondhatni sajátos szeszélye a sorsnak, hogy amidőn a közkormányzat színvonalának, anyagi és erkölcsi erejének emeléséről van szó e név ver, e hang ad többszörösen visszhangot : TISZA, TISZA és TISZA ! Taglaljuk a kérdést minden párt nézetektől menten, vessük fel a tényt a maga hűségében, a maga valóságában, a maga igazságában: Midőn a magyar állami élet a francia nagy forradalom őrlőmalmának eszmét szülő tárházából az 1848-ik évben megmozdult és a kormányzati élet mezején elvetette az üdítő élet magvait, mint a tavasz csókjára felpezsdült az állami élet növényzete, összetömörült a kasztokban élő nép s a társadalom minden irányzata megmozdult, haladt előre. Az állami életet biztositó közkormányzati intézmények fejlődési folyamata is megindult. Egybeolvasztatott a községek akkori kétfejű kormányzati szerve, a nemesek hadnagya és a községek biró- jegyzője. Azután röpült az idő, az égi ős államkormány zári üstökösök, röpültek egünk horizontján tova. Minden fejlődött. Az igazságügyi terep teljes magaslatára emelkedett, a pénzügy kifejlődött; csak a legfőbb állott — a beligazgatás; az állami élet igaz kifejezője. S ekkor midőn a kormányok szemén évtizedeken keresztül hályog ült, ki látta meg a bajokat, ki volt az orvos, 1 nők diagnózissá hatott? ... a Tisza Kálmáné. Ő lépett elő 1886-ban s törvényt alkotott a perifériális élet valódi vivőiről . . . a község jegyzőkről. Ámde az élet tova illant, a fejlődés korszaka, mint a havasokon megindult görgeteg roham léptekkel száguldott s minden vonatkozásban fejlődés ideje nyílott meg. Vasutak robogtak az országon át, dróton beszéltek az emberek, csak a közkormányzat kereke állott meg ismét. Azonban jött egy éles látású ember, egy megfigyelő férfiú, ki habár csak anyagi téren is javított a helyzeten. Ez a férfi Tisza Pista volt, ki 1904-ben rendezte a jegyzők anyagi helyzetét, de ekkor már látta, hogy itt nem lehet megállani, mert ez kisebbrendü kérdés. Ismét telt az idő. Őrült sebességgel száguldott minden s szinte hallatszott roham lépteinek zaja. Most már a levegő - ég is meghódítva s nemsokára már robogó vonat szeli át az óceán mérhet- lennek vélt távolát, köti össze az Ó és Uj világot. Az állami belélet terén a kormányzati kevésbbé fontos tényezők a fejlődés tana szerint kifejlődtek, csak egynek plazmái dermedtek, csak egy stagnál a belkormányzat a közigazgatás, pedig ez a való állam életi fonal, ez a vezérlet s ennek ziláltsága károsan s bőnitólag hat. Napjainban ismét akadt egy férfiú ki látja a közélet követelő kívánságát, ki látja a természet fejlődés tanát s e parancsoló szükségességek kényszerítő hatalmából céljául tűzte a belkormányzat helyes beállítását. Ez a férfiú Tisza István ki most egyelőre némi anyagi téren nyújt, közel egymásutánban pedig nagyarányú beligazgatási alkotást teremt. Adja Isten, hogy mindnyájunknak, pártkülönbség nélküli megelégedésre alkosson, hogy tihanyi visszhangként verődjön többszörösen vissza e három szó: Tisza, Tisza, Tisza* Mindennemű ruhaneműk, csipkék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéletesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festése. !!Minta után vaió festés!! • Hauffel 5ámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő es vegytisztító Nagykárolyban, Kölcsey-utca 1. szám. A rom. kath. templom mellett. Műhely : Petőfi-utca 59. szám. Bármely kénes szin yüés gazdag díszítésű ruhaneműek vegyileg tisztittatnak. = Plisé-gouvré. = Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.