A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)

1913-10-05 / 19. szám

2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 19. szám. véletlenül a jelen sikamlós kor­mányzat szeszélyeivel ellenkezik. Mit őr a törvény gyártás, ha nem lesz és nem lehet végre hajtva, mert az igaztalan gátló rendszer bénitólag hat és elviselhetetlenné vált, pedig a községi adminisztrá­ció nélkül a törvények holt hetük, ebbe elevenséget a perifériákon a jelenleg jegyzőknek nevezett hely- hatósági szerv ad csak. A csikós karikásának is a csapója cserdit. A szocialisták jelszava: »jogot a népnek«, mi azt mondjuk: jogot s elsőfokú tevékenységi, jogható­sági hatáskört a jegyzőknek, eme helyhatósági pótolhatatlan szerv­nek, mely által a közkormányzati élet szabad fejlődést, a nemzeti állam uj erő építési elemet, a köz­élet szabad terepet, szabad moz­gást nyerend. Quo Vadis? Miniszter elnök ur s képviselő urak? Oda a meg­oldás mikéntje végett már be a parlamentbe ! s hagyjatok fel az értéktelen pártközi harcokkal s lépjetek a cselekvés terére és Hun­gáriát az egyesülés, a magyar szeretet melegével építsétek fel egy ezredre kihatólag, Igen, a közkormányzat peri­fériális életének nívóját emeljétek elsősorban s egy már jogállamba nem illő avult és igazságtalan rendszerre mondjátok a circum- dederumt. Bé kell hozni a közigazgatási pályára az egész vonalon, tehát a községeknél is a jog végzettsé­get közigazgatási tanszékkel egybe kötve, addig pedig a jelen műkö­dőkre az előléptetést fel a bel- kormányzat legmagasabb fokáig. Gyakorlati tisztviselőket kell nevelni, mert ez atributuma . a fejlődésnek, érdeke az állami élet­nek. Kinevezési jogot a Belügy­miniszter kezébe kell letenni, hogy az állami élet mezején, a magyar államhatalom nimbusszá lebegjen. A helyi kormányzat megbízatása életfogytiglan való hatállyal szól­jon, honnan csak az előlépés, saját kérelemre való áthelyezés és nem­zetiségekkel való hazaellenes pak- tálás adjon tápot és jogot az el­helyezésre. A közigazgatás ekkénti beál­lítása minden szempontot felölel és véd s a magyar áll am jogi és nemzeti becsének megfelel. Meg kell szüntetni az önkényen nyugvó fegyelmi törvényt, mert ez közvetve a községi népéletre, direct pedig a kormányzati életre bénitólag hat. A fegyelmi bírás­kodást rá kell bízni egy esküdt­birósági jellegű testületre, mely álljon egy szakbíróból, a megyék törvényhatósága és a jegyző, illetve talán más elnevezést nyerő helyi kormányzó egy-egy megbízott­jából. Ezek közérdekű kívánságok és bizton reméli a jelenlegi jegyzői kar, hogy errupticus erővel rohanó eme államléti kívánság meghall­gatásra, megoldásra talál és nem kényszerittetik bele a jegyzői tes­tület, hogy politikai téren keressen magának megoldást saját szemé­lyének közbevetésével, mert mi sem könnyebb, mint a parlament túlnyomó részét a választás rendjén összetartás által jegyzőkből kiállí­tani;, ami ugyan igen sok tekinte­tekből közéleti nyereség volna. Képviselő s miniszter urak! Quo Vadis? A közélet reméli, hogy össze­gyűltök, a fórumon és egyesült erővel megoldjátok az álamléti érdek legfőbb életszükségletét, a » közkonnányzatot.« |l849^oktőber6j Évfordulója van a gyász-napnak! 64 év tolt el azóta, hogy a bakó fejezte be azt a »szabadságharcot«, az a tusát, melyet a nemzeti létért, törvényekért és jogokért Kossuth Lajos és a többi fél-isten a világtörténelemben páratlanul állő önvédelmi harcban megkezdett. Igen, mert a harc mint az 1848-iki tör­vények által uj alapra helyezett magyar állam önvédelme vette kezdetét s csak akkor, midőn a hatalom nyíltan a nem­zetiségek pártjára állott: változott át a magyar nemzet önvédelmi harcává, mely ellen a keleti császárság kezet fogott Ausztriával. S az a sereg, mely először hazánk területi épségéért s a magyarság túlsúlyáért s később politikai léteiének megtartásáért küzdött: végre Magyarország függetlenségével együtt a forradalomnak bélyegzett harc nagy lantosának szavai szerint, a »világ­szabadságért« vérzett el a két császár­ság túlnyomó ereje ellenében. Pedig a gigászi harcban a nemzet ősereje, ősi vitézsége, hazaszeretete megnyilatkozott, hősök termettek egyszerre elő s a hon­fiúi erények legszebb példái nyertek újabb és újabb alakot. - Mind hiába ! A magyar ügy sorsa Világosnál 1848. augusztus 13-án eldőlt, a magyar kard­eltörött . . . Ami ezután következett, arra irtózat gondolni ... A világosi fegyverletételnél föltétel nem volt s a 30000 harcos közül akárhány saját kardjába dűlt. A nemzet vezérei halálra kerestettek. A bosszút lihegők, a kezökbe került hadvezéreket, — akik előtt annyiszor futottak — rabszijra fűzték s a leg­többtől még a katonákat megillető golyó általi halált is megtagadták. 1849. október 6-án »busán sütött le az őszi nap sugara«. Damjanich János és kilenc társa bitófára került s Lázár „Szaímármeáyei jegyzők tömörülése/' A »Nagykároly és Vidéke« lap­társunk legutóbbi számában ezen címen azt irta, hogy a szatmármegyei jegyzők egyesülete oly határozatot hozott, a melynek tenorja frontot vezényel való­ságos pártfegyelmi színezettel a megye ellen. Minthogy laptársunk ezt a hirt csupán mint a maga nemében érdekest registrálja, de a pár szóban a határo­zatot annak céljával ellentétesen bírálja s mint az egyesület hivatalos lapja ki­jelentjük, hogy a jegyző-egyesület nem a vármegye ellen harcol, hanem inkább amellett. Tömörülésének (vajha igaza lenne) az a célja, hogy a községi ügyek azok által beszéltessenek meg tüzetesen, kik a községek speciális ismerői s hogy — amennyiben módjuk nyílik — a tör­vényhatósági bizottság előtt ismertessék helyzetüket, amelyen ha bármit — úgy szemőlyszappritás, mint erkölcsi támo­gatás terén — segitnek, a községi köz- igazgatás keretéhez tartozó annyit és annyit lebirált közállapotokon is lénye­ges javulás áll elő s végül, hogy a vármegye e fóruma elé tartozó személyi ügyeik méltányos és helyes elbírálást nyerjenek. Higyje el laptársunk, hogy más célunk nincs s ennyihez jogunk is nyílt.-r- .....V­Kö zegészségligy uj rendje és a tuberkolózis elleni védekezés. Szatmárvármegye e tárgyban sza­bályrendeletet alkotott, mely ez év ok­tóber első napján lépett életbe. E szerint a községi elöljáróság, illetve rendőrkapitány köteles minden óv május 1—15-ig és november 15-től 30-ig terjedő időközben házról házra való közvetlen megtekintés utján a tisztogatás, meszelés és szellőztetlietésre vonatkozó rendelet végrehajtását ellen­őrizni s a mulasztást megtorolni. A büntető rendelkezés szerint 100 koronáig terjedő pénzbírsággal, illetve 5 napi elzárással büntethetők a szabályrendelet ellen vétők. Saját készitményü s nem gyári áruban még senki sem csalatkozott, ha cipőit ® Papp László Dagykőroly m fflpsPk Gróf Károlyi György-féri raktárából szerezi be. Gyermek szandálok, amerikacipők dús választékban Gsak Papp Lázló által készített cipőt használjon. ■ ■ ■ honvédelmi miniszter két társával golyó által múlt ki. Óh, miért nem teljesült rajtuk is a Petőfi kívánsága! ? Miért nem haltak meg inkább a harc mezején, hadd nyelte volna utolsó sóhajukat a »harci zörej, trombita harsogás és ágyú dörej.« Mért kellett szolgaságban látva a hazát dicstelenül halni! V Aradi vértanuk ! . . . Kiontott vé­retek s megcsufolt porladó hamvaitok felett őrt áll az emlékezet, mig csak magyar lesz s a szív honérzelemre kél. A sajgó sebet nem gyógyítja be semmi ir s a feledés homálya nem borul reátok. Emlékezünk és siratunk benne­teket ! . . . S ime, mintha a magyar 'géniusz gyászfátyola meglebbenne, összekulcsolt keze mintha figyelmoztetőleg fölemel­kednék s ajkairól mintha ez hangzanék : Átok verte meg a magyart, mert az együtt sohasem tart. Et ne nos inducas in tentationem ... D. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom