A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)

1913-09-28 / 18. szám

18. szám. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ 3-ik oldal. követelménynek tekinti s gyakorlatból meritett közhasznú tapasztalatainak feltárását szívesen veszi annyival inkább mert ennek gyakorlatba vétele, tudatos és értékes téreni hasznosítása az alkot­mány biztosítéknak egyik a maga érté­kében talán a leghathatósabb támasztéka, valódi erős fundamentuma lehet. Ezen határozat az összes várme­gyei jegyzői egyletekkel és az országos jegyzői egylettel csatlakozás, illetve hasontárgyu határozatnak az erők egye­sítése szempontjábóli közjóra irányuló meghozatala végett megküldendő. II. Határozat az államkormányzatbani részvételre. A szatmárvármegyei községi és körjegyzők egyesülete egyhangú hatá­rozatképen kimondja, hogy az ország- gyűlésre kebeléből egy vagy két jegyzőt általános, vagy időközi képviselő-válasz­táskor felléptet. Képviselőjelöltet mindenkor az e célra összehívandó közgyűlés nevezi meg és pedig jelölhető úgy a tényleges, mint a nyugállományból; jelölető úgy a saját, mint más megyéből. Minden községi jegyzőnek, kinek községe azon választókerületbe tartozik, melyben jegyzőjelölt van felléptetve — erkölcsi kötelessége a törvényben meg­engedett módon és eszközökkel a jegyző­jelölt megválasztását elősegíteni. Felterjesztés tétetik a nagyméltó- ságu m. kir. belügyminiszter úrhoz, miszerint törvényes alakban intézkedni kegyeskedjék, hogy a képviselővé meg­választott jegyző jegyzői viselt állását el ne veszítse; azonban képviselőségé­nek tartama alatt egész jegyzői java­dalmazását helyettese élvezze. Indokok: A képviselőházba a községi jegy­zőknek való bejuthatása a legnagyobb állami érdek; a közügy — az adminisz­tráció szempontjából pedig épen a nép­jólét előmozdítása, gyakorlati élettapasz­talat utján meritett szükségességből kifolyó elengedhetlen belkormányzati kötelesség ; mely úgy a szociális kívánni valók, mint a magyar államiság, a magyar hegemónia erősbitése tekintetéből a legnagyobb mérvben pótolhatatlan anya­got nyújt. A jegyző ugyanis a nép embere, hivatása közvetlen a nép érdekéhez láncolja, annak sajátos helyzetét, cél­irányos kívánni valóját az élettapasz­talat, az együttes élés, a szokások tanul­mányozása árán tanulja meg. De Muthot nem fért a bőrébe, s hétfőn este egyszerre leült a zongorá­hoz és a billentyűkbe csapva, rákezdé: — Egy bűbájos tavaszi estén . . . lát­talak meg, én édesem . . . Egy kicsit részeg volt és hiába csitították : — Elég . . . minden percben itt lehet . . . elég . . . A két hideg borjú tele torokkal énekelte a refrént s Patou a taktust verte, mikor Claude belépett. A küszöbön megállt és nagyon sápadt volt. — Csitt! — súgta Lexespére. — Miért? — hahotázott Muthot, — ez csak tisztességére válhat. Ugy-e fiatal barátom? — Folytassák, — szólt Claude, — ez nagyon mulatságos . . . S pillantása Patoura szegződött, aki nagyon zavart volt. Mert megértette, hogy először is kemény, elszánt, dacos férfivé változ­tatott egy elragadó gyermeket, hogy valami nagyon finom, nagyon szép és nagyon gyöngéd dolgot ölt meg . . . valamit, amit az élet már többé soha vissza nem adhat . . . Azonban sajnos, azt az értékes és nagy anyagot, melyet tágmezejii mun­kássága folytán, mint dolgos méh össze­gyűjtött, a közjóra oly terjedelemben, miként azt az ország, a magyar állam élete megköveteli — nem értékesítheti, mert részint a hivatali munkahalmaz kötötte és köti nap-nap után le mind­inkább idejét, részint szerénysége gátolja annak előtárásában. Ilyen körülmények között ama tartalmas élettapasztalat nyomtalanul tűnik az egyes sirbadült jegyzővel az ismeretlenség homályába. Sok üdvös és gyakorlati javaslatot nyújthat a jegyzői karnak a parlamentbe való bejutása úgy a nép szociális hely­zetére, miként nagy nemzeti szempont­ból is; mert hisz általuk épen a népet, annak saját énjét viszi be a törvény­hozó testületbe. ' HÍREK. — Kinevezés. A m. kir. igazságügyi miniszter dr. Gyöngyössy Zoltán nagy­bányai kir. járásbirósági joggyakornokot az ügyészségi megbízott állandó lielyet- tessévé nevezte ki. — Előléptetés. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter Balcer György nagy­bányai állami főgyimnáziumi rendes tanárt a VIII. fizetési osztály 3 foko­zatába előléptette. — Fetser Antal es az erdélyi püspöki szék. A kalocsai üres érseki széket Majláth gróf erdélyi püspökkel fogják betölteni, kinek helyére Fetser Antal nagyváradi címzetes püspököt fogják kinevezni. Fetser Antal gyors emelke­dése örömmel tölti el Nagykároly vá­rosát, melynek Fetser hü gyermeke. — Eljegyzések. Vámos Áron szatmári kereskedő eljegyezte Springer Herminka urleányt Nyíregyházáról. — Jakab Fruzinka urleányt Nagysomkutről el­jegyezte Schwartz Adolf mezőkapusi kereskedő. — Végrehajtói kinevezések. A igaz­ságügyminiszter Lőrinc Endre csurgói járásbirósági végrehajtót a nagykái’olyi és Cecil Aladár szatmárnémetii lakost az erdődi kir. járásbírósághoz végre­hajtókká nevezte ki. — Hirtelen halál. Garlathy Kálmán ny. m. kir. erdőigazgató, a III. oszt, vaskoronarend lovagja, életének 72-ik évében, házassága 30-ik évében Nagy­bányán szivszélhüdésben hirtelen elhalt. —- Mamut fog Nagysomkuton. Nagy- somkuton a múlt héten a Berszó patakban egy kavicsszállitó cigány egy nagy megkövesedett csontra akadt, amelyről megállapították, hogy őskori mamutfog, amely megkövesedett. A fog súlya 6. klg. 40 dkg. A ritka ős igen értékes tárgyat gróf Teleki Jenő főszol­gabíró vette meg a találótól. — Református egyházmegyei közgyűlést tartott e hó 17-én Mátészalkán a nagy­károlyi egyházmegye Berey József es­peres egyházi és Kacsó Károly világi tanácsbirő elnöklésével. Özv. Domahidy Istvánná’ és Sárközy Ignác nyirparasz- nyai lelkész elparentálása után az utóbbi helyére Gócs Károly varsányi lelkészt hívták meg. Részletes esperesi jelentés következett. Azután a jövő évi iskola- látogatókat s az épitőbizottság tagjait választották meg. — Halálozás. Szatmárott nyolcvan­egy éves korában meghalt Braumberger József nyugalmazott őrnagy, aki a cus- tozzai csatában mint közember meg­mentett egy veszélyeztetett zászlót, mire azonnal hadnagygyá léptették elő. Az­után az idő folyamán elérte az őrnagyi rangot. Katonai pompával temették el. — Uj huszkoronás bankjegyek. A hiva­talos lap vasárnapi száma közli, hogy az Osztrák-Magyar Bank a mostani, 1907. évi január 2-áról keltezett 20 ko­ronás bankjegyet »behívja« és bevonja; szeptember 29-én pedig már megkezdik az uj, 1913. évi január 2-áról keltezett 20 koronások kiadását. A régi busz- koronással 1915. évi december 31-éig lehet fizetni és 1921. év végéig beváltja az Osztrák-Magyar Bank. Az uj husz­koronás 150 miliméter széles és 90 mili- méter magas lesz és római huszas számot mutató viz jegyes papírra fogják nyomni. A magyar és német oldal rajz szin tekintetében egymástól teljesen eltér. A rozsdás szeg. Reizer István turterebesi birtokos neje egy rozs­dás szegbe lépett s vérmérgezést kapott. A szatmári közkórházba szálitották, de nem. lehetett meg­menteni s a vérmérgezés követ­keztében meghalt. — Az iparossegédek bejelentésének kö­telezettsége. A kereskedelmi miniszter legújabban kimondotta, hogy az iparos segédjét csak a munkába lépéstől szá­mított két hét leforgása alatt köteles be­jelenteni és ha két hét múlva, tehát nem a munkába lépéstől számított két heti időben, hanem később jelenti be, akkor esik büntető kihágás alá. De ki van mondva az is, hogy csak az a segéd jelentendő be aki állandó alkalmazásban van és nem ideig óráig van beszegődve a gazdához. Továbbá azt sem kell be­jelenteni, aki csak két heti próbaidőre volt alkalmazásban s aztán’ ott hagyta a szolgálatot. — Tüzek és gyújtogatások Nagykároly­ban. Múlt számunkban három tűzesetről számoltunk be s lapunk talán alig volt még olvasóink kezében, már a negyedik tüzeset adta elő magát az előbbieknél veszedelmesebb és titokzatosabb formá­ban. Vasárnap, e hő 21-én délután fél 2 órakor Friedl István Nágyhaj duváros- utcai vendéglős udvarán Weiler, Mózes és Kertész cég raktárhelyisége gyulladt ki. A raktárban lévő gyúlékony anyag nehány pillanat alatt óriási lángra lob­bant s veszedelmessé tette a helyzetet a meglehetős erős szél. Hogy mily derekas munkát végeztek kitűnő tűz­oltóink, bizonyítja azon zsindelyes ház, mely a lángoszloptól alig egy méter­nyire állott, de melyet megmentettek s ezzel együtt az ahhoz sorakozó összes házakat. A kilakoltattak ingóságait a honvédség készültsége és a rendőrség őrizte. Még mindenki ezen tüzek hatása alatt állott, midőn hétfőn este ismét megszólalt a vészharang. Szerencsére vak tüzilánna volt csak. Ugyanis a gyepsor végén lévő szemétdombok egyike meggyulladt. A toronyőr este fél kilenc órakor észrevevőn a tüzet, tűzjelzést adott, mire a tűzoltóság teljes felszereléssel kivonult, de csakhamar visszatért. — Szerdán délután Klie László üvegkereskedőnek a Wéber Tibor féle házban lévő raktárában keletkezett tűz. Azonban a tanuló ébersége, vala­mint a gyorsan megjelent házbeliek el­oltották azt és a tűz fészkénél egy papirosoméra akadtak. Klie László a rendőrségen feljelentést tett, mire nyom­ban megindították a vizsgálatot, mely kiderítette, hogy gyújtogatás esete áll fenn. Csorba Gyula alkapitány és Timkő József tűzoltóparancsnok megállapítot­ták, hogy egy összegöngyölitett papir- csomag, mely meggyujtva valószínűleg kívülről az ablakon keresztül került a raktárba, gyújtotta meg — szerencsére azt a néhány szalmaszálat, ahová esett s mivel nagyobb tápot nem kapott, a papir megszenesedett. A nyomozás során két gyanús egyént a rendőrség le is tartóztatott s erélyesen folytatja tovább a nyomozást, mert úgy látszik, egy bűnszövetkezet garázdálkodása tartja izgatottságban az egész várost.

Next

/
Oldalképek
Tartalom