A Vármegye, 1913 (1. évfolyam, 1-16. szám), Szatmármegyei Hírmondó, 1913 (1. évfolyam, 18-30. szám)

1913-09-14 / 16. szám

2-ik oldal. A VÁRMEGYE 16. szám A mi szivünk, lelkünk ez utóbbiakhoz vonzódik, mert hisz itt találjuk a mester­kéletlen természetes tulajdonságokat — az őserőt; melyek megbecsülve és ápolva képezik a haza legerősebb várát. Kölcsey »Paranaesis -ében azt mondj a: »A hazaszeretet a kebel legtiszteletre­méltóbb szenvedelmeinek egyike, de sok kívántatik, mig annak tiszta birtokába juthatunk . Tehát szeresd a hazát! — S ez nemze­tiség és valláskülönbség nélkül minden embernek, minden élőlénynek kötelessége, mert hisz a haza aranykalászszal ringó rónája adja a fohászkodásunkban kért »mindennapi kenyeret«, hegy völgy es bércei a paloták csillogó ékköveit. S ha a hazaszeretet a kebel legtisz­teletreméltóbb szenvedelmeinek egyike!« — bizonyára az isteni erő sugalma, tana, parancsa. S ha az: az államrendi élet mindenkori kezelőinek ezt öregbíteni, a lélekben elvetett és csirában levő magvak kikelését, felnevelését mint gondos kertész­nek elősegíteni közkötelessége. Növeljük tehát a honfiúi önérzetet, mert ez tarthatja fenn még egy ezreden át magyar hazánkat s állhat meg a szláv és germán népek rengeteg tömegében, mint szírt a tengerben, mint oázis a homok- sivatag közepén. Ilyen, nemzeti önérzetre kiható a had­erőnek magyarrá tétele. Eme nemzeti követelménynek előli ar­cosa, a magyar ezredek magyar nyelvűvé tételének úttörője a fenkölt szellemű kiváló tehetségű gróf Fésteticli .György, a grénen huszárok alezredese volt, ki az ország- gyűléshez e végből folyamodványt adott be. — Ő e merészségért súlyosan meg­lakolt, de azóta a gyenge csemete erős fává izamosodott, a gyenge madárka kör­mei által megguritott hószemecske a hegy ormáról legurultában ellenállhatatlan gör­geteggé növekedett. Gróf Festetich György szellemi hagyatéka általánossá lett. Azonban világítsunk mi ne katonai, hanem polgári szempontból. _____________ A katonai intézmény nyelvi ferdeségei nemcsak a katonai terepen, hanem a nép­életben is kísért. Mi politikai téren, — mert nem lak­körünkbe tartozik a magyar vezényszó, - a szolgálati nyelv különben államjogi igazságát nem is bolygatjuk; azonban legyen szabad támaszkodnunk a nép-életre, lássuk minő hatást gyakorol a németnyelv használata a szántó-vető emberek közt, a polgári életben élő tartalékos katonák beléletében. Álljon itt példaként a következő eset: Beállít a falusi anyakönyvvezető úrhoz egy gyócs-gatyás falusi legény menyasszo­nyával s kérik a házasság-kötést megelőző kihirdetés elrendelését. Az anyakönyvvezető kéri a kereszt- leveleket és a vőlegény katonai mivoltát tanúsító katonakönyvet. Az anyakönyv­vezető ur összehúzott szemöldökkel biflázza a német katonakönyvből, hogy mi is volt hát? — De nem tudja, összeszedi Poncius- Pilátust minden frekvenciájával, de német tudománya sehogy sem szuperál; végre is elküldi a legényt, kapja nyakába a közsiget és fordittassa le azt a nimet izét magyarra. A szegény vőlegény elmegy a paphoz, tanitóhoz, doktorhoz, patikushoz, szóval falusi mondás szerint: garádjárul- garádjára, de egy sem tudja a nimet mestersiget magyarizálni. Végre is nagy szomorúan visszatér az anyakönyvvezető úrhoz, akinek is harmadnap múlva eszébe villan, hogy a dedósné kitünően érti a nimetet, legalább azt állítja. Az anyakönyv­vezető dicső felfedezése örömében hetesével a tengeri kapálástól előhivatja a kisbiró urat és elküldi a házasulandó legényért. A kisbiró ur megindult az árvatölgygyel ős a határszélről beparancsolja a legényt e szavakkal: »megvan a nimet mestersig. A legény örömteljesen tér be a törvény­házhoz. annak reményében — elhagyva munkáját, —- hogy végre valahára Rózsival megházasodhat; mert a téns jegyző ur engedelemmel legyik mondva — bele- kapott a nimetbe«. _________________ Mi ndennemű ruhaneműk, csip­kék, felöltök, függönyök, térítők, szőnyegek legtökéle­tesebb festése. Bőrkabátok, keztyük festese. IIMinta után vaió festés!! Hauffel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett ruhafestő es vegytisztító Nagy­károlyban, Kölcsey-utca 1. szám. A róm. kath. templom mellett. Mű­hely : Petőfi-utca 59. szám. Bármely kénes szín yüés gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. — Plisé-gouvré. = Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések ponto­san eszközöltetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom