Szatmári Újság, 1918. szeptember (2. évfolyam, 209-233. szám)

1918-09-22 / 227. szám

ä***K Ólad!. Sz a t m ú r i U j s a & Szármái, Ü918, szepteir.!:.ef 22. helyzet, hogy én Szűcs bácsit szeretem és ez — elképzelem — mennyire bosszanthatja őt, a vérbeli és engesztelhetetlen ellen-politikust. Ez azonban nem befolyásol engem abban, hogy egyoldalú érzelmi alapon el ne kon­feráljam őt, már csak azért is, mert tudva­levő dolog, hogy bajos az embernek yaiamit a begyében tartani, ha mindenképpen el akarja mondani . . . Azt kérdezheti azonban az olvasó, hogy miért beszélek én a jelen felvétel hőséről per .Szűcs bácsi,“ amikor végre is ő még fiatal ember, akit nem tileí ez a titulus . . . ? Hát ennek magyarázata van És pedig az, hogy igy nevezte el őt valaki az igaz- j ságügyi’nagytemplomból. Valaki. Egy benső ! jóbarátja, akivel a jegenyéiét néha bús, néha ! vidám idejét és bizalmas esti óráit szokta j gyakran eltölteni. Igaz, hogy ennek az időtöltésnek meg- j határozott programmja szerint és a pajtássági j viszony bensősége alapján Szűcs bácsira rendszerint az a passzív szerep vár, hogy a jóbarát sziporkázó elmésségeinek mindig ő a központja, a szüzséje. A jóbarát soha sem fogy ki azokból a mondásokból, melyekkel gyakran teli találálat éri Szűcs bácsit, akinek azonban ezekért nincs joga haragudnia. A „szerződés* szerint éppen úgy kell moso­lyognia, mintha a szúrás egy harmadik sze­mélyt érne. És Szűcs bácsinak ebben már kitűnő gyakorlata van. A legcsodálatosabb pontja ennek a kontraktusnak az, hogy Szűcs bácsinak akkor is mosolyognia kell, ha többen is vannak jelen a társasági asztalnál. Ezzel szemben joga van Szűcs bácsinak a követ­kezőkhöz : 1. Fejtegetheti a magyar retorika sza­bályait. 2. Párhuzamot vonhat a magyar judi- katura irányelvei között, különös tekintettel az ügyvédek helyzetére és a bíróságok türcl- mességére. 3. Joga van röviden, legfőilebo két órán át állításait beigazolni. 4. Joga van az országos politikai hely­iéről nyilatkozni. Ezzel kapcsolatban Tisza István gróf politikai jövőjében rendületlenül hinni és bízni. 5. Méltathatja a helyi várospolitika köz- gazdasági és egyéb jelentőségéi, különös te­kintettel az absolut kiváló vezetésre. 6 Joga van este tíz órától kezdve a főispánodról kritikát mondani. 7. Joga van tizenegy órától kezdve a helybeli munkapárti sajtó vezetőjét dicsérni és a jelen sorok íróját feszidni. 8. Joga va* gyakran — tölteni. Ezek azok a szabványok,, amelyek mel­lett azután kedélyesen folyik az élet úgy a kaszinóban, mint a Pannónia fehér asztala mellett. Hogy a Szűcs bácsi fényképét kellő világításban láthassuk, elmondok egy-két esetet még abból az időből, amikor szegény néhai jó Kelemen Samu élt. Egy nagyobb ügyben együtt tárgyalt Sz&cs bácsi Kelemen Samuval. A tárgyalás alatt levő ügy igen komplikált vplt és a Kelemen perbeszéde után Szűcs bácsi teljes két órán át allegált. Amikor végre a bíróság határozathozatalra visszavonult, egyik ügyvéd — hallgatója a tárgyalásnak igy szólott halkan Szűcs bácsi­hoz : — Mondhatom, kedves barátom, nehéz feladat Kelemen Samuval tárgyalni... — Oh dehogy — válaszolta Szűcs bácsi és megtörlé gyöngyöző homlokát — csak nem szabad a tárgyalásra készületlenül jönni. És például véletlenül most nem tudtam $e- hogyse elkészülni... Méltőztassék elgondolni, mi lett volna a bírák ebédjével, ha Szűcs bácsi elkészül a tárgyalásra 1 Egy másik történet: Beállít Szűcs bá­csihoz az irodába egy ember. Négy íves vádiratok tart a kezében és kéri, hogy a vé­delmét vállalja el az ügyvéd ur. Szűcs bácsi elolvassa - a vádiratot és észreveszi, hogy azon jegyzetek vannak. Rá­ismert nyomban a Kelemen Samu írására. Azt mondja a kliensnek: — Maga már járt Kelemennél ugy-e ? — Igen, instáiom, jártam. — Hát ő miért nem vállalta az ügyét ? — Megmondom őszintén. Sokat kért. — Mennyit ? — Kétszáz forintot előre. Ha pedig csak egy évet kapok, akkor még 300 fo­rintot . . . — Igen ?... Hát én az mondom ma­gának, hogy ez nem sok... — Háromszáz forint? Dejszen ... — Nem a 300 forint, — az egy év! Menjen csak barátom bátran vissza! Ebből is látni méltóztatnak, hogy Szűcs bácsinak az idő — soha sem soklj Violin. SZÍNHÁZ Műsor : Vasárnap délután: Csárdáskirálynő. Vasárnap este: Aranykakas. Hétfő: Rang és mód, szinmü 3 felv. Kedd; Hejehuja báró, operette 3 felv. (Itt először.) —• Aranykakas. Blumenthal és Kadel- burg régi, de elpusztíthatatlan bohózatát adták tegnap este a színházban. Az előadás kissé gördülékenyebb is lehetett volna, egyébként kifogástalan volt és a színházat egészen megtöltő közönség sokat mulatott az előadók, különösen pedig Rákossy mes­teri genre-alakításán. — Sok tapsot kapott Halmos Mici ügyes és temperamentumos játékáért és nagyon bájosan játszott Szántó Manci is, Kónya Gizi egy nem neki való szerepe) játszott. Helyes szereposztás szerint ezt Mezey Terusnak és nem a drámai hős­nőnek kellett volna kiosztani. Kállay szin- patikus volt Fürge Tóni alakjában, de a szerepet jobban kell tudni. Barólhy, Jakabffy, Kiss Lajos jók voltak és a kis Lázár Kiüy ismét egy remek piccoló alakítást produkált. (h.) A színházi iroda jelentése. — .Hejehuja báró.“ (Bemutató elő­adás kedden.) Az első ©perette-piemier ked* den lesz a színházban, amikor a „Hejehuja báró,“ Ascher-Leo pompás zenéjü cperettéje kerül színre. A darabot Budapesten 150-szer adták és még ma is műsoron van. A szö­vege kiváló vígjátéki szöveg, úgy, hogy a közönség egész estén át nem fogy ki a nevetésből. Három szoubrett-szerepe van a darabnak, amelyet nálunk Halmos Mici, Po­gány Szilvia és Mészáros Aranka fognak alakítani. A címszerepet Jakabffy Dezső játsza, a többi szerepek pedig Kállay, Rá­kossy, Szikiay, Torday, Baróthy és Szántó Manci kezeiben vannak. Az. igazgató a dara­bot teljesen uj kiállításban hozza színre. A darab egyes zeneszámait, különösen pedig a híres Hejehuja-nótát, Budapesten már min­denki énekli és a kávéházakban csak ezeket hallani. A darab iránt Szatmáron már eddig is oly nagy érdeklődés mutatkozik, hogy az igazgató hat egymásutáni estére, keddtől vasárnapig műsorra tűzte. — Mielőtt bármit venne vagy eladna, olvassa az „Atlasz* hirdetését. — Szatmár-Németi sz. kír, város Ecetgyára kereskedőknek és nagyobb fogyasztóknak állandóan szolgáltat ki ecetet, akár hordó nélkül, akár kölcsön hordóval. Feltételek a Városi Közélel­mezési Hivatalban tudhaték meg. HÍREK. — A miniszterelnök kitüntetése. A Magyar Tudósitó jelenti: A király Wekerle Sándor miniszterelnököt a katonai egészség­ügy terén kifejtett kiváló tevékenységéért a Vöröskereszt hadiékitményes érdemrendjével tüntette ki, — Hármas kitüntetés. Orosz Antal m. kir. főerdőtanácsost, a liptóujvári főerdő- hivatal volt főnökét, jelenleg gróf Hadik Barkóczy Endre jánki hitbizományában az erdőgazdaság vezetőjét nyugdíjazása alkal­mából Őfelsége hosszú s hűséges szolgálatai elismeréséül a III. o. vaskoronarenddel tün­tette ki. Mint hivatalfőnök, már előzőleg megkapta a polgári hadiérdemkereszt II. osztályát és mint a liptóujvári Vöröskereszt elnöke, a Vöröskereszt hadiékitményes II. o. díszjelvényét. — Á szatmári székhelykérdés. A napokban megírtuk, hogy a szatmármegyei képviselők — csaknem valamennyien — együtt keresik fel a miniszterelnököt, hogy a kerületbeosztásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a vármegyei székhelynek Szat- márra való áthelyezése érdekében interve- niáljának. A képviselőket a miniszterelnök tegnap délelőtt fogadta és amint egyik — a tegnap esti gyorssal hazaérkezett — szatmár­megyei képviselőtől értesültünk : a miniszter- elnök kijelentette, hogy ez idő szerint, a. kormány csak a köztisztviselők statusrende­zésének és a közigazgatás államosításának kérdéseivel foglalkozik és hogy a vármegyék ^kerekítésének vagy uj beosztásának re­formja most a kormányt nem foglalkoztatja. A szatmári székhelykérdés tehát ezzel ismét elvesztette aktuálitását. — A színházi helyárak felemelése. Közöltük, hogy a szinügyi bizottság az igaz- pató által bemutatott évi költségvetés téte­lenként való átvizsgálása céljából egy albizottságot küldött ki. Ez a bizottság tegnap tüzetesen áttekintette a színigazgató adatait, könyveit, szerződéseit és az évi re­zsire vonatkozó minden számláját és ezek alapján megállapította, hogy az igazgató ál­tal beterjesztett költségvetés kiadási végösz- szege a valóságnak megfelelően van kiszá­mítva. Az albizottság a szinügyi bizottság mai teljes ülése elé terjeszti a felülvizsgálat­ról szóló jelentését és az előjelekből ítélve a szinügyi bizottság bizonyosan engedélyezni fogja a színházi helyárak jelentékeny feleme­lését. Csak aztán az ne legyen a baj, hogy a drága helyárakra tekintettel a közönség ne idegenkedjék el az előadások látogatásától! — A vármegyei székhely kérdés­ben a f. hó 25 éré Szatmár- Németibe ter­vezett összejövetel egyelőre elmarad, mivel a kérdés most nem aktuális. Ennélfogva a meghívónak a megjelenésre vonatkozó része tárgytalan, amiről ez utón értesíti a vármegyei bizottsági tagokat báró Kende Zsigmond, értekezleti elnök. — Ma nyilt meg Hatvani Béla kép- kiállítása. A császári es királyi 5 ik gya­logezred hadi özvegy és árva alapja javara Hatvani Béla festőművész által rendezett képkiállítás ma nyilt meg a Hám János-utcai Csomay-féle ház emeleti helyiségeiben. Leg­közelebbi számunkban ismertetni fogjuk a kollekciót, mely október 6-ig lesz nyitva, naponkint 9—12 és 2—5 óráig. A belépti dij 1 korona. — Kroó Klára magánvizsgálata az országos zeneakadémián. A szatmári ze­neiskola volt kitűnő növendéke : Kroó Klára,, csütörtökön a zeneakadémián ismét sikeres magánvizsgát tett és pedig ezúttal a zongora tanfolyam második kimüvelési osztályának anyagából, továbbá a zeneelméletből, össz- hangzatanból és zenetörténetből. A zongora- játékból és az összhangzottaból Kroó Klá­rát zeneiskolánk igazgatója: Bendiner Nán­dor, ü zenetörténetből pedig a napokban oly tragikus réget ért Domby Zoltán dr. készi— S tették elő a vizsgálatra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom