Szatmári Újság, 1918. szeptember (2. évfolyam, 209-233. szám)
1918-09-03 / 210. szám
2-ik oldal Őzatmár, 1918. szeptember 3. Iván horvát bán és Jekeifaíussy Zoltán fiumei kormányzó is részt vettek. ügy látszik, ott valami készül és nem ©fc nélkül ültek össze tárgyalásra a horvát ügy hivatalos faktorai. Politikai körökben, sokat beszélnek arról a látogatásról, amelyet Artdrássy Gyula grófnál tett pénteken este Wekerle Sándor miniszterelnök. Erre a látogatásra vonatkozólag illetékes helyről a következő magyarázatot adják: “Andrássy Gyula grófot azért látogatta meg a miniszterelnök, hogy véleményét a délszláv kérdésben kikérje. An- drássy ezekben a kérdésekben ugyanis mint tudás és paíicista, nagy tekintélynek örvend. HÍREK. Hölgyeim, emlékeznek-e még arra az estére, amikor először voltak színházban ? Jut még eszükbe a mámoros szédület, amit akkor éreztek, amikor a zenekar egy simuló, gyönyörű keringőbe kezdett és a színpadon megcsendült a dal szerelemről, boldogságról.. . hazugságról. Ó, én tudom, hogy, akkor éjjel mind, mind az énekesszinészrőí álmodtak és olyan kedves, naiv tervekkel foglalkoztak nappal is, amik csak egy serdülő leány lelkében foganhatnak meg. Ugy-e, mennyien határozták el, hogy színésznőnek mennek és már előre elképzelték a tapsot, a virágesőt, a titkos rajongók ezreit... Meghitt, bizalmas leányszobákban soksok fantasztikus álom tanyázott és várták az estét, hogy újra ott lehessenek, ahol a bűnt büntetik és a jó mindig jutalmazást talál... Szerelmesek voltak a színpadba és megdobbant a szivük, ha a szereplők valamelyikének tekintete a páholyuk felé siklott... És higyjék meg, nem csak a lányok életében játszott szerepet a színpad, a színház, a fiuk is féltő szeretettel vették körül a kedvenceiket és éjjelenként titkos verseket írtak, amelyekben mindig Ő1 volt a legszebb, a legkedvesebb, a legtehetségesebb ... ... Most, hogy elgondolom ezeket az apró eseményeket, melyekkel oiy szívesen foglalkoztunk, lányok, fiuk kivétet nélkül, akaratlanul is felvetődik bennem a kérdés, vájjon most is úgy van-e, mint amikor, mi gyerekek voltunk... ? Aztán magam is elmosolyodom a naiv kérdésen. Csak szét keli néznem az idei társulat tagjai között és meg- állapithatom, hogy sok, nagyon sok olyan egyén lesz, akik szinte predestinálni fogják a mai ifjúságok a rajongásra, a hódo- íásra... A sok szép arc között szinte nem is tudok választani és mikor végül megállapodom egynél, csapongó kedvvel nézem a másikat... Mezey Temssaí, a drámai szendével beszélgetek egy keveset. Az-az, hogy csak 5 beszél és én figyelemmel, elragadtatással hallgatom. Mesél a múltjáról, a szeretetről, amelyben mindenüft része volt és a számtalan sikerről, amit eddig már aratott. Nézem a szép, kellemes arcát, látom azt az aranyos, napsugaras mosolyt, amely mindig az ajkán honol és már tudom, hogy itt is szeretni fogják és ünnepelni fogják a játékáért, mert olyan szép, olyan közvetlen és olyan tehetséges :.. Tovább megyek, másokhoz és egyszerre csak szemben állok M. Mezey Jolánnal. Nagykomolyan megnézem és ahogy elneveti magát, úgyszólván egy problémát old meg vele. Elképzelem, amint egyik, vagy másik kedves szerepében alakit feledhetetlent és szinte sejtem, hogy nagyon sok titkos boglyashaju diákocska fogja a leikébe zárni és megörökíteni az emlékét... Aztán jön egy rokonszenves férfi arc, a Kállay Sándoré. Kellemesen elbeszélgetek vele és közben arra a sok szép szatmári lányra gondolok, akiknek az eszménye lesz, akik szeretni fogják és szerelmesek lesznek bele titkos, piruló, leányos szerelemmel... De nem mondom meg neki, minek bízza el magái ? Majd megtudja úgy is ... Egy nagy csoporthoz megyünk és én csak nézem Őket csendes szeretettel és örven- dek, hogy itt vannak, hogy játszani fognak és hogy amíg a színházban leszünk, elfeledjük a gondjainkat, az élet sivárságát, mindent, ami a szivünknek fáj, ami a lelkünket bántja... És a fehér leányszobákban, meg a bohém rendetlen diáKiakásokban újra megjelennek az ezerszinben csillogó álmok, mert csak az idők változtak meg, de az ifjúság, az örökké kedves és minden szép iránt fogékony marad... Dénes Gyula. — Házasság. Budapesti tudósítónk távíratozza: Dr. Nagy Vince Szatmár város orszgy. képviselője hétfőn délelőtt házasságot kötött Szevera Erzsébettel. Tanuk voltak: gróf Károlyi Mihály és Nagy jLajos ezredes. Az egyházi szertartást a belvárosi plébánia templomban Hock János képviselő tartotta, aki gyönyörű beszédet intézett az uj párhoz. Az esküvő után a Bristolban ebéd volt, amelyen Károlyi Mihály meleg szavakkal üdvözölte az uj házasokat, akik este Svájcba utaztak. — A ref. egyházmegye őszi közgyűlése. A szatmári ref. egyházmegye őszi közgyűlését szeptember 23—24-én tartja Kovács Lajos esperes és Madarassy Dezső egyházmegyei gondnok elnöklésével a szatmári ref. leányiskola tornacsarnokában. Szeptember 23-án délelőtt 9 órakor számvevőszéki ülés, délután 3 órakor tanügyi bizottsági ülés az egyház tanácstermében. Szeptember 24-én délelőtt 9 órakor közgyölés, délután 3 órakor bírósági ülés. — Leereszkedett, leleplezett és lezárta a vitát! A Szamos cimü helybeli hirdetési plakát vasárnapi Írásában kijelentette, hogy miután magas nívójáról hozzánk leereszkedett és Nagy Vincét „kínosan“ leleplezte, most már lezárja a „vitát“. Helyes. Okosan cselekszik a Szam®s, mert minél többet vitáztik, annál több bakot lő. Legutóbb is például, amikor ama bizonyos nívóval és jó ízléssel (amiket nyilván az ugocsai fakultásokról hozott ide magával) kínos leleplezéseket akar tenni Nagy Vince képviselőről, voltaképpen önmagát leplezte le a kis rosz- máju. Föltálalja ugyanis, hogy a képviselő egy ízben kérdést tett hozzá, hajlandó volna-e egy cikkét leközölni, de beismeri, hogy a cikket soha sem kapta meg. Egyszóval az a tény, hogy a képviselő még sem érdémesi- tette a „nívós“ lapot arra, hogy egy cikket nála elhelyezzen. Hát ez az a kines leleplezés! Igazán rémes és alig bírjuk elképzelni, hogyan fogja a szatmári képviselő ezt a borzalmat elviselni 1 Reméljük azonban a legjobbat és egyben biztosítjuk a szerkesztő.urat, hogy ha bosszantásait eddig sem vettük komolyan és csak mulatságos furfangnak*vet- tük, hogy mindig ő panaszkodik velünk szemben nyelvöitögetések, durva tónus és más efféle Ízléstelenségek miatt, holott mindebben ő a mester: ezentúl még kevésbé fogjuk azzal megtisztelni, hogy komoly ügyekben vele vitákat folytassunk. — A megyei közgyűlés. Szatmár megye törvényhatósága szeptember 26-án rendes közgyűlést tart, amelyen a vármegyei tiszti alügyészi állás is betöltésre kerül. A pályázók közül a Szatmármegyei Közlöny értesülése szerint a legtöbb kilátása dr. Tóth Zoltán ügyvédnek van, ki mint tb. alügyész már több Ízben helyettes alügyészként működött. — 2650 vagon gabonát követelnek Szatmárinegyétől. A közéletmezési miniszter Szatmár vármegye területéről beszolgál* tatandó búza- és rozs- kontingenst 2650 vagonban állapította meg, amely mennyiség beszolgáltatása esetén hajlandó a miniszter a nem termelő lakosság szükségletét, a gazdasági év elején egy tételben kiutalni, egyben a megőrlést, valamint a liszt és korpa szétosztását, a törvényhatóság hatáskörébe utalni. Mindaddig azonban, amig a kiszabott kontingens beszolgáltatva nincsen, a liszt kiutalása az eddigi, havonkinti tételekben történik. — Beköszöntött újra szeptember és meglátszott a» hétfőn az egész városon, hogy ez a hónap egy újabb fejezetet jelent sokak életében. Tele volt az utca kiöltözködött kedves gyermekekkel, akiket az iskolába vittek beíratni és ünnepélyes szint kölcsönzött a városnak az a sok diákleány és diák, akik elözönlötték a korzót, hangosan beszélgetve az uj iskolai évről. — Vége az aranyszabadságnak, kezdődik a komoly mnnka, a tanulás, a jövő szilárd talpazatának megalapozása. — Harmincnyolcezer tönkrement iparos. Budapestről jelentik: A kereskedelmi miniszter összeállitatta az iparkamarák által a háború miatt tönkrement iparosok számát. Ez a szám körülbelül harmincnyolcezret tesz ki, ami az iparjoghoz kötött iparosoknak 20 7 százaléka. — Lenin állapota javul. A berlini Wolff-ügynökség jelenti: Lenin halálának híréről, amit az angol Reuter-ügynökség közölt, illetékes helyen semmitsem tudnak. A berlini orosz nagykövet ma éjszaka táviratot kapott, amely szerint Lenin állapota javult. — Ausztria alkotmányreformja. Bécsből jelentik: Báró Hussarek osztrák miniszterelnök minden politikus előtt, akik, nála legutóbb megfordultak, tiltakozott ama feltevések ellen, mintha ő Ausztria alkotmányreformját föderativ szellemben akarná előkészíteni. — Az uj bérkocsitarifa. Ozory István rendőrfőkapitány előterjesztést tett a városi tanácsnak, amelyben előadja, hogy a hozzáérkezeti panaszokból és a rendőrközegek- följelentéséből tudomást szerzett arról, hogy a bérkccsisok már is az uj viteldijakat követelik a közönségtől, dacára hogy a miniszter még nem hagyta jóvá az uj tarifamegál- lapitást* Javasolta előterjesztésében a főkapitány, hogy a tanács a miniszteri jóváhagyás leérkeztéig is engedélyezze ideiglenesen l?érkocsitulajdonosoknak az ujviteldij fölszá- mitását. A tanács a javaslatot eltogadta és jelentést fog tenni a legközelebbi közgyűlésnek, hogy az uj tarifa alkalmazását tudomásul vette. — Az osztrák szülők levelei. Demkő Sándor városi tanácsnok, az osztrák gyermekek nyaraltatási akciójának vezetője fölkéri azokat a vendéglátókat, akik ,a gondozásukra bízott osztrák gyermekek szüleitől köszönőlevelet kaptak, szíveskedjenek azt bemutatni megtekintés végett. — A német termés. Berlinből jelentik. A hivatalos termésbecslés a múlt évivel szemben 10—15 százalékkal javult. A rozs, a burgonya, az olajmagvak vetési területe emelkedett. A korai burgonyával bevetett terület egyötöddel emelkedett. A késői burgonyaterület néhány százalékkal nagyobb. — A termésfelesleg beadása. Az átvevő-bizottság által megállapított búza- és rozs-termésfelesleg szeptember hó 2-tól kezdve nem az Erzsébet-malomban, hanem a Szatmári Gőzmalom Társulat (Nagy Gőzma-
