Szatmári Újság, 1918. szeptember (2. évfolyam, 209-233. szám)
1918-09-07 / 214. szám
Szatmári Újság Szatmár, 1918. szeptember 7, 2-ik oldal Anglia és Pétervár fcazStt nincs közvetlen összeköttetés. Londonból jelentik: A Reuter-űgynök- _ ség jeientése szerrnt körülbelül két hónap óta nincsen közvetlen összeköttetés Anglia és Pétervár között és Cromie tengerészeti attasé; ^gyilkolásának hírét is csak a semlegesek közvetítésével tudták meg Londonba^.. A bécsi tárgyalások. Bécsi;'! jelentik: A Bécsben folyó re- koropenzáctós tárgyalások még teljesen a kezdetlegesség formájában vannak, úgy. hogy aj részietek közlése legalább is korai. Azok az adatok, amelyek eddig megjelentek különböző lapokban, semmieseíre sem feiel- pek meg a valóságnak. Az entenie fegyverrel kényszeríti Spanyolországot háborúba. Bécsből jelentik: A spanyol—német konfliktus valódi okát most leplezi le a Times. Az eniente katonai utón akarja rákényszeríteni Spanyolországot, hogy szakítson Németországgal, vagy íegáiább is kobozza el a spanyol kikötőkben levő német hajókat. 1 vidéki diákok diieípzése Szalmára. Meup! fcámek a Mimink i gyinktk után. Megnyíltak a szatmári iskolák. Sok ezer vidéki szülő ezernyi gond között hozta gyerkekét Szatmárra, hogy itt elhelyezze ismét egy tanévre. A gyermekektől való elválás, az idegenben való taníttatás sohasem volt köny- nyü oldala a szülői életnek. Most különösen nem az. Ott, ahol a családfő távol a 'harctereket járja, a serdültebb gyermekek már. számottevő tényezők voltak a vakáció alatt. Dolgoztak. Különösen a gazdaságokban. A szülők nélkülözni fogják őket a munkában és nélkülözni fognak miattok a megélhetés lehetőségében. Mert a vidéken való olcsó gyermekneveltetésnek a háború ötödik esztendejében egészen befellegzett. Szatmá- ron békében 50—60—100 koronáért igen jól lehetett elhelyezni a tanulókat. A háború esztendőnként Való elhaladásával az elhelyezési dijak fokról-fokra emelkedtek úgy, hogy ma már nincsen olcsó hely. Szegény emberek, akik a kosztosdiákok eltartásából éinek, maguk is bizonyos tartózkodással kérik a 200—300 korona havidijat, mert olcsóbban nem vállalhatják a diákokat a mai rettenetes árak mellett. Pedig ezek az olcsó helyek több gyermek eltartására vannak berendezve, vagyis tömegelíátásra, erre alapozzák számitásáikat és még sem lehetnek olcsóbbak. Jobb családoknál pedig 400 koronán alul egyáltalában nem vállalnak el gyermekeket gondozásra. Most már «képzelhető az, hogy. mily nagy megterheltetés- sel küzd egy olyárt vidéki szülő, akinek 2—3, esetleg 4 gyermekét kell középiskoláztatni Szatmáron. Eljártunk egy családnál, amely szerényebb körülmények között él és több, nem nagy igényű diákot hajlandó ellátni, A diákokat, négyet, egy tiszta szobában helyezik el. Katonásan egyszerű berendezés mellett, a következő étrend szerint. Reggeli: kávé : (amíg tej kapható), vagy rántottieves. Ebéd: főzelék, vagy tészta, hetenként kétszer hús- feltét. Vacsora: főzelék, vagy leves, esetleg tészta 280 korona Ha a szülők havonta egy kilogramm zsírt, 5 kilogramm. • nulláslisztet és egy_ kilogramm szappant adnak, akkor 233' korona. Egy másik családnál egy leányka elhelyezése iránt érdeklődtünk. Itt elsősorban szintén a naturalék játszották a főszerepet. Ezenkívül ágyneműt is kértek és a fehérne- mtíek otthon való mosatását. Reggeli, háromfogásos ebéd, meleg vagy hideg vacsora, hetenként négyszer hús: 400 korona. Ugyan csak egy belvárosi családnál külön szoba és zongora használata mellett 550 korona. Egv külvárosi kis családnál, mesterembernél, egy vagy két gyermek elhelyezéséért Havonkint 10 kg. lisztet, tizenöt kilogramm burgonyát, kér kilogramm zsírt, két kilogramm szappant, két liter babot, két kilogramm kőolajt és 150 koronát kértek. Találtunk ezeken- kívül minden rendű és rangú igényeket. Néhol egy fél sertést is óhajtották, ha a gyermek pusztáról való . . . így festenek Szatmáron a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igények. És ha elgondolkozunk a tények mai állása mellett, úgy még csak meg sem lehet botránkozni a kívánságok fölött. Elvégre amikor egy tojásért egy'koronát, egy liter tejért 2 koronát, egy dinnyéért 3—4 koronát kérnek, amikor az árukat és anyagokat csak uzsoraárak mellett kerülő utákon lehel beszerezni, akkor a kosztadóknak nem lehet emberségesebb számítási alapokon dolgozni. — Ők maguk is élni akarnak és a vergődésüket megfizetve szeretnék látni. Ez csak az ellátás kérdése. Hol vannak most még a tankönyvek, amelyek tetemes dráguláson mentek keresztül, hol vannak a tanszerek, a füzetek, a rajzeszközök stb. és felemelt tandijak? Valában nincsen mit csodálkozni azon, ha igen-igen sok vidéki, szerényebb viszonyok között élő család kénytelen a gyermekei közül nem egyet az iskoláztatástól visz- szatartaní, a tanulmányát a gyermeknek 'félbehagyatni, hogy efölött is elsírja a szülői szív háborús könnyeit. Kár, vétek pedig a sok félheti maradt existenciáért és éppen azért a tandíjmentesek számát nem csökkenteni, hanem emelni kellett volna, mert a magyar középosztályt ez a gyermeknevelés terén igen erősen sújtja akkor, amikor az 1 illetékes tényezők semmifélekép nem ejtiK módját annak, hogy a vidéki gyermekek iskoláztatása céljából ezek elhelyezését megkönnyítsék, lehetővé tegyék. Olcsó szövetet és vásznat szállít egy svájci gyár a vidéki vápásoknak. Ami Szatmárnak nem jut eszébe. A szegedi Közélmezési Hivatal vezetője nehány nappal ezelőtt tárgyalásokat kezdett Budapesten egy svájci gyárral, ösz- szesen 10 millió korona értékű szövet, vászon és batiszt-áru megvétele ügyében. A svájci áru Szegeden mintegy 200 százalékkal olcsóbb lesz a mai piaci áraknál. Szegednek többek közt a következő holmikat ajánlotta fel megvételre a svájci gyár: 115,950 tucat vászon és batiszt zsebkendő, 4000 tucat női sifon- és batiszt-ing, 18,400 méter szövetáru, 2840 tucat női blúz, valamint még sok feldolgozatlan sifon, vászon és batiszt-áru. A megállapodás szerint a gyár októberig leszállítani tartozik az árukat, amelyekre nézve már árajánlatot is tett. E szerint pl. a női holminak való batisztárunak méterje 25—35 korona. Holott ez idő szerint a ba- tiszt-kelme 70—80 korona méterenkint. Minden költség és a deviza közötti kölönbség felszámításával tehát egy tucat blúz 450—550 koronába kerülne, vagyis egy blúz ára nem haladná meg a 35—45 koronát. A szövetnek métere is alig kerülne többe 65—75 koronánál. Úgy gondoljuk, hogy a szóbanforgó svájci gyárnak olyan mindegy, hogy Szegeddel vagy Szatmárral köt üzletet. És ha mindegy, szeretnők észrevenni, hogy illetékes tényezők — ha kissé későn is — keresni fogják az összeköttetéseket és kivezető utat találnak a nagy fehérnemühiány leküzdésére. HÍREK. — istentisztelet. A szatmári református templomban f. hó 8 án, vasárnap délelőtt 10 órakor iskolai év megnyitó istentisztelet lesz, amikor prédikál László János tanitónő- képezdei vallástanár, délután 3 órakor pedig Thury Sándor s.-lelkész. — Az ad-hoc bizottság ülése. Megírtuk, hogy városi közgyűléseken nem egy ízben szemére lobbanhatták a polgármesternek, hogy a városi erdők megfelelő értékesítésére kiküldött bizottságot nem hívja össze, holott erre már az 1917. évben tartott egyik közgyűlés is utasítást adott. A folyó évben is,— az utolsó közgyűlés ismét ilyen értelmű határozatot hozott, amelyet — ugy- látszik — a polgármester végre respektálni óhajtván, elhatározta, hogy az ad-hoc bizottságot immár tényleg egybehívja. Egybe is hívta éppen mára, a zsidók nagy újévi ünnepnapjára. Ezt a körülményt nem tartanók szükségesnek külön is feljegyezni, ha nem volna ennek az esetnek némi kis pikáns mellékize. Úgy áll a dolog ugyanis, hogy az ad-hoc bizottság tagjai között három zsidó valiásu van és ezek éppen az ellenkező elvi állásponton vannak az erdőértéke- sités kérdésében — szemben a polgármester ismert véleményével és elveivel. Úgy kezd- tehát feltűnni a dolog, mintha a zsidó uj év napjára elhatározott összehívás azzal a ten-, denciával történt volna, hogy az „ellenzék“ távol maradjon. Megtörténhetik, hogy a polgármesteri vélemény ilyformán teljes diadalt arat, de az is megeshetik, hogy a három zsidó bizottsági tag az ülésen mégis megjelenik és ünnepj hangulatukban olyan mérges vitát provokálnak, hogy az idei zsidó uj- esztendőt a polgármester urnák is emlékezetessé teendik. — Mit tárgyal a hétfői közgyűlés? A szeptember 9-iki városi közgyűlés napirendjére eddig a következő ügyeket tűzték ki: Polgármester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról. Az időközben városi szolgálatba lépett előlépett alkalmazottak háborús segélye. Az időközbeit esedékessé vált családi pótlókok kiegészítése. A régi honvéd laktanya konyhahelyiségeinek fazsindellyel való befedése. Avasi erdőüzemben Schreiner Lajos üzemvezető alkalmazása. Bállá János nyugalmazott erdőőr nyugdijának folyósítása. Freund Chajen és társaitól lefoglalt áruk eladása. Az uj bérkocsi díjszabás életbeléptetése. Közkórház átalakítása, esetleg épitési ügye. Városi tisztviselők anyagi helyzetének javitasa. Az áldozatkészség szobrának terveiért tiszteletdij megállapítása. A kövezetvámszedési jog meghosszabbítása. Oláh Gyula helyettes rendőrtiszt háborús segélye. Erdőőrük ruhapénzének felemelése. Szeged szab. kir. varos felirata a közszolgálati alkalmazottak segélyezése ügyében. Debrecen szab. kir. város átirata a varosok, lakossága zsír szükségletének biztosítása tárgyában. Debrecen szab. kir. város átirata a rendőrség áiiamositása tárgyában. — Szeptember 10 én minden magyar könyv megdrágul. A Magyar Könyv- kereskedők' Egylete és a Budapesti Könyv- kereskedők Egyesülete legutóbbi választmányi ülésén elhatározta, hogy szeptember 10 étől
