Szatmári Újság, 1918. július (2. évfolyam, 155-180. szám)
1918-07-27 / 177. szám
2-ik oldal. Szatmári Újság ózannai, 1918. Julius 27. Prémiumos gabonát is vásárolhatna!! a fogyasztók. A közélelmezési miniszter uj rendelete. Szatmár, jul. 26. Windischgraetz Lajos herceg közélelmezési minisztertől pénteken délután a következő távirati rendelet érkezett dr. Vajqy Károly polgármesterhez: Azonnali megfelelő intézkedés és a legszélesebb körben' leendő közzététel végett értesítem, hogy a 2668. sz. kormányrendelet 3. § bán meghatározott szállítási prémiumot, amely augusztus 5-ig mázsánként 5 koronát tesz ki, nemcsak az állomásra, illetve a malomba tényleg beszállított, hanem a Haditermény R. T. raktáraiba augusztus 5-ig beszolgáltatott termények után is engedélyezem. Éhez képest az 17C0. számú körtávi ratom megváltoztatásával megengedem, hogy a Haditermény R. T. raktáraiban tárolt ily prémiumos gabona is kiszoigáltattassék beszerzési utalványokra, a termésrendelet 10 §-ban megjelölt feltételek alatt. Az igy kiszolgáltatott terményekért a beszerzési utalvány alapján vásárolók a legmagasabb áron és a 2668. kormányrendelet 1. §-ban meghatározott ártöbbleten, valamint a mázsánkénti 4 K hatósági bizományi stb. jutalékon felül természetesen az 5 korona prémiumot is megfizetni tartoznak, ameny- nyiben a vásárolt termény részükre augusztus 5-ig bezárólag lesz kiszolgáltatva. Ezúttal, is figyelmeztetem az összes hatóságokat, hogy beszerzési utalványok csak annyi termény erejéig állíthatók ki, amennyi a község területén termett terményekből a bizományos közlése szerint erre a célra rendelkezésre áll. Egyben legnyomatékosabban figyelmeztetem a hatóságokat, hogy a kettős ellátás meggátlása érdekében a vásárolóknak az ellátatlanok közül leendő törlése iránt minden esetben feltétlenül és azonnal intézkedjék. Windischgraetz közélelmezési miniszter. mmmtamm vnNMBMHMM űz állam pénzügyei. Popovics pénzügyminiszter a képviselőház pénzügyi bizottságában nagyon jelentős nyilatkozatokat tett a jövő adópolitikájáról. Hogy a háború után állami kiadásaink nem maradnak meg azokban a keretekben, melyekben a háború előtt voltak, az iránt kétség nem lehet. Az utolsó rendes állami költségvetés az 1913. évi volt. Ez volt az utolsó békés esztendő. Ebben a költségvetésben az állami szükségletek 2200 millió koronára rúgtak. Horibilis összeg volt ez, pedig ebben még a háborúnak nyoma sem volt. Nem volt nyoma tehát sem azoknak a költségeknek, a melyeket a normális beruházásokra kell majd fordítanunk, nincsenek azokról a költségekről, melyeket mindannak pótlására és újra építésére kell fordítanunk, ami a háborúban elpusztult s végül nincse nek azokról a költségekről, amelyeket az özvegyek, árvák és rokkantak ellátása igényel. Ha mindezeket az összegeket figyelembe vesszük, akkor alkothatunk magunknak csak halavány képet is árról, hogy mennyi pénzre lesz az államnak szüksége, ha háztartását csak némileg is rendbe akarja hozni. De ma még csak megközelítő számokat sem tudhatunk, hisz évek óta rendes költségvetést nem terjesztett be a kormány s csak indemnitással dolgozott, amelyekbe egyes tételeket beállított ugyan, de csak hozzávetőleges értékeléssel. Popovics most azt ígéri, hogy a jelenlegi indemnitás lejárta után rendes költség- vetést nyújt be az országgyűléshez. Ha ez megtörténik, akkor fogunk csak némileg tisztán látni. Mert akkor fog a kormány a felett dönteni, hogy minő kiadásokat akar az állam rendes jövedelmeiből fedezni s mely kiadásokat akar a háború terhére Írni, azaz, hogy melyeket akar háborús adókból, kölcsönökből s egyéb módon fedezni. Majd ha ez a szétosztás pontosan előttünk fekszik, majd csak akkor leszünk abban a hefyzet- hen, hogy a kormány pénzügyi gazdálkodásáról véieményt mondhassunk. Ha azokat az adójavaslatokat, amelyeket a kormány eddig megvalósított és amelyeket meg akar valósítani, a hadi költségek tőketörlesztésére használja fel, csak akkor lehet remény arra, hogy állami pénzügyeink vezetésében tudatosság van. Ezt azonban költségvetés nélkül nem állapíthatjuk meg. A flamand probléma. Bruxellesből jelentik: Hertling kancellár pár nappal ezelőtt Bruxellesben időzött. A főkormanyzóval a flamand kérdésről tanácskozott. Beleegyezett a flandriai tanács ismeretes álláspontjába. A kancellár kívánságára néhány flamand vezér a kancellárhoz utazik j a flamand probléma megbeszélésére. i 80 Ságon gabonát SzatmáiM A polgármester a közélelmezési miniszternél. Szalmár, jul. 26. Most, hogy az aratási munkálatok nagyjában befejeződtek, az első és legfontosabb kérdés az. — amely az ország minden polgárát egyaránt érdekli, milyen módon fog történni az uj termény,halósági igénybevétele. Erre nézve a közélelmezési minisztertől egy i leirat érkezett Szatmár város vezetőségéhez, I amelyben közli, hogy a minisztériumnak az | . a terve: a termésstatisztika alapján állapítja meg azt a mennyiséget, amelyet az egyes városok és megyéx beszolgáltatni kötelesek. És ha a kivetett gabonamennyiséget az illető város, vagy vármegye lakossága beszállítja, úgy rekvirálással nem fogják zaklatni a gazdákat. A leirattal kapcsolatban kapott dr. Va- jay Károly polgármester a közélelmezési minisztertől egy meghívást is, amely igy szó- . lőtt: Törvényhatósága területéről a 249—1918 M. E. számú rendelet értelmében beszolgáltatandó termésmennyiségre nézve a tárgyaló- . sokat folyó hó 25-én déli 12 órakor kívánom lefolytatni. Felkérem polgármester urat, hogy előzetesen tájékoztatván magát törvény- hatósága termés- és szükségleti viszonyairól és egyben a tárgyalásokhoz szükséges adatokról, az értekezleten személyesen megjelenni szíveskedjék. Amennyiben speciális előadója van az ügynek, az ilyen előadónak is részt kell vennie az értekezleten. E távirati rendelkezés alapján dr. Vajay Károly polgármester és dr. Pap Ottó tanácsnok, a város Közélelmezési Hivatal vezetője szerdán reggel utaztak föl Budapestre, hogy résztvegyenek az értekezleten. A polgármester pénteken érkezett haza az értekezletről, amelyen tisztázták, hogy mennyi gabonát keli beszolgáltatni Szatmár j város területéről. A beszolgáltatandó gabonakontigenst nyolcvan vagonban határozta meg a miniszter. Ennyit kell beszolgáltatniok Szat- már termelőinek önkéntesen, hogy a rekvirá- lások zaklatásait elhárítsák maguktól. Azt hisszük, a város vezetőségéinek sikerülni i& fog ezt a nyolcvan vagon gabonát a közélelmezési miniszter rendelkezésére bocsátani, annál is inkább, mert ez jóval kevesebb annál a ferménymennyiségnél, amit Szatmár tavalyi terméséből rekvirálás utján elvittek. Egy oláh foglyát isggyilsait az őre. A más riportja a Szamos-ban. Szatmár, jul. 26. A Szamos cimü szatmári lap julius 26-iki. számában, a harmadik oldalon „Egy oláh foglyot meggyilkolt az őre“ cim alatt egy eredeti riportot adott be al vasó közönségének. Az e;eJetiség ott van ebben a riportban, hogy a Nyirvidék julius 20-iki számában szórói-szóra ugyanazt olvashatjuk, amit ma közölt a Szamos. íme: Egy oláh foglyot meggyilkolt az őre. Egy év múlva kiderült gyilkosság. Nyíregyháza, jul. 19. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az egyik nyirkarászi uradalomban volt elhelyezve a múlt év őszén Stojanov Juon román fogoly, aki novemberben valami hibát követett el és ezért a gazdája elhatározta, hogy beküldi a fogolytáborba. Egy fogolyőr kíséretében indult útnak a román fogoly, azonban nem juthattak nagyon messze, mert a karászi országúton a fogoly hirtelen meghalt. Az őr, aki kisérte Juont, úgy adta elő a dolgod ho^y az oláh katona hirtelenül rosszul lett, összeesett és mire ő segíteni akart rajta, már kiszenvedett. A fogolyör jelentést tett a halálesetről a fogolytábor parancsnokságának és a hadifogolyügyeleti tisztnek, akik elrendelték a vizsgálatot. Katonai vizsgáló bizottság szállott ki a helyszínére és megállapította, hogy hirtelen halál történt, azután pedig megadta a temetésre az engedélyt és Stojanov Juont a karászi temetőben eltemették. Pár héttel ezelőtt meglepő írás érkezett a kassai katonai parancsnoksághoz, hogynem véletlenül halt meg ott a nyirkarászi országút szélén Stojanov Juon, hanem az őr, aki kísérte, ütötte le és ennek következtében halt meg. A kassai katonai parancsnokság ennek a levélnek az alapján megkereste a nyíregyházi törvényszék vizsgálóbiróságát, hogy ejtse meg az ügyben a vizsgálatot és exhumálja a hullát. A nyíregyházi törvényszék vizsgálóbi- róságának rendes bizottság tegnap szállott ki Nyírkárászba, ahol fölásták a román katona sirját és az orvosok fölboncolták a két hónap óta földalatt levő hullát. A boncolás meglepő eredménnyel járt. A katona hullája, teli volt külső sérülésekkel, a koponyáján hatalmas ütésnek a nyomai látszottak, a homlokcsont be volt törve, a boncolás kétségtelenül megállapította, hogy az oláh katona külső erőszak következtében halt meg, még pedig valószínűleg puskatustól származó ülés következtében. A vizsgálóbiróság bizottsága a boncolás eredményéről fölvett jegyzőkönyvet beterjeszti a kassai katonai parancsnoksághoz, amely megfogja indítani a bűnügyi eljárást a fogolyőr ellen, akiről kétségtelen, hogy agyonverte a kíséretére bizott román foglyot. * Akárki összehasonlíthatja ezt a tudósítást a Szamos-ban megjelent riporttal: azt fogja tapasztalni, hogy szórói-szóra ugyanaz, Nincs is ebben semmi külünös, csupán azt illusztrálja ez a kapóra jött eset, hogy Dénes, a
