Szatmári Újság, 1918. július (2. évfolyam, 155-180. szám)

1918-07-25 / 175. szám

1918. Juliu» 25. Csütörtök ii. évfolyam. 175. osám. S'őfteeí^sl érák helyben és vidéken: Egész évre SO K. Fél évre 15 K. Negyed évre 7 K 50 f. Egy hóra 2 K 80 f. Egyes szám áíu 12 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. Független politikai napilap. Főszerkesztő : Dr. Havas Miklós. Felelős szerkesztő: Szaiánczy József. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Kazinczy-u. 20. sz Telefonszám: 455. Főszerkesztő telefonja: 471. Laptulajdonos: Demokráczia Lapkiacó Részvénytársaság. taterpellácitl olasz offenzivsnh vezetése ügyében. A képviselőház ülése. Budapest, jul. 24. A képviselőház mai ülését Szász Ká­roly elnök háromnegyed tizenegykor nyi­totta meg. Báró Szurmay Sándor honvédelmi mi­niszter javaslatot terjesztett be a tárgyalás alatt levő katonai ellátási törvényjavaslat ki­egészítéséről póljáradék engedélyezése tár­gyában. A választójogi törvényjavaslatot har­madszori olvasásban, minden hozzászólás nélkül elfogadták. Az elnök javaslata és a Ház határozata szerint a jövő héten kedden, 30 án lesz a legközelebbi ülés. Ezután áttértek az inter­pellációkra. Urmánczy Nándor az Olaszország el­leni offenziva tanulságairól interpellált. Kész­akarva halasztotta interpellációját, mig le nem csillapodik az idegesség, mely az or­szágban a piavei események nyomán tá­madt. A sok hiába elfolyt vért nem lehet visszavezetni a nemzet testébe, de azért megpróbálja higgadtan, nyugodtan tárgyalni -a kérdést. Wekerle miniszterelnök junius 28 án azt mondotta, hogy az ország meg lehet nyugodva, nagyobb veszteségek nem fognak érni bennünket, állásaink biztosítot­tak és bizalmunk lehet haderőnk jövő mű­ködése és a háború kimenetele iránt. Abban igaza van Tiszának, hogy hős katonák álltak a Piavénái és Tirolban, de aránytalanul nagy és fölösleges veszteség írt, a mely kikerülhető lett volna. A kórházak újból megteltek és itthon is sűrűn temetik a hősi halottakat. Azt mondta a miniszterelnök, hogy állásaink biztosítottak. Azóta elvesztettük a Col dél Rossót, a Piave deltáját és a Monte di Val Bellát. Hogy mekkora az egész veszteség, nem ludjuk, nem is célja azt kutatni, mekkora áldozatba került offenzivánk, csak a tanul­ságokat akarja levonni. Ha nemzeti hadseregünk volna, ilyen Piave-esetek nem fordulnának elő. A veze­tésben van a hiba, ahol nem a tehetség, hanem a protekció érvényesül. A vezérkarba csak olyanok juthatnak, akik fiatalon stré- berkedni tudnak. Vereségünk egyik oka az, hogy a vezérkarban nincsenek magyar tisz­tek. A magyar tisztek és honvédl üzértisztek titkos rangszámot kapnak és olyképen oszt­ják be őket, hogy a csehek okosak legye­nek, a magyarok pedig tehetségtelenek. A honvéd tüzértisztek ötven százaléka nem tud magyarul. Akinek a legkisebb volt az ereje, arra volt bízva a legnagyobb feladat, igy József főhercegre. Conrádot grófi rangra emelték és a testőrség kapitánya lett. Másutt nem igy történt volna! Az osztrák hadveze­tőséget sprengolni kell. Ezután előterjeszti interpellációját. Kö­veteli, hogy miután a hadvezetőség iránt a bizalom megrendült, a hadvezetés, a magyar­ellenes elemek kizárásával, megbízható hiva­tásos férfiak kezébe kerüljön. Báró Szurmay honvédelmi miniszter válaszolt: Urmánczy a vezérkar protekciós rendszeréről beszélt. Megsértené ezt a testü­letet, ha többet mondana erről, mint amit közbeszólásaiban mondott. Eredetileg május végére tervezték a támadást, de kezdetét elhalasztották, hogy jobban előkészülhesse­nek. A velencei hegyekben a támadás az első napon megakadt, bár egyik hadosz­tályunk már maga előtt látta Bassanót, melynek birtoka eldöndötte volna a csata sorsát. A Piavenél ugyanakkor jelentékeny sikereket értünk el. Közben a megáradt Piave elragadta hajóhidjainkat. Sajnos, fel­szereléseink nem olyan tökéletesek, mint a j németeké és élelmiszerpótlásunk is hiányos | volt. Egyes vonalszakaszokon az elien- \ ség feltett maszkkal készen várta gáztáma- • dásunkat, aminek az oka — nyíltan beval­lom — árulás volt. (Nagy mozgás az egész Házban) Az 56. krakói ezred Ki ni nevii hadnagya átment a támadás terveivel az : ellenséghez. Ugyanez történt a velencei sik- \ ságon is, ahol szinté', Járulták terveinket. Lent Albániában néhány nappal ezelőtt a péterváradi 96 ezred Ghillardi nevű fő­hadnagya elárulta az ellenségnek támadá­sunk terveit. A siker hiányának egyik oka tehát az, hogy soraink között árulók voltak. Hogy ki követte el a hibát, ennek elbírálása a történelem feladata lesz. Ezután ismertette veszteségeinket. Az ezredektől beérkezett jelentések alapján kijelenti, hogy a halottak száma feltűnően kicsi. Egy ezredben nem volt nagyobb, mint 120—130 ember. De nagy & könnyű sebesülések száma. Ami a csapatok arányát illeti, julius 15-én az első vonalban levő csapatok arányszáma ez volt: 50 szá­zalék osztrák, 38 százalék magyar, 8 száza­lék horvát. (Felkiáltások a baloldalon: A kvóta kisebb 1) Elismert, hogy az offenziva nem érte el a kitűzött célt, de mindenesetre keresz­tezte az ellenség számításait. Végül felolva­sott egy harctéri levelezőlapot, amely azt bizonyítja, hogy Urmánczy interpellációi el­keseredést idéznek elő a fronton. (Helyeslés jobbfelől, ellenvetések balfelől ) ! Wekerle Sándor miniszterelnök: Ahol nem kedvez a hadiszerencse, ott bűnbakot szokás keresni. Egy jelentéktelen támaszpont feladása a harctéren még nem jelent vere­séget. A hadmozdulatok felett mindig vizs­gálatot szoktak tartani és megfelelően bün­tetni vagy jutalmazni azt, aki felelős. (Bal­felől felkiáltások: Jól büntetik! Grófok lesznek belőlük!) Ezekre a vizsgálatokra egyébként nem lehet a nyilvánosság előtt kiterjeszkedni. Különben is ildomtalanság a királylyal szemben. (Felkiáltások balról: Ki vádolta a királyt ? Miért keni a királyra ?) Kéri végül a válasz tudomásulvételét. Urmánczy Nándor kijelenti, hogy ada­tait a honvédelmi miniszternél nem sokkal Kisebb rangú katonatisztektől kapta. (Han­gok jobbfelől: Szomorú ! Zaj a baloldalon : Miért volna szomorú?) Az ilyen offenzivák meghosszabbítják a háborút. (Balról: Úgy van! Úgy van !) Arra a harctéri levelező­lapra, amire a honvédelmi miniszter hivat­kozott, felolvasott egy másik levelet, amely megcáfolja a miniszternek amaz áliitását, hogy interpellációi elkeseredést idéznének elő a fronton. A választ nem veszi tudo­másul. A Ház tudomásul veszi. Meskó Zoltán a földmivelésügyi mi­niszterhez intézett interpellációt a földmivelő nép gabonafejkvótájának felemelése végett. Serényi gróf földmivelésügyi miniszter válaszolt. Válaszában kijelentette, hogy téves az a felfogás, mintha nagymennyiségű ga­bonát vinnének ki Ausztriába és Német­országba. Különösen kedvező a termés bur­gonyában. Búzában és rozsban nem igen jó. A választ tudomásul vették. Még néhány interpelláció után az ülés egynegyed 3 órakor véget ért. 9 nyugati csata. A német vezérkar jelentése. Berlin, jul. 24. (A nagyfőhadi­szállás jelentése.) Nyugati harctér: A Lystől északra és Albert mellett élénk tüzérségi tevékenység. Egy helyi támadás al­kalmával a franciák az Avre nyugati partján Mailly mellett és tőle délre átmenetileg az Avreig törtek előre. Ellentámadásunk a hely­zetet visszaállította és este Mailly mellett és tőle északra az előretörő ellenségnek részleges támadásait visszaverte. Az ellenség az Aisne és a Marne között tegnap reggel uj hadosz­tályok harcbavetésével tömegtámadásait folytatta. Böhm vezérezredesnek hadserege az ellenségnek több Ízben megismételt támadá­sait teljesen meghfusitotta. A franciák és amerikaiak ismét igen súlyos veszteségeket szenvedtek. Mohant és Hartennes között az ellenség többször rohamozott ellenünk. Vilié Montoire mindkét oldalán átmenetileg vala­melyes területet nyert. Ellentámadásunk az ellenséget kiindulási vonalai mögé vetette vissza. Vilié Montoiret a sürü tömegben vissza- özönlő és tüzérségünk által lőtt ellenségtől ismét elragadtuk. A páncélkocsikat, melyek vonalainkat áttörték, szétlőttük, a gyalogsá­got, mely őket követte, ellentámadással visz- szavertük. Az Ourq és a Marne között küz­dő csapatok is erős ellenséges támadásokat védtek ki többnyire már vonalaik előtt. A Roucourttól északkeletre emelkedő magaslatokról és a Chatele-i erdőből az ellenséget ellentámadással ismét.visszaver-

Next

/
Oldalképek
Tartalom