Szatmári Újság, 1918. július (2. évfolyam, 155-180. szám)
1918-07-16 / 167. szám
Kedd iitlmár! 1818* Julius 16. iS, évfolyam. 167. 'v*<3fízeíé«t srak helyben és vidéken: Egész évre . ü K. Fél évre 15 K. Negyed évre 7 R 50 f. Érv hóra 2 K 80 f. Egyes szám Lu 32 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. í3KX*8i£*X«a>> KIH lliin.ll «MBWI« i Független politikai napilap. I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-u. 20. sz Főszerkesztő : Dr. Havas Miklós. I Telefbnsrfm: telefonja: 471. Felelős szerkesztő: Szalánczy József. | Demokráczia Lapkiacó Részvénytársaság. Iifür bölspiniszter nyilatkozató. A monarchia minden pillanatban kész a békére. Budapest, jul. 15. A monarchia két miniszterelnökéhez gróf Burián István külügyminiszter közlést intéz, amelyben kifejti, hogy ma céltalan volna a háború okozóját kutatni. Nincs más célunk ma, minthogy ellenségeinknek békére való hajlandóságát kikényszerilsük. Az ellenség hadicéljai eddig olyanok, hogy csak a további vérontást Igazolják saját népeik előtt. Bizonyos, hogy az entente véderőnket és katonai erőnket akarja megsemmisíteni. Az entenle teljesen indokolatlanul elitéli a Romániával és Oroszországgal kötött békénket. Mi mindenkor készek vagyunk veüik is békéről tárgyalni és ez eset ben nem volnának kénytelenek az említett államok sorsára jutni. Indokolatlanok a kártérítési igények is, amelyeket inkább mi állíthatnánk föl, ha itt lehetséges volna megegyezés. Teljesen elfogadhatatlanok azonban az entente territoriális igényei Elszász- Lotharingia, Trentino és a német gyarmatokat illetően. E pontnál megszűnik békekészstgünk. Saját territóriumunk épsége vitán felül áll. Ami a monarchiát illeti, az ellenség a hadi sikerek helyett oda törekszik, hogy tán a belső békét megbonthatja nálunk; remélve, hogy egyes részeinket megcsonkíthatja, azokat a maga számára engedékenyebbekké akarja tenni. A monarchia népeinek nagy többségében visszautasítják ezt a feltevést. És belső problémáikat mint eddig is, ezután is uralkodójukkal akarják megoldani. Misem avatkozunk bele ellenségeink belügyeibe és ahol ez megtörtént, csak viszonzása volt az ellenség eljárásának. A másik eszköze az ellenség hadviselésének az aljas rágalmazás, amellyel bizalmatlanságot akar kelteni a dinasztia és népe között, de a monarchia népei felháborodással utasítják vissza az örök időkre megbélyegzett módszert. Tiltakozik ama feltevés ellen, hogy ő kezdene, amelyet különben az ellenség azzal szeretne magyarázni, hogy ml a háborús hiteleket ezzel akarnánk pótolni. A diplomácia és a hadviselés munkája szoros kapcsolatban áll. Egyik a másikat nem zárhatja ki. A hadviselés eredményei irányadók á diplomácia munkája szempontjából. A diplomácia köteles minden alkalmat keresni a tevékenységre. Felszólítja az ellenséges államok népeit, hagyjanak fel az elva- kultsággal, amelyből vezetőik nem akarnak kijózanodni, hanem továbbra is jelszavakkal és hamis beállítással ámítják népeiket. Kifejti, hogy minden veszedelemmel szemben megóvnak szövetségeseink, különösen a Németországgal fennálló szövetségünk, amelyet most készülünk megújítani. E szövetség kibővítése és kiméjitése nern jelent támadó szándékot, csak a magunk érdekeinek védelmét, érdekeink védelmének biztosítását. A most kötendő megegyezések a szerződő felek függetlenségét, szuverénitását és egyenjogúságát mindenben megóvják. Végül uralkodóknak a pápa békejegyzékére adott válaszában használt következő mondatát idézi: Oiyan békére törekszünk, amely a népek további élélét a gyűlölködéstől és bosszúvágytól megszabadítja és nemzedékeken át megóvja őket a fegyveres erőhatalom alkalmazásától. i) háború eseményei. A német vezérkar jelentése. Berlin, jul. 15. (A nagyfőhadiszállás jelentése.) Nyugati harctér: Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Yperntől délnyugatra az ellenség tegnap reggel erős előkészítés után támadott és csekély szélességben behatolt harci területünkre. A Lys mindkét oldalán napközben tüzérségi tevékenység, amely este a többi arcvonalokon is feléledt. A német trónörökös hadcsoportja; Az Aisne és a Marne között a harci tevékenység élénk maradt. Helyi gyalogsági harcok St. Pierrétől, Aignettől és a Saviora lapálytól délre. Lővenhardt hadnagy a 35-ik légi győzelmét aratta. Ludendorff, első főszállásmester. Megkezdődött a német effenziva. Berlinből jelentik a Magyar Távirati Irodának julius 15-én este : Remistől délnyugatra és keletre a francia állások egyes részéibe a németek benyomultak. A német és angol hadifoglyok kicserélése. Berlinből jelentik: Németország és Anglia között a hadifoglyok kicserélésére vonatkozó tárgyalások befejeződtek. A hadifoglyok kicserélése megkezdődik. Vezérkarunk jelentése. Budapest, jul. 15. (Hivatalos.) A hegyi frontokon a tüzérségi tevékenység mindkét részről élénk. A vezérkar főnöke. 3 koncBiíár beszéde nem teliinthető béheejbnlatnab. A béke attól függ: lemond-e az entente az annexióról. B;rlin, jul. 15. Helbrück tanár, titkos tanácsos, a kancellárnak Belgiumról legutóbb mondott beszédéről kijelentette, hogy e nyilatkozatra feltétlenül szükség volt, annak nagy jelentősége van. A nyilatkozat olyan időben történt, amikor Hindenburg újabb nagy csapásra készül. Ha Hertling kancellár a bekövetkező csata után tette volna meg nyilatkozatát, ellenségeink ebből azt következtették volna, hogy bízunk győzelmünk messzemenő következményeiben. A lények majd mást fognak bizonyítani. A kancellár beszéde mindenesetre megegyezik az angoloknak Belgiumra vonatkozó feltételével. Berlin, jul. 15. A kancellár nyilatkozatából, hogy Németország úgynevezett biztosítékok mellett sem akarja megtartani Belginmot: nem szabad arra következtetni, hogy közelebb állanánk a békéhez. A kancellár nyilatkozata nem tekinthető békeajánlatnak. A béke attól függ, hogy lemond-e az entente annexiós hajlamairól. Erre azonban a helyzet még nem érett meg. A nyugati-front pillanatnyi szélcsöndje mindkét részről óriási előkészületeket takar. A háborúban a most következő hónapoknak döntő szerepük lesz. A harctereken fogják most csinálni a politikát. 3 jövő évben is hiboni lesz. Az angol minisül ereinek nyilatkozata. Genf, jul. 15. Az Echo de Parisnak jelentik Londonból: Lloyd George angol miniszterelnök fogadta valamennyi párt vezérét, kivéve az Íreket és a bßlol- dali szocialista munkáspártot. A miniszterelnök közölte a politikusokkal, hogy Angliának még messzemenő hadi készséghez kell folyamodnia, ha azt akarja, hogy 1919-ben megnyerje a háborút.
