Szatmári Újság, 1918. július (2. évfolyam, 155-180. szám)
1918-07-12 / 164. szám
Péntek ISIS» Julius 12. II. évfolyam. 184. W>fi?:eíésl árak helyben és vidéken : Egé^z évre „0 K. Fél évre 15 K. Negyed évre 7 K 50 f. Egy hóra 2 K 80 f. sEgyes szám ái« 12 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. Független politikai napilap. Főszerkesztő : Dr. Havas Miklós. Felelős szerkesztő: Szalánczy József. ( Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-u. 20. sz Telefonszám: 455. Főszerkesztő telefonja: 471. Laptulajdonos: | Demokráczia Lapkiacó Részvénytársaság. Wekerle Sándor miniszterelnök beszéde a választójogi javaslat általános vitájának befejezése alkalmából. Mik fontosabbak a választójognál? Áttértek a részletes tárgyalásra. Budapest, jul. 11. A képviselőház csütörtökön délelőtt folytatta a választójogi javaslat vitáját. Csermák Ernő a javaslat hibáiról s a javaslattal kapcsolatban a grófok vezető szerepéről beszélt. Az elnök Csermák beszéde után, minthogy több szónok nem volt feliratkozva, az általános vitát berekesztette és öt perc szünet után Wekerle Sándor miszterelnök szólalt föl: — A választójog uralja ma az egész közfelfogást és a képviselőház tanácskozásait is. A koimány olyan javaslatot terjesztett be, amely a választójognak olyan messzemenő kiterjesztését tartalmazza, hogy joggal hihettük: alkalmas lesz a kérdésnek nyugvópontra- juttatására. A tanácskozások során arról győződtünk meg, hogy ebben a parlamentben ilyen terjedelmű választójogot keresztülvinni nem lehet és nem marad más hátra, minta választásokhoz nyúlni. Szerintem azonban csak végső szükség esetén nyúlhatunk ehez az eszközhöz. De hogyha a háború még sokáig húzódik, végül is kénytelenek leszünk hozzányúlni ehez az eszközhöz. Kijelentem: bármennyire ultima rációnak tartom is a ház- feloszlatást, ha a kormányzati ügyek vitele vagy más kérdések elintézése akadályokba ütközne, akkora választások eszközéhez nyúlnánk. A választásokkal legalább egy évvel kitoltuk volna a választójog kérdésének megoldását. így állandó lett volna a nyugtalanság. Vázsonyi helyesen állította, hogy nem a választójog, hanem más intézkedések azok, amelyekkel biztosítani lehet Magyarország nemzeti jellegét. A közoktatás államosításáról nem beszélhetek, mert az nem volt kormányprog- . ramm. Ezenkívül a közigazgatási és a bir- fokreformot jelölte meg Vázsonyi, amelyekhez a magam részéről az ál lám rendőrség megszervezését, a hadsereg nemzeti kiépítését, a gyermekvédelmet, az egészségügy biztosítását teszem hozzá, legelsősorban pedig amaz intézkedéseknek a megtételét, amelyek a keleti és a déli határaink biztosítására feltétlenül szükségesek. Ezek a kérdések sokkal fontosabbak, mint a választójogi kérdés, mert a választó- j jog hiányait később pótalhatjuk, de ha a most 1 felsorolt kérdésekben nem tudunk helyes eredményeket elérni, kérdés, hogy mikor jő j el az idő, amikor a hibák javíthatók lesznek ? Az előttünk fekvő törvényjavaslatot nem 1 tekinti magáénak a többség, nem tekinti ma- | gáénak a kisebbség és én sem. Egy hang közbeszól: Nem kell senki; neki Polónyi Géza repükázik: Azért jó! j (Derültség) ' Wekerle miniszterelnök folytatja : Mégis j J ideiglenes nyugvópontot fog teremteni azor- \ | szágban. Megengedem, hogy a javaslat kisebb j j számmal indul útnak, mint az eredeti javas- | ] lat, viszont azok a számok, amelyek alapján ; ! a végeredmény kijön, csak kombinativek. f Elismerését fejezi ki azoknak a képvi- j selőknek, akik a síatiszti' ü adatgyűjtés mun- j káját végezték. (Helyeslés a Ház minden ol- | dalán.) A javaslat szerint a választók száma j 2,700.000 korona. (Derültség.) Wekerle miniszterelnök: Bocsánatot ] kérek, egyéb foglalkozásom is van, azért , mondtam koronát. — Tehát a választók száma 2,700.000. És ha hozzászámítom a nőket, akik közül 200.000 és a Károly-kereszteseket, akik négyszázezren kapnak választójogot, akkor az apasztás mégsem lesz olyan nagy, mint amilyennek Vázsonyi hirdeti. A választójog általános föltételei változatlanul fennmaradtak. Benne maradt a javaslatban a 24 éves korhatár, az irni és olvasni tudás, az állampolgárság, az egyhelyben való tartózkodás, a 4 elemi helyett a 6 eiemit kívánja a bizottság, azonban a kormány továbbra is a. 4 elemi álláspontján áll. Azt hiszem, hogy a Károly-keresztesek jogcímét is rövidesen kénytelenek lesznek respektálni. A kultuszminiszter a felnőttek okta- ! fására intézkedéseket fog tenni. A nők sok tekintetben döntő tényezők. ] A nők választójoga mellett foglal állást. j Szükségesnek tartja a választóknak hi- j vatalból való összeírását. A választások tisztaságának biztosításánál a bírók szereplését azért mellőzték, mert a bírók nem akarták vállalni ezt a szerepet. A fuvart nem, lehet teljesen mellőzni. A titkosság a választókerületek egyharmadában meglesz. Tovább egyelőre nem lehet menni. Az erdélyi magyarságot védelmezni kell, gazdaságilag és politikailag meg kell erősíteni. Egyes képviselőknek, akik azt kívánják, hogy ő hagyja el a kormányelnöki széket, azt válaszolja, hogy bízzák csak ezt rá, meddig maradjon az állásában Amikor a választójog megvalósítására vállalkozott, ezt azzal a feltétellel tette, hogy katonai követeléseink teljesítve lesznek. Amig erre biztosítékot nem kapott, nem vállalkozott. Kéri a javaslat elfogadását. Ezután az elnök szavazásra tette fel a kérdést. A ház túlnyomó többsége felállóit, mire az elnök konstatálta, hogy a többség elfogadta általánosságban a választójogi javaslatot. Az indítványokat elvetették. Két órakor az ülést megszakították és 4 órakor megkezdték a részletes vitát. Az I. szakasznál Bethlen István szólalt föl és indítványt tett, hogy az általános jogcím a magyarul irni és olvasni tudás vagy a 4 elemi sikeres elvégzése legyen. Tisza István gróf: Sajnálja, hogy Wekerle nem járul hozzá az indítványhoz. Ezek után ő is a bizottság által szövegezett szakaszt fogadja el. Vázsonyi azt kérdezi, hogy Bethlen indítványát egészben elfogadta volna-e? Tisza: Igen. Vázsonyi: Tisza mai álláspontja ellentétben áll az 1913-iki álláspontjával. Ő most ugyanazon a véleményen van, amelyet Tisza 1913-ban képviselt, nevezetesen, hogy a magyarul irni olvasni tudás követelésével nem plántáljuk egyúttal a magyar érzést a magyar állampolgárokba, ha ez az érzés már régebben nem volt meg bennök. Lehet hazafi a^ az oláh is, aki nem tud magyarul, de viszont a hazájáért meghal. Ezután a Ház az I. szakaszt a bizottság szövegezésében elfogadta, Bethlen ind t- ványát elvetette. A II. szakaszt dr. Falussy Árpád terjesztette elő és indokolta meg külön véleményét a magyar irás-olvasás tudására vonatkozólag. Javaslata szerint 4 elemit végzetteknek, ha magyarul tudnak, választójogot kell kapniok. Gróf Batthyány Tivadar hozzájárult a javaslathoz. Szilágyi Lajos módositást terjeszt be, hogy az arany, az ezüst és a bronz vitéz- ségi érmesek kapjanak választójogot. Jánosi Zoltán javasolja, hogy a vitéz- ségi érmeseknek, a Károly-kereszteseknek- valamint a rokkantaknak választójogot adjanak. Azok a nyolcholdasok, akik. maguk művelik földjüket, ha nincs is más jogcímük, szintén bírjanak választójoggal. Ezután a vitát félbeszakitották és holnap folytatják.
