Szatmári Újság, 1918. június (2. évfolyam, 130-154. szám)
1918-06-20 / 146. szám
2-ik uldal. Szatmári Újság Szatmár, 1918. junius 20 nélkülözések sem törik meg, bizunk a végső győzelemben. Ausztriának és Németországnak tudnia kell. hogy Magyarország lakossága hónapok óta nem kapja meg az előirányzott fejkvótát. A nemzetiségi kérdésekről szólva követeli, hogy törvényhozási ul n drákói szigorúsággal tetessék lehetetlenné minden államellenes üzelem. Áttérek — mondotta — ama lelkiismeretlen agitáciőra, amely a háború és a béke kérdésében az ország érdekei rovására történik. Károlyinak Szegeden, Nagyváradon elmondott beszédei nagyon téves világisásban mutalják be ama szituációt, amelyben a magyar nemzet a háború kezdetén volt. Nem érdemli meg a magyar nemzet, hogy az önök szemüvegén keresztül lássák helyzetét. Most akarják önök a nemzetet kishitüvé tenni! Lehet beszélnünk a békéről akkor, amikor ellenségeink folytonosan a magyar nemzet szétdarabolásáról beszélnek? Hol van. az entente kötelező békenyilatkozata? Talán a Verseillesben tartott haditanács tette ezt, amely rokonszenvét fejezte ki a cseh tót állam iránt? Lehet közeledő lépésről beszélni akkor, amidőn az entente folytonosan eszeveszett háborús izgatást, valósággal a magyar állam testére való uszítást folytat? Payer alkancellárnak okvetlenül revideálni kell kijelentését, ha azt akarja, hogy a kapcsolat létre jöjjön. Csak államunk teljes szuverénitásának, gazdasági érdekeink teljes érvényesítése mellett akarjnk a német szövetséget, de semmiképpen sem úgy, ahogy Károlyi a beszédében hangoztatta. A Németország elleni kirohanások — mondotta Tisza — kompromittálják a népet. A békét csak katonáink hozhatják meg és a nép, amely tűr, szenved. Szünet után Wekerle miniszterelnök kijelentette, nem akar kitérni Tisza által említett izgatásokra, csak annyit jegyez meg, hogy Magyarország az egyetlen állam, amelyben az izgatások minden megtorlás nélkül hangozhatnak el. Intézkedni fog, hogy a törvénybe ütköző izgatások a jövőben megtorlás nélkül ne maradhasssanak. Prezentiv intézkedéseket fog tenni, hogy ilyen gyűlések a jövőben feloszlattassanak. Részletesen foglalkozik Batthányi és Sándor Pál tegnapi kirohanásaival. Németországgal való szövetségi viszonyunkat hosszabb időre akarjuk létrehozni, védelmi szempontok és gazdasági érdekek figyelembe vételével. Természetesen az együtt működés a békefeltételek megállapításánál is érvényesülni fog, Batihyánynak parlamenti bizottság kiküldését célzó indítványát feleslegesnek tartja. Fait accompli elé állítani a törvényhozást nem lehet. A nemzet szabad elhatározása a szövetség mélyítése kérdésében fennmarad. Megemlíti, hogy a rekvirálásokná! a katonaság a törvényhatóságok vezetőinek kérésére vett részt. A jövőben kerülni fogjáx ezt és lehetőleg a rekvirálásokat is. Ausztriának gabonanemüt most nem adhatunk, csupán száraz főzelék-féléket. Károlyi Mihály gróf személyes kérdésben szólalt fel. Foglalkozott Tisza támadásával, Kéri, olvassák beszédének eredeti szövegét, nyomban meglátják, hogy tévesen közölték a beszédet a lapok, Clemenceau beszédében támadta a német szövetség kimélyitését. Véleménye az, hogy azt Magyarország szempontjából veszedelmesnek tartja. Kijelenti, hogy ama bizonyos levél ügyében a bíróság előtt fogja a rágalmakat tisztázni. Tisza újabb felszólalása után Kun Béla beszélt. A Károlyi párt a legélesebb harcot fogja megindítani a Wekerle-kormány reactiós politikája ellen. Az ülést délben félbeszakították. A délutáni ülésen Kun Béla, Preszly Elemér, majd Andrássy Gyula gróf szólalt fel. Tisza olyan kijelentést tett, — mondotta — hogy az Andrássy-csoport áll a béke útjában. Dehogy! Az Andrássy csoport Tisza hatalmának útjában áll. Hogy a parlamentben élesebb harcok vannak, ennek Tisza és pártja az oka. Pártolja a német szövetség elmélyítését. A délszláv állam kiépítése megengedhetetlen, de a horvátok nemzeti érzését meg lehet erősíteni. Teleszki felszólalása után áttértek az interpellációkra. Hindy Zoltán a harctéren lévü egyetemi hallgatók szabadságolását követeli. A kultuszminiszter kijelenti, hogy kész az egyetemi hallgatók számára három hónapos tanfolyamot rendezni, amelyet egy egész szemeszternek fognak tekinteni. Bernát Béla a bormonopóliumról iníer- pelált, amire a miniszterelnök kijelentette, hogy nincs szó a bor monopőlizáiásáról, hanem a borkivitel szabályozásáról. Hódy Gyula Sényi százados ügyében interpellált, aki inzultált egy tanárt. A kultuszminiszter és a honvédelmi miniszter kijelentették, hogy a vizsgálat folyamatban van. Papp Zoltán a lakáskérdésben interpellált, amire Szterényi kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy a kormány minden intézkedést megtett. Az ülés negyed tízkor véget ért. Drágább lett a posta. Életbe léptek a háborús pótdijak. Szatmár, junius 19. A kereskedelmi miniszter rendeletét, amely külön háborús pótdij fizetését rendeli el, a közönség tájékozására és sok kellemetlenség elkerülése végett az alábbiakban ismertetjük : Levelek: a belföldön úgy a helyi, mint a távolsági forgalomban, az Auszriába, Bulgáriába, a magyar, osztrák és német csapatok által megszállott területekre küldött közönséges vagy ajánlott levelek után azok súlyára való tekintet nélkül darabonként 5 fillér háborús pótdij fizetendő. Például egy levélért 20 grammig 15 fillér a portó, ehhez jön 5 fillér, összesen tehát 20 fillér fizetendő. Húsz grammon felül minden további 20 grammig a rend s 5 fillér fizetendő, amely I nem háborús pótdij. Levelező lapok: a nyolc filléres levelezőlapok után darabonkint 2 fillér háborús pótdij fizetendő. Ugyanez áll a válaszos levelező-lapoknál is. Á képes levelező-lapok eddigi 10 filléres dija megmarad. Nyomtatványok: darabonként, amelyek 50 grammnál nem súlyosabbak, 2 fillér háborús pótdij fizetendő. Ötven grammnál súlyosabb nyomtatvány háborús pótdija 5 fillér. Árumintákért kizárólag a belföldi forgalomban 50 grammig 5 fillér háborús pótdij fizetendő darabonként, ötven grammnál súlyosabb árumintákértnem jár háborús pótdij. Értéklevelek: tekintet nélkül a levetek értékére és súlyára darabonként 10 fillér háborús pótdij fizetendő. Csomagoknál darabonként 20 fillér, postautalványoknál darabonkint 5 fillér, postai megbízásoknál és utánvéleles utalványoknál darabonkint 5 fillér, csekkfizetési utalványok nál darabonkint 10 fillér, háborús pótdij fizetendő. Táviratokért bárhova is szóljanak, darabonként 20 fillér, táviratos utalványokért az utalványért és táviratért járó pótdij kü- lön-külön fizetendő; összesen 25 fillér. Azokért a táviratokért, amelyeket telefonon mondanak be az eddigi 10 fillér közvetítési díjon kívül még 20 fillér háborús pótdij, Ösz- szesen 30 fillér fizetendő. Telefon: a helyközi forgalomban nem fizetendő háborús pótdij. A távolsági beszélgetésért az első díjövezetben 10 fillér, a többi dijövezetben 20 fillér háborús pótdij fizetendő. A kereskedelmi miniszter úgy intézkedett, hogy a postahivatalok júniusa 30 ig a nem fizetett pótdijakat egyszeresen szedjék be. Julius 1-től azonban a pótdijak kétszerese fizetendő mindazon küldemények után, amelyekért a megfelelő pótdijakat a feladásnál nem fizették be. A hadivagyon és a Vili. hadihülcaSn. Szatmár, jun. 19. A pénz, a vagyon mindig kötelez, de a szokásos sablonnál is a bilincs erejével kötelezőbb a hadivagyon. Nemcsak azért; mert oly könnyen és olyan szaporán nőtt, mint esőre a gomba, hanem főleg, mivel, a- mint Kozma Nándor könyve, a »Hadimilliomosok“ is esetenként és egyénenként annyi megkapó közvetlenséggel illusztrálja, onnan fakadt, ahonnan a népmilliók részére csak gyötrődés, kin és mennyi töméntelen halál származott. Ennek a kiabáló ellentétnek okvetlenül kell valami jóvátevő kiengesztelés. A legtermészetesebb az, ha a háborús vagyon könnyű és hirtelen felduzzadását igazolja a feléje irányuló igények megértésével, ha államot és társadalmat meggyőz arról, hogy joga volt a világra jönnie, mert ime az iránta táplált várakozásoknak meg tud felelni. Keresve se találhat a hadivagyon a. maga létjogosultságának igazolására kedvezőbb és méltóbb alkalmat, mintha két kézzel kap a Vili. hadikölcsönön s aminek felkavart zavaros hullámveréséből megszületett, ugyanannak a háborúnak győzelmes befejezését a maga bőkezű részvételével előmozdítja. Az igaz, hogy ez a részesedés minden háborús vagyont csak annál jobban meg- szaporit, de nincs senki, aki ezt elirigyelné tőle, hiszen a hadikölcsön, e pillanatban legnagyobb nemzeti érdekünk felkarolásával a hadivagyon bekapcsolódik a nemzeti lét— fentartás erötényezfli közé s mint ilyennek létjogosultsága előtt szívesen hajiunk meg valamennyien. Mig viszont a hadivagyon önző elzárkózása a hadikölcsön elől nálunk is okvetlenül felidézné ellene a közhangulat : elmérgesedését és mint Németországban, ez a közhangulat itt is oda lyukadhat ki, hogy a háborús meggazdagodást korlátozzuk a forgatott tőke öt százalékára, a többletet pedig juttassuk közcéloknak. Tessék választani! iipgtalanság Becsben. A kenyéradagok leszállítása. Bécs, jun. 19. A kenyéradagnak tegnap történt leszállítása miatt egyes kerületekben különösen a fiatalabb elemek részéről kihágások elkövetésére került sor. Megállították a villamosokat és beverték a gyárak ablakait. Megrohanták a kenyérszállitó-kocsikat. A rendőrség a rend fenntartására inti a közönséget. A községtanács kedden este kimondta, hogy a teljes kenyéradag visszaállítását követeli. A munkástanács követeli a parlament azonnali egybehivását és a mielőbbi általános békét. Nagy aggodalommal állapítja meg, hogy az ellenséges országokban meginduló kedvező hangulatváltozás első jeleire a német félhivatalos oldalról oly módon válaszolnak, amely aligha alkalmas az ellenség béke akaratának erősítésére. A munkástanács követeli, hogy az osztrák-magyar kormány nemcsak mindenkor legyen hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a békéről, hanem nyilatkozzék maga is mielőbb. Sok ellenséges ország kormányait annexió és kártalanítás nélküli béketárgyalásokra hivja fel.
