Szatmári Újság, 1918. június (2. évfolyam, 130-154. szám)
1918-06-19 / 145. szám
2-ik oldal. Szatmári Újság Szatmár, 19 i 8. junius 19 Alberttól délnyugatra az ellenség heves tűzzel való megrohanás után, éjfél után támadott. A támadást visszavertük és foglyokat ejtettünk. A német trónörökös hadcsoportja : No- yontó! délnyugatra, az Aisnetől délre, az esti órákban feléledt a tüzérségi tevékenység. Az Aisnetől északra és Chaíeau-Thierri- től északnyugatra visszavertük az ellenség részleges előretöréseit. Ludendorff, első főszállásmester. Pária védelme. Zűrieken át jelentik Londonból: Páris védelmére újabb nagy intézkedéseket tettek1 A védelmet egységesen szervezték. Nagyszámú amerikai csapat érkezett a fővárosba, Páris védelmére. Lövészárok rendszert épitenek Páris körül. Géniből jelentik : Páris védelmére rendkívüli komolysággal folynak az előkészületek. A háromszoros várvédö övezetet ellepte a tüzérség. Most építik a lövészárok-rendszert, amelyet az ellenséges támadás esetére egy millió katona fog védelmezni. A gyermekeket a városból már napok óta szállítják el. A lapok előkészítik a lakosságot arra, hogy Páris elfoglalása is lehetséges. Ciemenceau bukása. Berlinből jelentik: Jólértesült körökben úgy tudják, hogy Ciemenceau francia miniszterelnök bukásának bekövetkezése csak napok kérdése. Utódjául Biand-t és Painleve-t emlegetik. Párisi politikai körökben hire jár, hogy a kormány, a sajtó nyomásainak engedve, kénytelen tesz közzétenni Franciaország békefeltételeit olyan formában, amint azt a Journal des Debaís szenzációs cikkében követelte. 9z indemnitás a Házban. Az uj szövetségi szerződés ügye. Budapest, junius 18. A képviselőház délelőtt megkezdette az indemnitás vitáját. Bartha Ödön előadó után Batthyányi Tivadar fejtegette a Károlyi párt álláspontját. Beszéde végén indítványt tett, küldjön ki a parlament harmindagu bizottságot a német szövetség kimélyitése ügyében. Ez a bizottság javaslatokat készítene. Addig pedig tiltsa meg a Ház a kormánynak, hogy amig a harmindagu bizottság nem foglalt állást, bármilyen irányban is lekösse magát. Ezután Landauer Béla szólalt fel. Főleg a bosnyák kérdésről beszélt. Délután 2 órakor megszakították a vitát, amelyet 4 órakor folytattak. Sándor Pál főképpen a német szövetség kimélyitésének kérdésével foglakozott. Amit Bauer alkancellár mondott, az nem jelent mást, mint Mittel Európa megalapítása. Gazdasági önállóságunkat jobban megtudnánk őrizni önálló jegybank mellett. Ugy- látszik, azért utáljuk egymást, mi és Ausztria, mert gazdasági közösség van közöttünk. Hivatkozik az alkancellár beszédére, amelyben azt mondotta, hogy ha Magyarország nem megy bele a gazdasági unióba, akkor ütött Magyarország sorsdöntő órája. Hogyan szegezhet felénk ilyen pisztolyt, hogyha barátsággal akarja a kérdést megoldani? Mi tárgyalunk Németországgal anélkül, hogy tudnánk, mi lesz Lengyelország, Szerbia, Ukrajna sorsa, visszakapja-e Ausztria-Veneziát. A német katonák hősiesen viselkedtek Erdélyben, de azután a lakossággal szemben nem szövetségesekhez méltón viselkedtek. Ahová a német lép, ott a fü többé nem terem. Gróf Károlyi Mihály: ilyen erős beszédet még én sem mondtam. Sándor Pál: A magyar viszonyokkal senkisem törődik. Követeli, hogy a küszöbön álló szövetségi tárgyalásokon Magyar- ország, mint önálló gazdasági terület jelen- j I jen meg, nem pedig Ausztriával közösen. A j | megállapodások csak az esetben lennének i j érvényesek, ha az entente bojkottot terem- ! i tene. Követeli a valuta kérdésének megoldá- j sát, mielőtt Németországgal megkezdenénk ! a tárgyalásokat. Benyújt két határozati javaslatot. Az egyikben parlamenti bizottság kiküldését kéri, a Németországgal való szövetség elmélyítésének kérdésében, a másikban felszólitja a kormányt, nyilatkozzék arról, miért járult hozzá ahhoz, hogy az I osztrák kormány nagyobb összegű kölcsönt vett igénybe az Osztrák-Magyar Banktól, mint mi. Felhívja a kormányt, foglalkozzék az önálló jegybank felállításának kérdésével. Az indemnitást megszavazza. Popovics Sándor pénzügyminiszter szólalt fel ezután röviden. A kormány nevében határozottan visszautasította Sándor Pálnak azt a nyilatkozatát, amelyet a német katonák tulajdon iránti tiszteletéről tett. Szász Károly elnök utólagosan rendre- utasitotta Sándor Pált nyilatkozatáért. Heinrich Antal jogi kéréseket tett szóvá és a bírák helyzetével foglalkozott. Juriga Nándor a tót nyelvről beszélt, amelyet szerinte Magyarországban, Bulgáriában, Szerbiában egyformán megértenek. A tót nemzet ragaszkodik elveihez. E kijelentést az egész Házban tiltakozással fogadták. Ilyen felkiáltások hangzottak. Itt csak magyarok vannak I Juriga Nándor: A magyar tanuljon meg tótul. Pongrácz János: Tanuljon meg a tót magyarul. Juriga: Mi már régebben itt vagyunk. Pongrácz: Vigyázzon, mert megjárja. Juriga: Ugyan mi történhetne velem ? Pongrácz: Kaphat egy pofont! Juriga: Igen, hát ez a mi sorsunk: Tűrni és szenvedni. Azzal fejezi be beszéI dét, hogy a kormány siessen letörni a drágaságot. Az indemnitást nem szavazza meg. Az ülés félnyolckor ért véget. j ««HMiaaRWBMRMWMMMna mmrnmmmmmmamm■ i Ajánlat o város Kossuth-Mi fürdőjére. Évi 7000 korona bér. Szatmár, junius 18. A Szatmári Újság megírta a napokban, hogy a város Kossuih-kerti fürdőjének bérlője, Grünwald Mór, két kérelmet nyújtott be a tanácshoz. Egyikben azt kéri, hogy a 6200 korona évi bért, amelyet a város vele szemben biztosított, csak a békekötés után egy félév múlva legyen köteles fizetni, addig pedig elégedjék meg a város évi 4000 korona bérrel. Másik kérelme a fürdő-jegyek árának fölemelésére vonatkozik. Már ehhez a híradásunkhoz hozzáfűztük azt a nézetünket, hogy a közfürdő sokkal inkább közegészségügyi intézmény, semhogy azt jól jövedelmező üzemnek tekintse akár a város, akár a bérlő. Hogy ez az álláspontunk mennyire visszhangra lelt a közönség körében, legjobban bizonyítja az, hogy már ajánlattevő is akadt a Kossuth-kerti fürdőre, aki sokkal kedvezőbb feltételeket biztosit a városnak, mint a jelenlegi bérlő. Fazekas Béla adta be az ajánlatát a városi tanácsnak. Az ajánlat a következő- képen hangzik: Tekintetes Városi Tanács! A helybeli Szatmári Újságban 1918. junius 12-én közölt és a Kossuth-kerti fürdő bérletére vonatkozó közleményre hivatkozva, alulírott, mint a Kossuth-kertf fürdő régebbi volt bérlője, bátorkodom a fürdő bérletére ajánlatomat elbírálás és elfogadás végett benyújtani. A város tulajdonát képező Kossuth- kerti gőz- és kádfürdő bérletére az alábbi feltételek mellett felajánlok évi 7000 koronát. A bérleti összeg félévenkinti egyenlő összegben mindenkor előre fizetendő. Biztosítékul egy évi bérösszeget a Szatmári Leszámítoló Banknál lévő készpénz betétemből felajánlok, vagy pedig ugyancsak a fenti bankintézetnél lévő hadikölcsön papírjaimmal fedezem. A bérleti idő 1918. november 1-től, vagy akár augusztus 1-től számítandó, egymásután következő hat év. A bérleti felmondási idő egy év. Időközi bérleengedésnek semmi körülmények között helye nincs. A Szatmári Újságban a bérlő részéről közölt adatok oly nevetségesek, hogy azokat szó nélkül hagyni nem lehet. Én annak idején is megtettem a legtisztességesebb ajánlatot, amelyet nagys. dr. Keresztszeghy ur ellenzett. Én ezen bekövetkezett állapotot már akkor megmondtam, de akkor én kénytelen voltam visszalépni, mert én egy szerény munkás ember létemre, egy olyan hatalmas főur, mint dr. Keresztszeghy ur, akaratával szemben hiába ajánlottam bármit is, csak az ő szent akarata győzött volna. Meglehet és biztos is, hogy most is úgy lesz . , . Kötelezem magam, hogy a Szatmári Újságban közölt jelenlegi fürdőjegyárakat« amelyeket a jelenlegi fürdő-bérlő tetemes összeggel már addig is felemelt és most ismét felemelni kéri, én azokat a jelenlegieket felemelni nem fogom.“ Tisztelettel: Fazekas Béla, Hunyadi-utca 87. A városi tanács Fazekas Béla ajánlatát a keddi ülésen tárgyalta és véjeinényes javaslattétel végett kiadta Ferencz Ágoston gazdasági tanácsnoknak. Fazekas Béla ajánlatát összehasonlítva a jelenlegi bérlő 4000 koronás bérfizetésével 3000 korona bérlettöbbleí mutatkozik a város javába. A közönséggel szemben pedig abban mutatkozik nagy előnye Fazekas ajánlatának, hogy eleve kijelenti: a fürdőjegyek árának fölemelését sohsem fogja kérni. Éppen ezért érdemes az ajánlat arra, hogy a városi tanács minélhamarább beható érdemleges tárgyalás alá vegye. Az Urániából. A SORS NYILA. társadalmi dráma 4 felv. Psilander bemutató. Ismét sokáig emlékezetes kiváló műsora lesz ma és a következő 2 nap az Uránia mozgónak. Két eddig minden bemutatón frenetikus sikert ért slágerfilm kerül színre. Az egyik egy művésziesen összeállított W. Psilánder áltat csodás tökéletességgel megjátszott érdekes társadalmi dráma a sors nyila. A nordisk fims. comp. fenomenális mestermüve, mely úgy rendezés mint tartalom dolgában valóban élvezetet nyújtó slágerfilm. Csattanója az estnek egy pompás humorral felépített bohózat címe a gyepre lépni tilos. Ez uton-utfélen olvasható rendőri figyelmeztetés közül történik e 3 felvonásos bohózat eseménye, telve folytonos kacagásra ingerlő helyzet komikummal. — Háború előtti anyagokból olcsón és felelősséggel készít műfogakat, aranykoronákat és tartós fogtöméseket Garat (Deák-tér 6.)
