Szatmári Újság, 1918. június (2. évfolyam, 130-154. szám)

1918-06-16 / 143. szám

Vasárnap H. évfolyam, 143. szánig ...... .............. ix aimár, ISIS. Junius 16. Eíőfizetési árak helvben és vidéken: Egész évre iO K. Fél évre 15 K. Negyed évre 7 K 50 f. Egy hór3 2 K 80 f. Egyes szám áí*. }2 fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. Független politikai napilap. Főszerkesztő: Dr. Havas Miklós. Felelős szerkesztő: SzaSánczy József. | Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kazinczy-u. 20. sz. Telefonszám: 455. Főszerkesztő telefonja: 471. Laptulajdonos : Demokráczia Lapkiacó Részvénytársaság. 9 szatmÉrnsEgpi jegyzők közgyűlése. Helyzetük javítását követelik. Szatmár, jun. 15. Érdekes gyűlés színhelye volt szom­baton a szatmári városháza. Itten gyülekez­tek össze Szatmárvármegye községi, kör-, al- és segédjegyzői egyesületének tagjai ta­vaszi rendes közgyűlésükre. A gyűlésnek az adott nagy jelentőséget, hogy a szatmárme- gyei jegyzők ezúttal foglaltak állást teljes egyetértéssel a már tarthatatlanná vált er­kölcsi és anyagi sérelmekkel szemben, ame­lyek a háború nehéz idejében érték őket. Most már csordultig van az elégedetlenség keserű pohara. Határozott hangon követelik rossz, tarthatatlan állapot megváltoztatását. Élénken szól a jegyzők helyzetének tarthatatlansága mellett az a körülmény is, hogy a szatmári közgyűlésre olyan nagy számban sereglettek össze, amire 10—12 esztendő óta nem volt példa. A jelent j szombati gyűlésen mintegy nyolcvan jegyző j meg. Komoróczy Jenő győrteleki körjegyző, az egyesület népszerű elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Nagyhatású megnyitó beszédében az átértés igaz hangján szólott a jegyzői kar sanyarú helyzetéről, súlyos erkölcsi és anya­gi sérelmeiről, amelyek nyomasztó hatá­rát bámulatos türelemmel tűrték mindaddig, amíg lehett, amig ki nem tört belőlük a nehéz évek során elfojtott elégedetlenség. Összetartásra, egyöntetű elhatározásra hivta föl a jegyzői kart. Impozáns összetartással határozták el a közgyűlésen megjelentek, követelik, hogy a jegyzői állást a megfelelő közigazgatási vezető állásnak minősítsék, fizetési osztály­ba sorozzák a jegyzői állást, mint a többi közigazgatási állásokat, a korpótlék ne öt évenkint, hanem három évenkint legyen ese- dékés, a jegyző családtagjai is részesülje­nek kedvezményes vasúti jegyben, a há­borús segély a jegyzők részére ne a maxi­mális 1200 korona legyen, hanem percent szerinti alapon állapíttassák meg részükre. A katonai behívások folytán elvitték a jegyzői hivatalok munkaerőit is. A jegyzői teendők pedig éppen a háborús viszonyok folytán megsokszorozódtak annyira, hogy a jegyzőnek egy pillanat pihenés sem jut a nehéz, idegölő robotban. Azt követelik ezért, hogy minél hamarább állandó munkaerőket biztosítsanak a jegyzői hivatalok részére. A hadbavonult segédjegyzőket szabadságolják, mert különben a jegyzői hivatalokban meg­áll a munka, kiesik a toll a végletekig fe­szített munkában kifáradt kézből. Nagy sérelme a jegyzői karnak az, hogy a rekvirálást nekik kell végrehajtani, amivel önkéntelenül a jegyzők ellen fordult a nép ellenszenve. Kérik tehát, hogy vegyék le a jegyzők válláról a rekvirálás hálátlan és kimerítő teendőit, legfeljebb csak a se- gédkezés szerepét bízzák reájuk. Követelik a jegyzői magánmunkálati 'dijak felemelését. W Követelik, hogy a háborús szolgálati évek kétszeresen számíttassanak be a nyug- dijidőbe. Módosítani kívánják a jegyzők nyug- dijszabályrendeletét, hogy a közigazgatási tisztviselőkkel egyenlő nyugdíjjogosultságuk legyen. Mindezeket a követeléseket magában foglaló memorandumot egyöntetű egyetér­téssel tette magáévá a közgyűlés és annak Áttörtül! az olasz frontot. elkészítéséért köszönetét szavaztak az egye­sület vezetőségének. A követeléseket a ju­nius 27-én Budapesten tartandó országos jegyzőgyülés elé terjesztik. Az országos gyű­lésre tizennyolc tagot küldött ki a szatmár- megyei jegyzők egyesülete. A közgyűlés, amely délelőtt 10 órakor kezdődött, délután 1 órakor ért véget, ami­kor a jelenvo'tak az Európa éttermében gyűltek össze ebédre. 9 Kézség fennsilpn s a Piaién tesztül beliataifiinli az olasz vonalokba. Több mint 10.000 fogoly. A német offenziva újabb sikerei. Offenziva az olaszok ellen. A Daily Express jelenti: Rendkívüli nagy osztrák- magyar gyalogsági osztagok és tüzérség vonul Bozenbö! délfelé a trentinói határra. Az entente közvéleménye meg van győződve, hogy az eddigieknél nagyobb lesz a támadás, amit az osztrák-magyar haderő, teljesen német vezetés szellemében, Olaszor­szág ellen indít. Vezérkarunk jelentése. pt' Budapest, jun. 15. (Hivatalos.) Ma reg­gel a tüzérségi tűz a délnyugati harcvonal számos szakaszán nagy hevességre fokozódott. Az Albán harcvonalon a franciáknak Sinap- remeltől északnyugatra a tartalékok harcba- vetésével végrehajtott újabb támadása meg­hiúsult. A vezérkar főnöke. Betörtünk az olasz vonalakba. A cs. és kir. sajtóhadiszállásrój jelentik a MTI-nak junius 15-én este: Hadseregünk ma délelőtt a Hétközség fennsíkján, valamint a Piaven keresz­tül is az ellenséges vonalakba törtek be. Déltájig több mint tízezer fogoly­ról — közöttük olaszok, angolok és franciák — érkezett jelentés. Az ágyu- zsákmány is tekintélyes. Asiagónál áttörtük az olasz frontot. Budapest, jun. 15, Magán forrás­ból vett értesülés szerint az osztrák­magyar hadsereg támadása tegnap délután teljes sikerrel járt és Asia- gónál az olasz front áttörését ered­ményezte. ft német csapások. A francia képviseiőházban lefolyt izga­tott jelentésekből arra lehet következtetni, hogy a front legutóbbi eseményei bizonyos befolyást gyakorolnak a francia politikára. A német vezérkar egyik tagja azt mondotta, hogy a legutóbbi német csapá­soknak, amelyeket Franciaország a harcterén szenvedett, nem volt látható befolyásuk a helyzetre. A francia politika még mindig kitartásról, végső győzelemről beszél. A ka­tonák rendszerint felvillanyozva nyomulnak előre, de lesulytva vonulnak vissza. A fran­ciák görcsösen védelmezik Parist,- mely ka­tonailag nagyfontosságu. A franciák minden erőfeszítése Páris védelmére irányul annak dacára, hogy nem tudják, Páris ellen akar­nak-e a németek vonulni. Jól tudják, azon­ban. hogy ha egyszer Páris alá érkeznek a németek, a várost többé nem lehet védel­mezni a pusztulás veszedelme nélkül. Egy esetleges ostrom elpusztítaná a fővárost. A németek uj meg uj csapásai közötti szüne­tek ezentúl mind rövidebbek lesznek s egyre gyorsabban fogják követni egymást a csa­pások, mig végül kialakulnak a nagy döntő csatává. Az angolok várják a német előnyomulást Páris ellen. Rotterdamból jelentik: Angol katonai kritikusok pesszimizmussal nézik a nyugati front helyzetét. Repington irja: Az ellenség­nek több számos kipihent hadosztály.! van a nyugati fronton és a március 21-iki nagy lecsapást minden percben megismételheti. Maurice tábornok szerint biztos, — hogy a németek Páris irányában folytatni fogják előnyomulásukat. Párie ágyúzása. Genfből jelentik: Páris folytonos löve- tése alatt Páris keres kereskedelmi életének több ismert személyisége életét vesztette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom