Szatmári Újság, 1918. június (2. évfolyam, 130-154. szám)

1918-06-01 / 130. szám

2-ik oldal. Sz a t m a r t U j s a g Szatmár, 1918. junius 1. Paris bombázása. Géniből jelentik: Néhány ellen­séges repülő Paris fölé tartott. Éjjel 11 -tői 1 óráig tartott a támadás. Egyes helyeken bombákat dobtak le. Ma a német messzehordó ágyuk gránátja í gy templomba csapott1 le. A német ágvuk naponta átlag 35 lövést adnak le Parisra. A francia sxöeiáiisták a békéért. Genfbői jelentik: A francia szo- ciálisták, akikhez több polgári képvi­selő is csatlakozott, kötelező nyilatko­zatot követelnek az ententetól, hogy ha a központi hatalmak újabb béke­ajánlatot tesznek, komoly vizsgálat alá veszik azt és nem utasítják vissza, mint eddig. Vezérkarunk jelentése. Budapest, május 31. (Hivatalos.) A Tonale vidékén a harci tevé­kenység tegnap csak időnkint meg­újuló tüzérségi tüzelésre szorítkozott. Capol Sielstől keletre visszavertük egy támadást. A vezérkar főnöke. 9 Fopplml Baak igazgatóságá­nak nyilatkozata. Fölkérettünk a következő nyilatkozat közlésére. Nyilatkozat. A „Szamos“ f. hó 29-íki számában „egy bankfúzió nehézségei“ czimen közle­mény jelent meg a lap felelős szerkesztőjé­nek tollából, mely tendenciózusan, egyoldalú megbízás alapján íródott és bőven foglalko­zik a vezetőségünk alatt levő Szatmári For­galmi Bankkal. Jól ismerjük a közlemény megírásának személyes motívumait és annak világos cél­ját a nyilvánosság elé való vitelével: a köz­véleményt és részvényeseinket megtéveszteni. Meg vagyunk ugyan győződve arról, hogy cikkező és érdektársai ezt a céljukat j el nem érték és azt soha el nem érhetik, mindazonáltal kötelességünknek tartjuk a czikkben felhalmozott valótlanságokkal szem­ben a nagy nyilvánosságot és tisztelt rész­vényeseinket a való tényállással megismer­tetni. Bankunk fúziójának nehézségeiről és okairól beszél a cikkező, holott mi, a bank igazgatósága, fúzió tervével eddig soha nem is foglalkoztunk, sőt részvényeseink részéről sem terjesztetett elénk komoly formában ed­dig soha ilyes kívánság. Csak annyiról ér­tesültünk magán utón, hogy két nagy adó­sunk kik véletlenül részvényeseink is, afö­lötti elkeseredésükben, hogy adósságaik legnagyobb részét nekik elengedni nem akar­tuk, körleveleket küldött szét részvényeseink­nek, melyek alá mások nevét is odagépel- tették az illetők tudta és .beleegyezése nél­kül és pünkösd másodnapján értekezletet akartak tartani a Termény és Hitelbanknak való kiszolgáltatásunk érdekében. Köztudo­más szerint e mozgalom a legnagyobb ku- darczczal végződött, daczára. hogy fentem- litett társintézet vezérigazgatója is tőle tel- hetőleg támogatta azt. A „betörés“ czélját továbbszolgálandó, irta meg czikkét a Szamos felelős szerkesz­tője, fütve vezérigazgatónk iránti személyes gyűlöletétől. Támadja őt és minket egyol- \ dalu befolyás alapjan csupa valótlanságokkal. I Valótlan az, hogy üzletünk stagnál, | mert az utóbbi két évben általánosan tapasz- jj talt nagy visszafizetések daczára kihelyezé­sünk ntm apadt, mert a visszafizetéseket mindig ellensúlyoztuk uj kihitelezésekkel, amit ma nem minden helybeli pénzintézet állíthat magárót. Valótlan az a tendenciózusan vastagabb betűkkel szedett czim és állítás, hogy a ve­zetőség *és részvényeseink között egyenetlen­ség lenne. Hisz az a pár elégedetlen nagy adósunk elenyészően csekély részvénnyel rendeikézik a nagy többséggel biró részvé­nyesekkel szemben, kik nagyon is meg van­nak elégedve a jelenlegi szakszerű vezetéssel, mely czéltudatosan fejleszti, évről-évre erősiti intézetünk alapjait, fokozza részvényeink bel- értékét és jövedelmezőségét, miáltal forgalmi \ értéke is piaczunkon aránylag a legnagyobb fokig emelkedett vissza a részvényláz kora­beli árakhoz. Valótlan rágalom, hogy vezérigazgatónk személye és szükséges erélye elidegenítenék a közönséget intézetünktől; éppen ellenke­zőleg. Az ő előzékenységének és helyes üz­leti érzékének tulajdonítjuk, hogy egész köz­ségek kis gazdáit iátjuk ügyfeleinknek, kik soha azelőtt velünk összeköttetésben nem voltak. Az intézetünk iránt négy év előtt megrendüli bizalmat, épen Kóródi Mihály vezérigazgatónk működése szerezte teljes mértékben vissza, úgy, hogy ma háromszor annyi betevőink száma és a betétek összege, mint az őt megelőző vezetőség idejében. Valótlan az, hogy Schwattz Albert ur ki­vált volna igazgatóságunkból, ő ma is tisz­telt tagja igazgatóságunknak. Valamínthogy valótlan az is, hogy Kolb Mór önként vált volna ki. Őt már öt évvel ezelőtt, tehát még Schwartz Albert vezérigaz­gatósága idejében, ejtette el egy rendes évi közgyűlés egyhangú határozata. Arra az ízléstelenségre, mellyel igazga­tóságunk tagjairól ir ezélzatosan a czikkező, méltóságunk alóiinak tartjuk reflektálni. Nem lehet tehát fúzió nehézségeiről beszélni ott, hol fúziós tárgyalás egyáltalán nincs. Fúziós betörési kisérleteket pedig nem veszünk komolyan. A mi intézetünk nem szorul sanálásra és részvényeink a közismert recipe szerint való gyógyításra. Mi egészsé­gesek vagyunk. Igazgatóságunk és felügyelő bizottsá­gunk minden egyes tagját, és határozottan állíthatjuk ezt részvényeseink túlnyomó nagy­többségének nevében is, a legnagyobb hála és elismerés köti Kóródi Mihály vezérigazga­tónk személyéhez és intézetünk ígéretében eddig kifejtett nagy eredményű tevékenysé­géért és kérjük őt, hogy ez utón haladjon tovább is, és mi, mint egy ember, fogjuk őt mindenkor támogatni törekvéseiben, és soha nem múló bizalmunk és nagyrabecsülésünk­ről biztosítjuk. A Termény- és Hitelbank vezérigazga­tójához, Kovács Ábrahám úrhoz is van egy­két szavunk nem társintézethez illő fellépése és ellenünk való intrikái miatt : seperjen a mága portája előtt, akad ott elég taKaritani való. Es vigyázzon, hogy az Egyesült Bank részvényeseinek vérével főzött gyógyszerrel még betegebbé ne tegye intézetét, mert ak­kor csakugyan elérheti célját, hogy intézete tőlünk orvost és lüktető egészségünkből élet- elixirt kapjon, amit eddig sem szép szóval, sem Ígérgetéssel, sem anyagi áldozatok ho- hozatalával, sem erőszakkal elérni sem tu­dott ; akkor ugyanis jószántunkból fogunk jól kipróbált gyógyszerünkkel és kitűnő or­vosunkkal segítségére menni. A Szamos felelős szerkesztőjének annyit, hogy ő visszaélt a sajtónak aző kezére bízott hatalmával, midőn a nyilvános­ság szószólójának cége alatt nem közérdek­ből, de magánérdekü megbízás alapján cik­kezik, anélkül, hogy az újságíró lelkiismere­tes kötelességével előbb nálunk is érdeklő­dött volna az általa megírandó dolgok való­diságának tényállásáról. Szatmár-Németi, 1918. május 31. A' Szatmári Forgalmi Bank Részvénytársasági Igazgatósága. i i 1 í HÍREK. — A nők választójoga. A képviselő­ház választójogi bizottsága pénteken jutott el a választójogi javaslat ama fejezetéhez, amely a nők választójogáról szól. Tisza Ist­ván azt javasolta, előbb afelett döntsön a bizottság, hogy egyáltalában kiván-e foglal­kozni a nők választójogának kérdésével. Ti­zen igennel, tizenegyen nemmel szavaztak. Wekerle bejelentette, hogy fenntartja külön­véleményéi és azon lesz, hogy ennek a kép- viselőhaz plénumában érvényt szerezzen. — Istentisztelet. Az ág. hitv. evang. egyház vasárnapi rendes istentisztelete dél­előtt fél tizenegy órakor kezdődik s azt az ag. hitv. evang. Templomegyesületnek f. hó 28-án elhalasztott évi közgyűlése fogja kö­vetni, amelyre a tagokat ez utón is szere­tettel meghívja az egyesület elnöksége. — A brestlitowski és a bukaresti békekötés a parlamentben. A brestlitowski két békeszerződést és a román békeszerző­dést legközelebb a magyar képviselőház elé terjesztik. — Személyi hír. Igyártó Sándor, deb­receni kir. táblai elnök, rokonai látogatása céljából Szatmárra érkezett. — Lónyay herceg és Stefánia kir. hercegnő Szatmáron. Herceg Lónyay Ele­mér és felesége, Stefánia kir. hercegnő junius 3-án, reggel 7 óra nyolc perckor érkezik Szatmárra s reggeli 8 óráig szalonkocsijuk­ban maradnak. A vasútnál ezen időben tör­ténik meg az ünnepi fogadtatás, melyben a vármegye képviseletében résztvesznek Jé- key Sándor főispán, llosvay Aladár alispán és Péchy István dr. főjegyző; Szatmár város részéről Vajay Károly dr., kir, tanácsos, pol­gármester jelenik meg. Az üdvözlő beszédek után a hercegi pár a püspöki díszkocsiban foglal helyet, melyet számos négyes és ket­tős diszfogat követ. A püspöki palotában a hercegi párt a lépcsőházban Boromissza Tibor dr., szatmári püspök fogadja és üd­vözli. Ez után a hercegi pár a házi kápol­nába megy, ahol a püspök rövid szentmi­séjét meghallgatja, majd reggeli után a pa­lota nyugoti oldalán levő négy szobás la­kásába vonul, ahol délelőtt 11 óráig pihen­nek, aztán megkezdődnek a tisztelgések, a következő sorrendben: A káptalan. A vár­megye. A város. A kir. törvényszék. Az egy­házak képviselői. A jótékony egyesületek: A Karitás, szónoka Benkő József apátkano­nok. A jótékony nőegyesület, szónoka Szlávy Dezsőné, elnök. A Lorántffy Zsuzsánna egyesület. Az izraelita nőegyesület, szónok Roóz Samuné, elnök. Délben 1 órakor disz- ebéd lesz a püspöki palotában, melyen 20 meghívott vendég vesz részt. Délután 4 óra­kor a hercegi pár a szatmári katonai kór­házakat látogatja meg a következő sorrend­ben : vasúti internátus, püspöki konvrktus, polgári fiúiskola, faipar-iskola, tanítók háza és a barakk-kórház. A hercegi pár másnap, junius 4-én, délelőtt 10 órakor utazik el városunkból, a báró Vécsey-család látoga­tására, Sárközre, ahol délután 4 óráig idő­zik. Innen Aranyosmegyesre utaznak, majd a Bikszád-főrdőt, Nagybányát és Felsőbá­nyát tekintik meg, eztán Királyházán át ha-^ zatérnek. — Hermán Mili művészsikere. Dr. Hermán Lipót szatmári ügyvéd fiatal leányá­nak, Hermán Milinek szenzációs mfivészsi- keréről számolnak be a budapesti lapok. Az elismerő kritikák közül közöljük az egyik fő­városi lapnak következő recenzióját: Egy fiatal hegedümüvésznő bájolta el tegnap a Zeneakadémia közönségét: Hermán Mili. Még alig van túl a gyerekkoron, de már kész, érett művész, akit áldott talentuma arra predesztinál, hogy dicsőséget szerezzen a magyar névnek. Most jött haza Hollandiá­ból, ahol három hónapig hegedült s a hűvös Németalföldet, sajtót és kö zönsé- get egyaránt, egy csapásra meghódította. Ott is maradt volna, marasztották, csalogat— /

Next

/
Oldalképek
Tartalom