Szatmári Újság, 1918. május (2. évfolyam, 104-129. szám)
1918-05-05 / 107. szám
2-ik oldal. Szatmári Újság Szaímár, 1918. május 5. a különbékére rá lehetne bírni. Volt idő, amikor talán ez lehetséges volt, ma azonban gondolni sem lehet erre! A fehér gárda győzelme. A Wolff-ügynökség jelenti a finn főhadiszállásról: Lachtinál a fehér gárda csapatai az ellenséget kapitulációra kényszeritet- ték. Tizenkétezer embert elfogtak, 20 ágyút, 200 gépfegyvert zsákmányoltak. Csapataink Kowels felé előnyomuínak. 'Ütközet a szerb szkupsztirt álban Bécsből jeientik: Egy szerb képviselő elbeszélte, hogy a szerb szkupsztina legutóbbi gyűlésén Zuevic egyetemi tanár követelte, hogy azonnali békekötésssel mentsék meg a szerb ifjúság maradványait. Beszéde nyomán óriási tumultus támadt. Zuevic a feléje rontó Minies pópát agyonlőtte, erre Tersics tábornok hadügyminiszter Zuevict lőtte agyon. Valóságos ütközet fejlődött ki. Pasicsot is lövés érte. A román béke Bécsből jelentik, diplomáciai helyről: Burián és Kühlmann elsimították a bolgártörök ellentéteket. A bukaresti békeszerződés aláírása minden órában várható. Bucarestből jelentik: Ausztria-Magyar- ország, Németország és Románia meghatalmazottal tegnap aláírták a román békeszerződéshez tartozó gazdasági pótszerződések előzetes jegyzőkönyvét. Ezzel a békekötéssel összefüggő valamennyi szerződést megkötötték és aláírásra előkészítették. Koncért a színházban. A házi ezredeink özvegy, árva és rokkant alapja javára rendezett tegnapi estély Az a fényes, minden irányban remekül sikerült színházi est, melyet mint kabaréelőadást hirdettek, frappánsul bizonyította, hogy a rendezőség ezúttal elvétette ennek az estélynek a címét. Mert ez nem kabaré előadás volt, hanem egy valóban értékes, művészi sikerekben gazdag esemény, melyhez foghatót műkedvelők alig produkáltak még a mi közönségünk előtt. Csupa szenzáció volt a műsor minden száma, melyet a rendezőség — élén a főispánné Öméltóságával — annyi ízléssel és hozzáértéssel állított egybe, hogy ez előtt a m..nka előtt a legkényesebb mü- izléssel biró színházi aesthetikus is kalapot emelhet. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy ezt a gyönyörű programmot a vármegye és a város társadalmának legszebb és legelőkelőbb közönsége nézte, képet alkothat mindenki arról a felejthetlen benyomásról, melyet a legnemesebb jótékonyság szolgálatába szegődött ez a kedves műkedvelői gárda tegnap este gyakorolt a hozzá méltó publikumra. A műsort egy élőkép vezette be, mely Hófehérke és Hamupipőke meséinek alakjait mutatta be. A gyönyörűen rendezett tablót, melyben Fabó Ica, mint tündér, egy kedves kis énekszámmal is szerepelt, a közönség zajosan megtapsolta. Majd Vojnár János főhadnagy szavalt el egy háborús verset, kellemes orgánumává! és mélyen átérzeít előadásával aratva nagy sikert. Németh Jenőné Chopin g-moll balladáját zongorázta eL fölényes technikai bravúrral, — osztatlan elismerést és viharos tapsokat kapott. Runyai Mariska, Runyai Sándor és Horváth Annuska játszottak el ezután egy hamisítatlan kabaréjelenetet a belvárosi színház műsorából, jól összevágó és derültséget keltő előadásban. Majd a műsor egyik szenzációja következett: dr. Jékey Istvánné és Szuhányi Ferike énekduettje, melyet stilszerü színpadi milliőben adtak elő. Úgy a duette, mint a szűnni nem akaró tapsokra az aranyos csöppnyi Szuhányi Ferike által előadott két chanson olyan ele-* mentáris hatást és tetszést keltett, hogy a közönség alig tudott azzal betelni. Dr. Jékey Istvánné cigányzene kísérettel — élén Kondor Sándorral, az ismert kitűnő uri-primás- sal — egy pár nagyon szép magyar nótát énekelt zajos ovációt és tapsokat keltve. Majd az est második szenzációja következett : Medve Iby és Rózsi, Medve Zoltán kormány- biztos bájos leányainak művészi táncprodukciója. A hölgyek a Muzsikáló óra c. táncjelenetet adták elő annyi precizitással, közvetlenséggel és elbájoló finomsággal, aminőt valóban csak az Operaház deszkáiról szoklunk élvezni. A táncjelenet rendezése is kitünően sikerült, — a Muzsikáló óra díszlete — az itteni faipariskola mesteri munkája — ugyancsak remekbe készült. Művészi énekével Boér Sarolta hozta ezután lázba a közönséget, melynek viharos tapsai éppen úgy illették az előadót, mint mesteri kísérőjét, Boér Endrét,- az édes apát. A műsor harmadik művészi szenzációja Balázs Árpádnak, az országos hirü dalköltőnek hegedű- játéka és daléneke volt a Magyari debreceni cigányzenekarának kísérete mellett. A poéta- lelkű nótafa saját szerzeményű dalait adta elő olyan érzésteljes, szivet-lelket betöltő művészettel, aminővel csak az ilyen Istenáldotta tehetség tud megnyilatkozni. Természetes, hogy a megbüvölt közönség alig engedte el a színpadról a kiváló magyar dalköltőt. A műsort a KarnevalAabló ragyogó együttese zárta be, melyben ott láttuk Szat- márnak csaknem valamennyi gyönyörű leányát és ifjúságát. A műsor számai között Tanódy Endre dr. konferált, szellemesen csevegve mindenről és mindenkiről — az estéllyel vonatkozásban. Egy pár szám zon- gorakiséretét Veress Samu zászlós látta el precízen és stílszerűen. A fényes koncert természetesen hatalmas összeggel gyarapítja katonáink jótékony- sági alapját és ha hozzáadjuk a ma esti előadáson elérendő jövedelmet — valóban hálás szívvel kell gondolnunk úgy az estély közreműködőire és rendezőire, iegelső sorban pedig a főispánné Öméltósága buzgalmára és nagy munkájára, mely ehhez méltó eredményt is mutat feh (h) Szatmári krónika. Egy elképzelt kabaré. * Konferanszié : Jó estét kívánok ! Tiszteiéit hölgyeim és Uraim 1 Körülbelül mél- tóztatnak tudni, hogy nekem mi a kötelességem és feladatom. Az egyes müsorszámok előtt ki kell ide jönnöm a függöny elé és bejelentenem, hogy mi és ki következik. Ez nem is volna olyan nehéz feladat, ha Nagy Endre, a konferansziék primadonnája, ezt a mesterséget tökéletesen el nem rontotta volna. Mert ő ezt úgy csinálta, hogy a bejelentés előtt sok jó és szellemes dolgokat mondott és a közönséget ehhez szoktatta, úgy hogy ma már a közönség többet vár a kon- feránsziétől, mint az előadástól. Ennek pedig nem sok értelme van. Mert mit ér például az a vendéglői vacsora, amelyet az élelmes felszolgáló pincér előzetesen és fogásonkint ügyesen és ravaszul földicsér, a vendégek étvágyát és kedvét azzal felcsigázza, a vacsora pedig izetlen és élvezhetetlen ; Ezúttal nem igy fog történni. Én legföljebb némi kis felvilágosítást fogok előzetesen adni és tájékoztatni fogom önöket az előadandó számok szerzőiről és előadóiról. Még csak annyit tartok szükségesnek mgjegyezni, hogy műsorunkat igyekeztünk era/etí darabokból összeállítani és az előadók is mind közvetlen kapcsolatban állanak az egyes müsorszámok tárgyaival. Programmunk első száma egy kis vígjáték. A czime: Hasznosítás. Ne tessék megijedni, nem valami komoly közgazdasági témáról van benne szó. Jelentéktelen apróság az egén. Egy városi erdőségben játszik a dolog és arról beszélnek benne, jiogy ebben a kis 6000 holdas erdőségben rothadnak a fák. De a tulajdonos — az kemény legény, ennek ez semmi I Felőle had rothadjon, neki nem az a fontos. A fődolog szerinte az, hogy a késői utódok imába foglalják a nevét, hogy ő nem pocsékolta el a „fát az erdőből. Mert fa nélkül nincs erdő. Ez a kedves kis vígjáték tárgya. Irta : Fából Andor. Előadják közigazgatási műkedvelőink. Rétidé< ző : Éber. A zongoránál: Héber. Fogadják szeietettel. (Meghajlik és eltűnik. A közönség tombol. Aztán előadják a vígjátékot. Az előadás nagyszerű, a szereplők pompásan ösz- sze vannak tanulva, a siker órási, e lelkesedés és a városi pótadó nőttön nő.) * Konferanszié. Ugy-e szép volt ? No,- de ez semmi. Produkálunk mi különbet is. Tisztelt hölgyeim és Uraim! Az igazi, az irodalmi nívón álló kabaré-attrakciónak csak úgy van hatása, ha stiiszerüség van benne. A kabaré stiiszerüség titka pedig az, hogy amit előadunk, az mindig az életből legyen merítve. De a színpadon a meg fordítottját kell adni a valóságnak. Groteszkül kell a dolgokat beállítani. Itt van például egy hétköznapi téma: a piacz. Manapság, a pénz devalvácziója idejében, a sok nincstelenség korszakában nem lehet a piaczon drágaságról komolyan beszélni. Két korona egy liter tej és egy korona 5 szá. hónapos retek. Hát pénz az ezekért a nagyszerű táp és csemegecikkekért ? Ugyebár, nem pénz, — mégis folyton az elviselhetetlen drágaságról beszélnek ! Ezt karrikaturázzuk mi is következő számunkban, mely egy igen bájos, szeriflz müdal. Szövegét irta: Szomori Kofa. Zenéjét : Hetényi Uzsora Albert. Előadja: egy hadseregszállitó neje. Fogadják szeretettel. (Meghajlik és eltűnik. Az előadónak kolosz- szális testformája és sikere van. A közönség tombol és másnap a piaczon se tej, se retek.) Konferanszié. Tisztelt hölgyeim és Uraim! Következő számunk egy igen drámai hangulatú magánjelenet. Egy buezuzó színigazgatót mutat be, amint a színházi szezon végeztekor vagyona romjain és művészi ambíciója letörésén kesereg. Ő ugyanis mindig szépet és jót akart, de a közönsége hálátlanul viselkedett és kétszázezer koronát vágva a fejéhez tönkre tette őt. Remekül megirt kis dramolette. Irta: Heltai, a nagy humorista. Előadja: Kiss Betyár. A zongoránál : Szatmáry Balek. Gondoljanak rá szeretettel. (Úgy mint fent. A közönség el van ragatatva, másnap többen átrándulnak Nyíregyházára, hogy tovább élvezhessék az előadásokat.) * Konferanszié. Tisztelt hölgyeim és uraim! A változatosság kedvéért most egy vidám, kedves kuplé-duett következik. A ref- rainje ez : Vedd fel a kölcsönt Tudod mit Ígértél . . . Csintalan, pajkos, de bájos szerzemény. Tizenöt millió a tárgya, amit kölcsön kellene venni, de akinek adni akarják, annak nem kell, pedig kell! Érdekes ugy-e? A kupié szövegét irta: Figus ben Akkira. Zenéjét: Hasika (mát) Előadják: Bank Piroska és Bagolyvári Józsika. (A közönség oda van az élvezettől, a produkciót a lapokban is megismételted, de a csatornázásról és vízvezetékről örökre lemond.) * A konferanszié. Tisztelt közönség Előadásunk „piéce de resistance“-sza egy nagyszabású revü. A cime: Hajnali razzia. Szövegét irta: Ärcübasa. Zenéjét szerzé : Heczczerkovitz. Rendező: Oláh. Páratlan attrakció, mely a fővárosban is feltűnést keltett. Ez a darab úgy koncepciójánál, mint a kidolgozás mesteri munkájánál fogva egyike a legsikerültebb alkotásoknak. Előre mondhatom, hogy kénytelenek leszünk ezt megismételni. (A revü tényleg óriási hatást szül, a közönség napokig tapsol, a lelkesedés nem
