Szatmári Újság, 1918. május (2. évfolyam, 104-129. szám)

1918-05-05 / 107. szám

2-ik oldal. Szatmári Újság Szaímár, 1918. május 5. a különbékére rá lehetne bírni. Volt idő, amikor talán ez lehetséges volt, ma azonban gondolni sem lehet erre! A fehér gárda győzelme. A Wolff-ügynökség jelenti a finn fő­hadiszállásról: Lachtinál a fehér gárda csa­patai az ellenséget kapitulációra kényszeritet- ték. Tizenkétezer embert elfogtak, 20 ágyút, 200 gépfegyvert zsákmányoltak. Csapataink Kowels felé előnyomuínak. 'Ütközet a szerb szkupszti­rt álban Bécsből jeientik: Egy szerb képviselő elbeszélte, hogy a szerb szkupsztina legutóbbi gyűlésén Zuevic egyetemi tanár követelte, hogy azonnali békekötésssel mentsék meg a szerb ifjúság maradványait. Beszéde nyomán óriási tumultus támadt. Zuevic a feléje rontó Minies pópát agyonlőtte, erre Tersics tábor­nok hadügyminiszter Zuevict lőtte agyon. Valóságos ütközet fejlődött ki. Pasicsot is lövés érte. A román béke Bécsből jelentik, diplomáciai helyről: Burián és Kühlmann elsimították a bolgár­török ellentéteket. A bukaresti békeszerződés aláírása minden órában várható. Bucarestből jelentik: Ausztria-Magyar- ország, Németország és Románia meghatal­mazottal tegnap aláírták a román békeszer­ződéshez tartozó gazdasági pótszerződések előzetes jegyzőkönyvét. Ezzel a békekötéssel összefüggő valamennyi szerződést megkötötték és aláírásra előkészítették. Koncért a színházban. A házi ezredeink özvegy, árva és rok­kant alapja javára rendezett tegnapi estély Az a fényes, minden irányban remekül sikerült színházi est, melyet mint kabaré­előadást hirdettek, frappánsul bizonyította, hogy a rendezőség ezúttal elvétette ennek az estélynek a címét. Mert ez nem kabaré elő­adás volt, hanem egy valóban értékes, mű­vészi sikerekben gazdag esemény, melyhez foghatót műkedvelők alig produkáltak még a mi közönségünk előtt. Csupa szenzáció volt a műsor minden száma, melyet a rendezőség — élén a főispánné Öméltóságával — annyi ízléssel és hozzáértéssel állított egybe, hogy ez előtt a m..nka előtt a legkényesebb mü- izléssel biró színházi aesthetikus is kalapot emelhet. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy ezt a gyönyörű programmot a vármegye és a város társadalmának legszebb és legelőke­lőbb közönsége nézte, képet alkothat min­denki arról a felejthetlen benyomásról, me­lyet a legnemesebb jótékonyság szolgálatába szegődött ez a kedves műkedvelői gárda tegnap este gyakorolt a hozzá méltó publi­kumra. A műsort egy élőkép vezette be, mely Hófehérke és Hamupipőke meséinek alakjait mutatta be. A gyönyörűen rendezett tablót, melyben Fabó Ica, mint tündér, egy kedves kis énekszámmal is szerepelt, a közönség zajosan megtapsolta. Majd Vojnár János fő­hadnagy szavalt el egy háborús verset, kel­lemes orgánumává! és mélyen átérzeít elő­adásával aratva nagy sikert. Németh Jenőné Chopin g-moll balladáját zongorázta eL fölé­nyes technikai bravúrral, — osztatlan elis­merést és viharos tapsokat kapott. Runyai Mariska, Runyai Sándor és Horváth Annuska játszottak el ezután egy hamisítatlan kabaré­jelenetet a belvárosi színház műsorából, jól összevágó és derültséget keltő előadásban. Majd a műsor egyik szenzációja következett: dr. Jékey Istvánné és Szuhányi Ferike ének­duettje, melyet stilszerü színpadi milliőben adtak elő. Úgy a duette, mint a szűnni nem akaró tapsokra az aranyos csöppnyi Szuhányi Ferike által előadott két chanson olyan ele-* mentáris hatást és tetszést keltett, hogy a közönség alig tudott azzal betelni. Dr. Jékey Istvánné cigányzene kísérettel — élén Kon­dor Sándorral, az ismert kitűnő uri-primás- sal — egy pár nagyon szép magyar nótát énekelt zajos ovációt és tapsokat keltve. Majd az est második szenzációja következett : Medve Iby és Rózsi, Medve Zoltán kormány- biztos bájos leányainak művészi táncproduk­ciója. A hölgyek a Muzsikáló óra c. tánc­jelenetet adták elő annyi precizitással, közvetlenséggel és elbájoló finomsággal, aminőt valóban csak az Operaház deszkáiról szoklunk élvezni. A táncjelenet rendezése is kitünően sikerült, — a Muzsikáló óra dísz­lete — az itteni faipariskola mesteri munkája — ugyancsak remekbe készült. Művészi énekével Boér Sarolta hozta ezután lázba a közönséget, melynek viharos tapsai éppen úgy illették az előadót, mint mesteri kísérő­jét, Boér Endrét,- az édes apát. A műsor harmadik művészi szenzációja Balázs Árpád­nak, az országos hirü dalköltőnek hegedű- játéka és daléneke volt a Magyari debreceni cigányzenekarának kísérete mellett. A poéta- lelkű nótafa saját szerzeményű dalait adta elő olyan érzésteljes, szivet-lelket betöltő művészettel, aminővel csak az ilyen Isten­áldotta tehetség tud megnyilatkozni. Termé­szetes, hogy a megbüvölt közönség alig en­gedte el a színpadról a kiváló magyar dal­költőt. A műsort a KarnevalAabló ragyogó együttese zárta be, melyben ott láttuk Szat- márnak csaknem valamennyi gyönyörű leá­nyát és ifjúságát. A műsor számai között Tanódy Endre dr. konferált, szellemesen csevegve mindenről és mindenkiről — az estéllyel vonatkozásban. Egy pár szám zon- gorakiséretét Veress Samu zászlós látta el precízen és stílszerűen. A fényes koncert természetesen hatal­mas összeggel gyarapítja katonáink jótékony- sági alapját és ha hozzáadjuk a ma esti előadáson elérendő jövedelmet — valóban hálás szívvel kell gondolnunk úgy az estély közreműködőire és rendezőire, iegelső sor­ban pedig a főispánné Öméltósága buzgal­mára és nagy munkájára, mely ehhez méltó eredményt is mutat feh (h) Szatmári krónika. Egy elképzelt kabaré. * Konferanszié : Jó estét kívánok ! Tisz­teiéit hölgyeim és Uraim 1 Körülbelül mél- tóztatnak tudni, hogy nekem mi a kötelessé­gem és feladatom. Az egyes müsorszámok előtt ki kell ide jönnöm a függöny elé és be­jelentenem, hogy mi és ki következik. Ez nem is volna olyan nehéz feladat, ha Nagy Endre, a konferansziék primadonnája, ezt a mesterséget tökéletesen el nem rontotta vol­na. Mert ő ezt úgy csinálta, hogy a bejelen­tés előtt sok jó és szellemes dolgokat mon­dott és a közönséget ehhez szoktatta, úgy hogy ma már a közönség többet vár a kon- feránsziétől, mint az előadástól. Ennek pedig nem sok értelme van. Mert mit ér például az a vendéglői vacsora, amelyet az élelmes felszolgáló pincér előzetesen és fogásonkint ügyesen és ravaszul földicsér, a vendégek étvágyát és kedvét azzal felcsigázza, a vacsora pedig izetlen és élvezhetetlen ; Ezúttal nem igy fog történni. Én legföljebb némi kis fel­világosítást fogok előzetesen adni és tájékoz­tatni fogom önöket az előadandó számok szerzőiről és előadóiról. Még csak annyit tar­tok szükségesnek mgjegyezni, hogy műso­runkat igyekeztünk era/etí darabokból össze­állítani és az előadók is mind közvetlen kap­csolatban állanak az egyes müsorszámok tárgyaival. Programmunk első száma egy kis vígjá­ték. A czime: Hasznosítás. Ne tessék me­gijedni, nem valami komoly közgazdasági témáról van benne szó. Jelentéktelen apróság az egén. Egy városi erdőségben játszik a dolog és arról beszélnek benne, jiogy ebben a kis 6000 holdas erdőségben rothadnak a fák. De a tulajdonos — az kemény legény, ennek ez semmi I Felőle had rothadjon, ne­ki nem az a fontos. A fődolog szerinte az, hogy a késői utódok imába foglalják a ne­vét, hogy ő nem pocsékolta el a „fát az er­dőből. Mert fa nélkül nincs erdő. Ez a ked­ves kis vígjáték tárgya. Irta : Fából Andor. Előadják közigazgatási műkedvelőink. Rétidé< ző : Éber. A zongoránál: Héber. Fogadják szeietettel. (Meghajlik és eltűnik. A közönség tombol. Aztán előadják a vígjátékot. Az elő­adás nagyszerű, a szereplők pompásan ösz- sze vannak tanulva, a siker órási, e lelkese­dés és a városi pótadó nőttön nő.) * Konferanszié. Ugy-e szép volt ? No,- de ez semmi. Produkálunk mi különbet is. Tisztelt hölgyeim és Uraim! Az igazi, az irodalmi nívón álló kabaré-attrakciónak csak úgy van hatása, ha stiiszerüség van benne. A kabaré stiiszerüség titka pedig az, hogy amit előadunk, az mindig az életből legyen merítve. De a színpadon a meg fordítottját kell adni a valóságnak. Groteszkül kell a dolgokat beállítani. Itt van például egy hét­köznapi téma: a piacz. Manapság, a pénz devalvácziója idejében, a sok nincstelenség korszakában nem lehet a piaczon drágaság­ról komolyan beszélni. Két korona egy liter tej és egy korona 5 szá. hónapos retek. Hát pénz az ezekért a nagyszerű táp és csemege­cikkekért ? Ugyebár, nem pénz, — mégis folyton az elviselhetetlen drágaságról beszél­nek ! Ezt karrikaturázzuk mi is következő számunkban, mely egy igen bájos, szeriflz müdal. Szövegét irta: Szomori Kofa. Zené­jét : Hetényi Uzsora Albert. Előadja: egy hadseregszállitó neje. Fogadják szeretettel. (Meghajlik és eltűnik. Az előadónak kolosz- szális testformája és sikere van. A közönség tombol és másnap a piaczon se tej, se retek.) Konferanszié. Tisztelt hölgyeim és Uraim! Következő számunk egy igen drá­mai hangulatú magánjelenet. Egy buezuzó színigazgatót mutat be, amint a színházi szezon végeztekor vagyona romjain és művé­szi ambíciója letörésén kesereg. Ő ugyanis mindig szépet és jót akart, de a közönsége hálátlanul viselkedett és kétszázezer koronát vágva a fejéhez tönkre tette őt. Remekül megirt kis dramolette. Irta: Heltai, a nagy humorista. Előadja: Kiss Betyár. A zongorá­nál : Szatmáry Balek. Gondoljanak rá szere­tettel. (Úgy mint fent. A közönség el van ragatatva, másnap többen átrándulnak Nyí­regyházára, hogy tovább élvezhessék az elő­adásokat.) * Konferanszié. Tisztelt hölgyeim és uraim! A változatosság kedvéért most egy vidám, kedves kuplé-duett következik. A ref- rainje ez : Vedd fel a kölcsönt Tudod mit Ígértél . . . Csintalan, pajkos, de bájos szerzemény. Tizenöt millió a tárgya, amit kölcsön kellene venni, de akinek adni akarják, annak nem kell, pedig kell! Érdekes ugy-e? A kupié szövegét irta: Figus ben Akkira. Zenéjét: Hasika (mát) Előadják: Bank Piroska és Bagolyvári Józsika. (A közönség oda van az élvezettől, a produkciót a lapokban is meg­ismételted, de a csatornázásról és vízve­zetékről örökre lemond.) * A konferanszié. Tisztelt közönség Előadásunk „piéce de resistance“-sza egy nagyszabású revü. A cime: Hajnali razzia. Szövegét irta: Ärcübasa. Zenéjét szerzé : Heczczerkovitz. Rendező: Oláh. Páratlan att­rakció, mely a fővárosban is feltűnést kel­tett. Ez a darab úgy koncepciójánál, mint a kidolgozás mesteri munkájánál fogva egyike a legsikerültebb alkotásoknak. Előre mond­hatom, hogy kénytelenek leszünk ezt meg­ismételni. (A revü tényleg óriási hatást szül, a közönség napokig tapsol, a lelkesedés nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom