Szatmári Újság, 1918. április (2. évfolyam, 79-103. szám)

1918-04-26 / 100. szám

EJfifiztíísi árak helyben és vidéken: Lapvezérlő bizottság: E z évre 30 K — f. Fél évre 15 K — f. _yed „ 7 K 50 f. Egy hóra 2 K 80 f. Í rés szám a»~ '? fillér, yaudvarokon 16 fillér. Dr. Falussy Árpád Dr. Nagy Vince Dr. Jármy Dr. Adler Adolf Dr„ Weisz Sándor. Főszerkesztő : Dr. Havas Miklós. Béla Szerkesztőség: Kazinczy-utca 20. szám „ Telefonszám: 455. Kiadóhivatal : Kazinczy-utca 22. szám. „ Telefonszám : 454. Laptulajdonos: Demokráczia lapkiadó Részvénytársaság Szterényi kabinetalakitását meghiúsítják ? A munkapárt Szterényi vállalkozása ellen. Wekerle ünneplése a képviselőház ülésén. — Budapesti tudósítónk jelentései. — (A választójog mint közélelmezési kérdés) A Pester Lloydban Pallavicini őrgróf miniszterelnökségi államtitkár vezércikket irt a válságról. Leleplezésként ható indokát adja Wekerle bukásának. A válság — írja — a minisztertanácsnak márciusi határozata foly­tán tört ki, amikor Wekerle kijelentette, hogy amennyiben a választójog kérdésében a tár­gyalások eredménytelenek lesznek a bizott­ságban, a kormány igénybeveszi a házfel­oszlatás fegyverét. A kormány egységes ál­láspontjával szemben Windischgraetz her­ceg miniszternek sikerült az uralkodót meg­győzni arról, hogy a házfeloszlatással össze­kötött politika veszedelmekkel járhatna a közélelmezésre. Pallavicini kétségbevonja Windisch­graetz felfogásának helyességét, mert az eredménytelen rekvirálás nincs összefüggés­ben a politikai ellentétekkel. A választójog kérdése azonban közélelmezési kérdéssé lett. Ennek következménye volt Wekerle lemon­dása. Szterényi képességét elismerve, kérdi Pallavicini, hogy ha Wekerlének vissza kel­lett vonulnia, miért nem Apponyi jön, aki­nek életcélja a magyar hadsereg és válasz­tójog megvalósítása volt? A cikk nagy feltűnést keltett politikai körökben. (A képviselőház ülése.) A képviselőház mai ülése iránt rend­kívül nagy érdeklődés nyilvánult meg. Szász Károly elnök háromnegyed 2-kor nyitotta meg az ülést. Barta Ödön előadó ismertette a pén­zügyi bizottság jelentését az indemnitásról. Bizony Ákos pártja nevében kijelentette hogy miután az indemnitást mindig bizalmi kérdésnek tekintették, s most még azt sem tudják milyen kormány következik: tehát nem szavazta meg az inmdemnitást. Szüksé­gesnek tartja a választójogi reform sürgős megvalósítását. Ha máskép nem megy, fel kell osztatni a Házat. Polónyi Géza hosszasan foglalkozott a kormányválsággal s fölszólította Wekerlét, ismertesse a válság okait. Polónyi után Wekerle miniszterelnök szólalt föl. Polónyi felhívására, hogy ismer­tesse a kormányválság okát, kijelenti: töb- 1 ben a kormányból tanácskoztak Tiszával, I Teleszkivel, Bethlennel, hogy megbeszéljék a megegyezés lehetőségét, de messzemenő tárgyalásba nem bocsájtkoztunk. Célunk volt olyan választójogot alkotni, hogy a kérdés ne lehessen többé aktuális. Az ellentétek nem olyanok, hogy jóakarattal ne lehetne a megegyezést létrehozni. (Percekig tapsol a munkapárt és az alkotmánypárt egy része.) A maga részéről támogatja a megegye­zést, mert politikai helyzetünk egyesült erőt és a gazdasági munkálkodás olyan gyors felvételét kívánja, hogy jövendőnket kockáz­tatjuk, ha azonnal munkához nem látunk. A jogi kiterjesztés érdekében állónak tartom, úgy mond, hogy a reform mielőbb foganatosittassék. A kormány lemondásának oka, hogy a házfeloszlatás joga ránézve két­ségessé vált. Közöttünk differenciák azért vol­tak, mert egyikünk inkább, másikunk kevés­bé akarta a megegyezést. A differenciát is ki lehetett volna egyenlíteni. Engem köt egy Ígéret, amelyet tettem, másokat kötheti az ígéret, mert megegyeztek valakivel. Őfelsége semmi tekintetben nincs kötve. Azzal végzi: Lehet, hogy búcsút mon­dok állásomnak, de a közélettől nem búcsú­zom el. Percekig tartó tapssal ünnepelte az egész Ház Wekerlét, egyedül Andrássyék ültek né­mán. Haller István személyes kérdésben szólalt fel. Fényes László: A kormány bukását szerinte a kormány hatalmi tülekedése okoz­ta. Jánosi Zoltán nem szavazza meg a in­demnitást olyan kormánynak, amely el akarja sikkasztani választójogot. Gróf Apponyi Albert: Nem osztja We­kerle nézetét, hogy a differenciák nem oly áthidalhatatlanok, miszerint nem lehetne meg­egyezni. Ha ez igy volna, a kormány nem határozta volna el lemondását. Erkölcstelen­ségnek tartja, hogy a nyolc év előtt megvá­lasztott képviselőház útját állja minden szük­séges reformnak és konventszerü hatalmi ál­lást foglal el a többség, amely ma már nem a nemzet többségét képviseli. Nem helyez­heti kilátásba támogatását olyan kormány­nak, amely a megegyezésben túl akar menni a meghatározott engedményeken. Elhiszi, hogy egy megmásított választójogi reform talán békét teremtene a képviselőházban, dehogy az országban is békét hozna, ezt nem tudja elképzelni. Tisza István gróf: Azt mondja, hogy Apponyi mostani beszéde ellentétben áll po­litikai múltjával. Az alkotmányos tényezők nézete az, hogy nem áthidalhatatlanok a dif­ferenciák. Amit Wekerle mondott, meg is lehet csinálni. Szász Pál, a mentelmi bizottság elő­adója Baros János és Hámory László men­telmi ügyének felfüggesztése ügyében tett előterjesztést. Hámory ügyében a Ház ki­mondta a sürgősséget. Ezzel az ülés véget ért. Holnap foly­tatják az indemnitás tárgyalását. (A munkapárt Szterényi ellen.) Az uj kormány alakulásának esélyei óráról-órára változnak. Délben ismét újabb akadályok merültek fel. Az alkotmánypárt ama tagjai, akik az Ugron-féle javaslat el­len szavaztak, követelik a választóreformnak megegyezés utján haladéktalan megoldását. A kompromisszum azonban nem jöhet létre, mert Tisza ragaszkodik a hat elemi követe­léséhez. Ha a halasztás nehézségekbe ütkö­zik, Szterényi visszaadja megbízatását. A ha­lasztás és az azonnali megegyezés hivei egyformán erősek. Szterényi kormányalakítása körül dél­ben erős nehézségek támadtak. Zichy János kijelentette, még nem határozott a kormány­ban való részvétel felől. Ezt annak tulajdo­nítják, hogy Szterényi előbb a koncentrá- I cio, majd a megegyezés, most pedig a ha­lasztás politikáját követi. Tóth János nem vállalta a belügyminiszterséget. A munkapártiak sürgetik, hogy a párt állástfoglaljon Szterényivel szemben. Tisza kijelentette, hogy nyugtalanságra nincs ok. Szterényi délben egyórás tanácskozást foly­tatott Tiszával. A munkapártiak ragaszkod­nak ahhoz, hogy a párt Szterényi vállalkozá­sával szemben szabadkezét minden irányban fenntartsa. (Szterényi vállalkozását meghiusitják.) Wekerle mai képviselőházi beszéde nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Szterényi vállalkozása meghiúsuljon. Zichy János ma délután kijelentette Szterényinek, hogy mint r

Next

/
Oldalképek
Tartalom