Szatmári Újság, 1918. április (2. évfolyam, 79-103. szám)

1918-04-06 / 83. szám

2-ú üidai. Sz a í n? ári U18 a g Szabnál, I9i8. április 6. A* angolok wissa-averése. Londonból jelentik: Az a«goí vezérkar április 4-én este ezeket jelentette: Az eiiett- ség erős tüzelőkészítés után heves támadást indított a Somme és az Avre koáötti egész arcvonalon, A jobb szárnyon és a centrum­ban visszavertük; a bal szárnyon sikerült a hatalmas erejű támadásuknak csapatainkat Hamei kezeiében a Sormetől keire vissza­szorítani. A harcok itt még föl. iák. Vezérkarunk jelezi£ése, Budapest, április 5, Veneziában a Tor- ta-Seccátó! délre yisszautssitotíuk az olaszok­nak egy éjjelt előretörését Albániában is a Teve-Űrre a meghiúsul­tak az ellenségnek biztosító vonalaink ellen intézett vállalkozásai. A vezérkar főnöke." Harc Moitíayébaa. Moszkvából jelentik: Moldavában a né­metek által fnrtéfot megszállása óta a forra­dalmárok helyzete igen komollyá vált. Nagy. czapatrészek.vonulnak Charkow ellen. A szov­jetek haderői Charkow ás Moídava kerüle­tekben harcba bocsátkoztak az ellenséggel. A németek 3000000 púd gabonát foglaltak le. A németek finnországi partra« zá*iása< A Woiff ügynökség jeleni; ; a németek finnországi partraszállásáról: A német sor­hajók harcra készen közeledtek Hangö kikö­tő városhoz. Russő szigeten egy parlamentert előreküldtek, aki jelentette, hogy a sziget vö­rös gárdista helyőrsége megadja magát. Erre elkezdték a csapatok parti asziUiíását- A sziv get 'erődjében hat modern amerikai ágy.u volt fölállítva. Angliái Koilandiábsn akar! parlm<iilni. «Berlinből jelentik; A Ve - sehe Zeitung londoni forrásból értésül, hogy Jei'.icoe ten­f ernagy távozásának oka az, hogy vonafco- btt Hollandiába partrasáillítási kísérletet lenni. Ezen tervet Angliában november elején akar­ták megvalósítani. Yeiicoe utasítást kapott a végrehajtására, de a parancsot visszaadta a hadvezetőségnek, utalva a gallipoü példára. Kijelentette, hogy a fiaskóén felelőséget nem vállal. A román béke. Budapestről jelentik: Gróf Czernin oszt­rák-magyar külügyminiszter’ szombaton kisé? relével Budapestre érkezik- Egy napot itt tölt. Vasárnap tovább utazik, Bukarestbe. Spanyolország béke intervenciója. Madridból jelentik: Egy lissabotfí újság megerősíti azt a hirt, hogy a spanyol diplo­mácia nemsokára lépéseket fog tenni a hadvi­selő feleknél az ellenségeskedés végleges megszüntetése, vagy fegyverszünet érdekében. üzernin nyilatkozat« Parisban. Géniből jelentik: Czernin osztrák-ma­gyar külügyminiszternek Clemenceaa francia miniszterelnökre vonatkozó nyilatkozata rend­kívül mély hatást gyakorolt a francia politikai körökre. A kamarában bombaként hatott a beszéd. Valószínűleg Clemenceau bukását fogják maguk után vonni. Hertling Clemenoeau békeajánlatéról. Berlinből jelentik: Német lapok szerint Herfling kancellár legközelebb beszédet tart, melyben Clemenceau békeajánlatának részlte­iéit fogja ismertetni és Clemenceau szégyen­letes cáfolatát külön megvilágításba helyezi. CIomeKceau és i-foyű Oeorgs «gyűli puhatoiázfjflH Elsősben. Rotterdamból jelentik: A Morningpost arról értesül, hogy Clemenceau -bécsi puha- tolódzása Lloycl-öeorge-al egyetértésben tör­tént Ezzel szemben az angol kormány több tagja szerint Lloyd-George semmitsem tudod e lépesről. Német buvárbajásakerek. A Wo;fi-ügynökség jdeníi: Az Anglia körüli zárt területen bu várhajóink húszezer tonna hajótért sülyesztettek el, köztük a ha­dianyagot szállító 63il tonnás Jéda angol gőzöst, a Lanmtche csatornában. A német ketonai igazgatás Romániában. A Bukarester Tageblatt hivatalosnak látszó közleményt hoz, amely szerint a szö­vetségesek ka'onai hatóságai úgy Bukarest­ben, mint a vidéken a békeszerződés aláírása után is folytatni fogják munkájukat. A ro­mán lakosságnak feltétlenül engedelmesked- niök keli a katonai hatóságok rendeletéinek. 9 nyugati nagy csata. Scheuennann, a jeles haditudósító, aki a nyugati har tér eseményeinek hivatott magyarázója, az Arra;-frontról a következő­ket Írja: Miuípn az angolok, annak dacára, hogy nem voltak nálunk gyengébbek, egy hét óta folytonos vereségek utáfi visszavonultak, a német előnyomulás gyöngébb lendületét már örvendetes eseménynek tartják; ez a szerény­ség nem felei meg előbb hangoztatott fenhéjázó kijelentéseiknek. /A in den angol fo­goly tutin, hogy tiíöít végre a sors döntő órája, de az 'angvj hixsmlgálat a német léleg­zetvételi szünetét az -ingói ás francia tartalé­kok harcba vetésének eredményeképp tünte­tik fel. Az ilyen átlátszó ön vigasztalást semmivé rontja.a valóságnak kemény szava; éppen azon a helyen, ahol a leggyorsabban és a legszebb tervszerűséggel vetetté harcba az entente íaftalékhadosztályait, azon a helyen a német otfenziva lökfterejéből mit sem vesz­tett, de itt azok a divíziók harcolnak, melye­ket a nagy csata első napja óta még nem váltottak fel. Az entente a maga vigasztalására a né­metek veszteségéről fantasztikus számokat dobott a világba, ezzel akarja elkápráztatni közvéleményét. Éppen most jövök az áttört frontszakasz jobbszárnyáről, itt volt az ellen­ség ellenállása a leghevesebb, itt voltak a legnehezebb terepviszonyok. Természetesen, hogy a veszteségeink itt voltak a legnagyobbak de az itt küzdő csapatokat egy pillanatnyilag sem fogta el az érzés, hogy a veszteségek nem érnek föl az elért eredménnyel. — Egy szász divízió, amely hét napon keresztül az első vonalban verekedett és a nyolcadik napon a második­ba került, tiltakozott az e.ieK. Azt mondta a legénység tréfáiya,. hogy ha mindegyiknek tartalékába lelt volna, még gyorsabban ro­hantak volna, előre. A csapatok a legfelsőbb hadvezetőség bölcs előrelátására is előre tervezett rendel­kezésére álltak meg — átmenetileg. Mert a csapatok gyors előnyomulásuk­ban messzire mögöttük hagyták az összeköt­tetéseket és tudták, hogy kietlen pusztára ér­nek, ahol az ellenség minden életet és érté­ket e.pusztitott. Nagypéntektől kezdve hatalmas eső sár- tengerré változtatta a fölszaggatott ter.pet, úgy hogy az utánpótlás óriási nehézségekbe ütközött. Ami a veszteségeinket illeti, ki kel! je­lenteni, hogy az ántánt által közölt számok fantasztikus kitalálások. Aki látta a Bapaume menti csatateret, az tudhatja, hogy minden német elesettre húsz-harminc angol jut. Amit az eniente csinál, az a hazugság két­ségbeesése. 9 honid áldozatkész^ szobra. A szobor ügy foglalkoztatja most a köz­véleményt s a közönségnek azt a szavát, amely a népért, a művészetért s ennek a a szegény elhanyagolt csúf városnak a szé­pítéséért lelkesedni tud. ___Már készen volt minden az elő­készítő munkaiatokat nem remélt ambícióval és lelkesedéssel végezték azok, akikre bízva gplt s akkor az emberi kishitűség, mondhatni rövidlátó kicsinyeskedés felveti a kérdést,, hogy mi 1- sz, h nem sikerül a propaganda, rá fog fizetni a város, hát inkább vegyük le a napirendről s azt a pénzt adjuk más jó­tékonycélra ! Ne m akarunk vitázni az ellenvéleményen levőkKel, azonban kijelentjük, hogy Szatmár- nak szégyene, hogy eddig semmi háborús emlékműve nincsen. Most itt az alkalom, hogy teremtsünk egyet. A Papp Aurél szo­bortervezetéről mindenki egyetért abban, hogy egy gyönyörűen sikerült, ihletett művészi megoldás, amelynek felemelő plasticitása s a benne rejlő gondölat megrögzítése oly kife­jező, hogy ez a szobor a magyar városokban létesített hasonló áldozatkészség szobrok kö­zött a legsikerültebbnek tekinthető. S ahelyett, hogy boldogak volnánk, hogy van nekünk egy ilyen országosan elismert művészünk, aki városának adja teremtő lelke legszebb virágait, ahelyett érthetetlen okokból megakarják akadályozni egy ily nemes akció keresztülvitelét. Amely akciód hivatva van se­gíteni saját fiaink özvegyein és árváin. S .mégis vannak, akik könnyű és tetszetős ki- szólásokkaí kisebbíteni akarják a sikert. Reméljük azonban, hogy ez a törekvés teljesen meddő és* sikertelen marad, mert Szatmár város hétfői közgyűlése egyhangúlag a szobor megvalósítása mellett dönt Hiszen nekünk is tenni kell már valamit. Lám, éppen ezen lap hasábjain jelent meg nem rég a hjr. Szeged hires város polgármesterének nyilat­kozatáról, mely szerint a világháború emlé­két nemhogy szoborral, hanem monumentális bekepalotával tervezi megörökíteni. Boldog város! Bekepalota! Amely hivatva lesz ma­gába foglalni minden háborús emiéket meg­örökítő képzőművészetet s képet nyújtana a város háborús életéről és kultúrájáról! Így tervezi Szeged, igy mondja Szeged polgár- mestere !... Ha már nálunk nem lehet szó ilyen nagy stílusú emlékműről, minimális köteles­ség: a szépen megindult szobor-mozgalom eredményéért minden lehetőt elkövetni. ­— Amnesztia. Budapesti tudósítónk táviratozza: A király legifjabb fiának szüle­tése alkalmából az igazságügyminiszter elő­terjesztésére amnesztia-rendeletet adott ki, amely teljesen megegyezik az Ausztriában kiadott amnesztia-fendelettel. Számozott helyei! ma d. u. 4 | órától válthatók az Uránia jjj nagystílű slágerére a Vitzprobára. |

Next

/
Oldalképek
Tartalom