Szatmári Újság, 1918. március (2. évfolyam, 52-78. szám)

1918-03-17 / 66. szám

9

Sz a t m á r i U \ s a g

Szdtmár, 19i8. március 17.

arra utálok, hogy a 20 milliárdos mai bankjegy-forgalommal szemben a monarchiának 2 milliárdos bankjegyforgalma békében elégséges volt a forgalom lebonyolításához és hogy vall tank egészséges relációja egyéb értékmérőkhöz viszonyítva, más arányt már külkereskedelmi mérlegünk pasz- szivitására tekintettel sem bír eh — Csak arra utalok még, hogy az ország a háború 25 milliárdos költségét a polgároktól be fogja hajtani, a kereskedelem a maga kiürült raktárait megteltem, az ipar elfogyott anyagkészletét kiegészíteni és magát mindenki nemcsak ez országban, de az egész világon — miután teljesen lerongyolódott — rendbehozni fog igyekezni. Erekhez pénz kell

Ettől a nagy restaurálási kényszertől magát a város sem fogja izolálhatni, annál kevésbbé, mert itt nem csak a természetes kopás jelei és az elmaradt időközi pótlások hiányai észlelhetők, de a tennivalók egész láncolata már a háború előtt is fellelhető volt, de azok éppen pénz hiányában voltak a legjobb szándék dacára is megvalósiihatatianok.

Ha tehát most a háború előidézte rendkívüli viszonyok folytán mód kínálkozik arra, hogy a város megoldhassa feladatait és megszerezhesse magának a szükséges tőkeerőt, miért kel! ezt elszalasztani, miért kel! egyéni impressiók és balsejtelmek miatt a városnak Ä kölcsön felvételével addig várni, mig a pénz iránta nagy kereslet már megindult, azt nem tudom megérteni. Azok az érvek, amelyek a kölcsön felvétele ellen felhangzottak, nem voltak egyebek, mint teljesen jóhiszemű de túl pessimista vélemények bizonytalan megnyilatkozásai és nagy részben a nagy összeg hirtelen hallatára kialakult aggodalmak.

Én azt hiszem, hogy a város Viszonylata vagyonilag teljesen azonos a közterhek viselése tekintetében, hogy ha a város vagyona 40 millióról a felvett kölcsönnel 55 millióra emelkedik és terhei a mai 7 millióval szemben 22 millióra emelkednek, avagy nem vesz fe! újabb kölcsönt, mert hiszen a tiszta vagyon mindkét esetben 33 millió korona marad. Csak nem képzelhető el az, hogy a vagyonadó lerovásánál a vagyonrészek között kü- lömbség tétetnék, csak nem gondolható az, hogy egyik vagyonrész kedvezőbb elbírálásban fog részesülni, mint a másik. Ennél a kérdésnél nincs tétovázás, egy bizonyos és pedig az, hogy minden vagyon köteles lesz adózni és pedig egyformán. Ha ez a máskép el sem képzelhető felfogás megáll, a kölcsön felvétele ellen felhozott érvek maguktól megdőlnek. Más lapra tartozik azután az, hogy végeztesse-e el a város a munkákat a drága anyag és munkaárak mellett, avagy azzal várjon, minthogy ez a kölcsön felvétellel összefüggésben nincs ez már egy egészen függetlenül elbírálandó kérdés marad, amelynek eldöntése a megfelelő szakkörök meghallgatása

mellett annál nyugodtabban történhet, ha a tőke — hs keli — rendelkezésre is áll.

A városnak ezt a kölcsönt minél előbb fel keli venni, mert minden késlekedés a város súlyos károsodásával jár. A pénzpiac helyzete nem tűri a tétovázást, a halogatást. Ezt érzi a váre-s pénzügyi szakembere: a főszám- vevő, araikor azt mondja, hogy a pénztárjegyek ma még 97 árfolyamon megszerezhetők, de hogy késlekedés esetén ennek ára nem-e lesz több, nem tudja. Megnyugtatom a főszámvevő urat, a pénztárjegy már 98 árfolyamon áll, tehát a város már kidobott 150 ezer koronát és én nem kétlem, hogy az 1926 évi beváltási terminus előtt 100-on felül is fog áliani és igy a késedelemmel még igen sok pénzt fog a város kidobni.

Nem tartom indokoltnak és igy helyesnek aggályait azoknak sem, akik ezen állami cimletek bomlásának kérdésével a közgyűlésen foglalkoztak és hogy metfnyire tévedtek, igazolja e címletek árának azóta történt 1 százalékos emelkedése. A magyar állam adóságaira a fedezet megvan, az ország vagyonértéke és hozama nemzetközi értékkel is bir, hadikölcsönei négyötöd részben belföldön lettek elhelyezve, tehát saját polgárainak lett adósa. Amig pedig ezen országban van valakinek vagyona, addig az állam adósságaira meg van a fedezet. Ne aggódjék tehát a városnak egy polgára sem amiatt, hogy az állam címletei jók-e, mert sokkal előbb nem leszünk mi mindannyian jók, mint az állam, akinek mi nemcsak hitelezői, de kezesei is vagyunk. Alkotmányos szabad országban, mint a miénk, lehetnek kívánatos vagy nem kívánatos belpolitikai eltolódások, de olyan jellegűek, melyek hordereje az állam hitelére be- befolyást gyakorolhatnának, teljesen ki vannak zárva.

Ha Budapest, Újvidék, Kolozsvár, Nagyvárad, Székesfehérvár városok mertek hitelezői lenni az országnak és ez alapon kölcsönt felvettek és igy biztosították maguknak jövő fejlődésük lehetőségét, Szatmár-Németi szab. kir. város is csatlakozhat ezen városokhoz és meg vagyok győződve, hogy ezen esetet az országban még igen sok városban tapasztalni fogjuk.

Magam részéről — azt hiszem — teljesítettem kötelességemet. Nagy felelősség fogja terhelni azokat, akik e kérdés kedvező elintézését bármely okból meggátolni fogják és a város fejlődését ezáltal lehetetlenné teszik.

— A miniszter jóváhagyta a bérkocsisok tarifáját. Meg a mira év derekán a szatmári bérkocsisok a tarifa emelését kérték a várostól. A törvényhatóság, tekintettel a háború okozta áremelkedésekre és az á!ta-( lános drágaságra, a mely a fogatok tartását lényegesen megnehezíti, a tarifaemelést a háború tartamára a békekötés napját követő hat hónap elteltéig megáll ipitoita és felterjesztette a kereskedelmi miniszterhez. A miniszter szombaton leiratban közölte a várossal, hogy a bérkocsisok bemutatott tarifáját a fémjelzett időre jóváhagyta.

Uj március.

Irta: Dr. Nagy Vincze orszgy. képviselő.

(Folytatás.)

Uj államok támadnak Keleten e véres vajúdásból, az egyfajta népek önrendelkezési j vágyának faji ön udattá ébredése alapján,

| mint Ukrajna és a kaukázusi köztársaság. Régi államok — mint Lengyelország és Finnország — újjászületnek területben és függetlenségi jogaikban. Bulgária megifjodik régi terüle.einek visszanyerése által, Törökország konszolidálódik és uj erőre kap. Perzsia függetlenségét idegen nagyhatalmak biztosítják.

Mintha a történelem Géniusza szállna__ végig a területeken s ő intézné e kritikus' napokban a dolgokat. Czernínnek, Viimos császárnak. Trockinak, Hertiingnek hívják az embereket, akik a szinen mozognak, de mintha egy láthatatlan kéz észrevétlenül mozgatná e bábokat: nem olyanoknak látszanak az események, mintha csinálnák őket. hanem mintha maguktól, belülről csinálódnának.

Nem áll el a lélekzetetek egy pillanatra, nem veszitek észre, hogy 3 és fél év véres vergődése után mi történik a szemünk láttára? Az öreg Európa haldokolva most szüli az uj Európát.

És a szomorúságokkal vegyes örömök márciusában a 70 év előtti forró magyar márciusi napra gondolva, nem szorul-e el a szivetek egy percre, nem gondoltok-e egy pillanatig az egyforma napok evés óvásán, munkáján, szórakozásán kívül a holnapra, a nemzet holnapjára ?

Mi lesz velünk ? A keletről áradó vihar, mely dönt vagy épit aszerint, amint merev falat, vagy szélfogó turbinát állítunk eléje, — vájjon nyomtalanul süvít át a Kárpátokon és a nagy magyar rónán ? Megrázza e gondolkodásra és elhatározásra kész- tetőn az elfogultság és gonoszság magas várablakait? És b hatol-e forró napsugárnak öltözve a laxenburgi palota aranyhimes függönyein át egy kedves fiatal uralkodó dol- ! gozószobájába? Odavetiti-e ez okos, meg- j értő modern ember elé hü képét mindannak, amit erről a magyar fajtáról — látott, hallott, tapasztalt; mindazt, amit erről az országról ma már a vak is lát, az ellenség is elismer: hogy anyagi és szellemi képességei megvannak hozzá erősnek, versenyképesnek,

| nagynak lenni a többi államok együttesében,

| csak engedni kel! szabadon, gazdasági és közjogi bilincsek nélkül erői kifejtésére?

A népjogok keletről tomboló vihara mindenkinek szól: királynak és nemzetnek egyaránt.

A királynak meg kell értenie és értékelni kell minket, Magyarországot. Nekünk ugyanazt kell tennünk: értékelünk kell önmagunkat, faji öntudatunkra, nemzetünk országunk. értékének és 1000 évet meghaladó jogaink értékelésére keli reá eszmélnünk. Sajnos, hogy sokak részére uj gondolat ez; sajnos, hogy sokan csak most mernek gondolni önállósági jogainkra ; még sajnosabb, hogy egyesek most kezdenek engedni azokból.

| Sohasem élt államok születnek; halott j és félhalott országok mint független államok ' emelkednek ki a véres konvulzíóból, bárha katonailag alulmaradtak is; járom alatt szenvedeti n pék lerázzák igájukat a doktriner alapon 24 óra alatt alkotmányt csinálnak maguknak.

Csak mi volnánk idióták a népek érettségi vizsgáján ? Csak mi volnánk vakok és bűnös gazok, akik ennyi vér- és anyagpazarlás után, ennyi könny, bánat, éhség, temetés, járvány, nyomor, szenvedés és emberfeletti verekedés után meg a meglevőt, a törvényben minket megillető», őseinktől reánk szállt örökségünket : országunk függetlenségét sem tudnók megvédeni és megtisztítani minden elhomályosító, reá férceit rongytól ?

A csehek, akik államuknak és felesküdött uralkodójuknak árulói voltak, — függetlenek, önállók akarnak lenni. A levert, hitszegő Románia uj területeket akár. A tér-