Szatmári Újság, 1918. március (2. évfolyam, 52-78. szám)

1918-03-12 / 61. szám

2-ik uiüa!. özatmat, 19 i 8 március 12 A* enienie hadai fi an Oroszországnak ! Stockholm, márc. 11. Az ei.tente összes í diplomáciai testületéi elhagyták Oroszorszá j got, mert az tn'ente a legközelebbi napokban hadat üzen Oroszországnak. Az Oroszország elleni háborút Japán fogja viselni. Nc'hány nappal ezelőtt Moszkvában meggyilkolták Ivanov tábornokot, a volt orosz főparancs­nokot. Zavargások Angliában a háború miatt. Zürich, március 11. Anglia több váro­sában suiyos zavargások vannak. Londonban az élelmiszerüzleteket kifosztották. A zavar­gók összeütköztek a katonasággal. A harcnak sok sebesültje van. il üzenötmüiiés kiilcsöi Az előkészítő bizottságot kiküldte a közgyűlés. Érdekes tárgya volt a hétfő délutáni városi közgyűlésnek Figus Albert főszámvevő előterjesztése, amelyet tizenötmillió korona városi kölcsön fölvételére vonatkozólag tett. Dr. Papp Zoltán tanácsnok terjesztette a közgyűlés e'é ezt az elaborátőriumot, amely a tizenötmillió kölcsönt 50 éves törlesztéses kölcsön gyanánt javasolja fölvenni. A köl­csönből ötmillió kellene a vízvezeték meg­építésére, öt millió csatornázásra, két millió a közkórház kiépítésére, a többi a magaska- matu 2,600 000 K függő kölcsön rendezésére és a kereskedelmi iskola építésének befeje­zésére. Ezt a tizenötmilliós kölcsönt a je­lenlegi kedvező pénzviszonyok között kell minél előbb fölvenni és esetleg 5 és fél szá- i zalékos haöiköicsön — pénztárjegyeket vá­sárolhatna érte a város. " I Az előterjesztésh z többen felszólaltak. Keresztszeghy Lajos nem találta eléggé elő­készítetnek az ügyet ahhoz, hogy a közgyű­lés foglalkozhasson vele. Aáég azt nem lehet tudni, hogy az uj adójavaslat nem fogja-e vagyonadó alapjául tekinteni a hadikö.csönt is. Róth Lajos érthetőnek és világosnak találja az előadói javaslatot, amely szerint a mai j közgyűlés csak hizottságot "küld ki a kölcsön módozatainak megtárgyalására és jelentést tesz a legközelebbi közgyűlésnek. Benedek József bőrzeüzletnek tartja, hogy a város a felveendő kölcsönből hadi- kölcsönt szándékozik vásárolni. Van idő a háború után foglalkozni az említett beruhá­zásokkal. Figus Albert főszámvevő rámutat arra, hogy a kölcsön fölvételére szükség van a város érdekében. Nem tudná lelkiismeretét megnyugtatni, ha a város nem gondoskod­nék a jelenlegi kedvező pénzügyi viszonyok közt 2,600.000 koronás súlyos kamatú függő külcsön rendezéséről, a közkórház fölépíté­séről, amelyben már 2,500.000 K fekszik, a vízvezetékről, amibe 500 000 K-1 fektettek és valószínűleg újra kell kezdeni a kutak léte­sítését és végül a csatornázásról, amelyben ugyancsak benne fekszik egy félmillió. Dr. Vajay Károly polgármester: Az én lelkiismeretem nyugodt. Figus Albert: Mindenki úgy nyugtatja meg a lelkiismeretét, ahogy tudja. Jelenleg ss két millió olyan szükséglete van a város­nak, amire a közpénztálban egy fillér sincs. Miből fogja ezekre utalványozni a polgár- mester ur a pénzt. Most kell fölvenni a köl­csönt, mert háború után nem lesz pénz. Ezután a közgyűlés elfogadta az elő­adói javaslatot és kiküldött a tanács mellé a kölcsön felvételének módozatait előkészítő bizottságot, melynek tagjai: Wallon Lajos, Unger István, Farkas Antal, Losonczy József, Róth Lajos, Horváth Bertalan, Keresztszeghy Lajos. dr. Lehoczky János, dr. Tanódy Már­ton Figus Albert. Szatmári Újság Ü közgyüiéssk utáni tajüve- telekről. A tegnapi est a Pannóniában. Reflexiók a Szamos támadására. Szatmár, március 11. A törvényhatósági bizottság tagjai és a szatmári társadalom reprezentánsai a közgyű­lés alkalmából t gnap este ismét összejöiíek a Pannóniában, melynek hatalmas étterme ezúttal atíi^ tv íta befogadni az ott megjelent díszes közönséget. A barátságos összejöve­telen részt vett Jékey Sándor főispán is, akit a bizottsági tagok pártkülömbség nélkül tűn- j tető melegséggel és szeretettel vettek körül. ' De ugyancsak kijutott az ünneplésből Ozory j István főkapitánynak is, akinek a tegnapi est ; forró hangulata és a szokatlanul nagy szám­ban megjelent bizottsági tagok egyértelműen kifejezésre jutott véleménynyilvánítása méltó elégtételt szolgáltatott a Szamos vasárnapi Ízléstelen és igaztalan támadásával szemben. A munkapártiak lapja ugyanis ismét neki rontott a főkapitánynak, ezutal azzal köte­kedve, hogy az ilyen közgyűlési „dáridók“ rendezése nem helyén való, mert pénz pré- dáiással, élelmiszer és villsnypocsékoiással jár és mert a szegény nép az urak ilyen mulatozásán joggal csóválja a fejét. Azt is a szemére lobbántja a főkapitánynak, hogy so­kan csak azért jönnek ei ezekre a vacsorákra, meri nem merik a meghívást visszautasítani. Joggal meg Tehet atiapitani, hogy aminő mértékben nagyit, ferdít és pózoi a Szamos cikkírója (akinek személyét mély homály födi, de akiben Keresztszeghy Lajos bizottsági tag, munkapárti elnök urat sejtik a legtöb­ben) éppen olyan mértékben következetlen t. Mert amig egyfelől szó sincs holmi dáridók- ról és pénz-szórásról, másfelől az ilyen ba­rátságos összejövetelek rendezését maga a Szamos is nem egy Ízben propagálta és ki­emelte ezek helyénvalóságát. Úgy tudjuk hogy a múltkori összejö­vetel alkalmával Keresztszeghy biz. tag ur is — hozzátartozói társaságában — szintén je­len volt, ami bizonyára meg nem történik, ha az ilyen esték ellen komoly elvi kifogásai lettek volna. Úgy emlékszünk továbbá, hogy „Szat­már politika nélkül“ czimme! éppen a Sza­mosban jelent meg nemrégiben egy közle­mény, mely áradozó dicsérettel honorálta a főkapitány ötletét és azt a nemes tendenciáját, mellyel alkalmat vélt adni ahhoz, hogy a közgyűlés heves vitái és politikai viharai után az ellentétek ekként simuljanak el. Váj­jon miért cseptili le most a Szamos a saját véleményét és miért kellett ez ellen az ártat­lan és nemes szándékká! kigondolt összejö­vetelek ellenében förmedvényt Írni ? Hiszen maga a Szamos szerkesztője is korona-tanú lehet arra, hogy már a legelső alkalommal többen, akik addig egymásnak haragosai voltak, a társaság kellemes hangulatában egymással kibékültek és maga a szerkesztő ur is hálásan úgy nyilatkozott, hogy nincs többé haragosa Szatmáron! Es most mégis lapja kemény szavakkal elitéli azt, amit előbb meghatottsággal földicsért és a háborus|köz- morál palástját 6zedi magára, hogy a — népnek vizet prédikáljon. Azt hisszük, hogy a cikkíró urnák ezzel a közleményével két irányú célja volt. A főispánnak akart kissé kellemetlenkedni, akinek talán ismeri azt a természetét, hogy lehetőleg kerülni igyekszik a személyét érintő ünnepeltetéseket és a fő­kapitánynak akart a cikkével bosszúságot szerezni, mint aki kétségtelenül értelmi szer­zője ezeknek az összejöveteleknek. De hát mi oka van a cikkírónak a fő kapitányra olyan n igyon haragudnia ? (Még a főkapitány „lapját“ is előhozza, bár a Sza mosban nem régen sokkal több elismerő és dicsérő cikk jelent meg. róla, mini nálunk.) Hiszen például Keresztszeghy Lajos biz. tag urnák alapos oka van arra, hogy a főkapi­tány iránt nem ellenséges érzülettel, de há­lás érzelmekkel viseltessék. Mert éppen a főkapitány volt az, aki exponálta magát a biz. tag ur érdekében, amikor arról volt szó, hogy mi bizony megírjuk lapunkban annak a híres mondásának a való történetét, mely- lyel a város tisztviselői karának a munkás­ságát aposztrofálta. És váljon miért nem (ámadja a Szamos a polgármestert is. aki ezeket az inkriminált meghívókat éppen úgy aláírta, mint a főka­pitány ? Tehat nem mint meghívott, hanem mint a meghívást eszközlő egyik „hatalmas­ság“. Talán úgy gondolja a Szamos, hogy a polgármesteri meghívást „merészelnék“ re- füzálni, a főkapitányét ellenben nem ? . . . Most még esik egyre vagyunk kiván­csiak. A közgyűlések után tartott addigi összejöveteleken és a tegnap estén igen je­lentékeny számban voltak jelen munkapárti bizottsági tagok, akik remélhetőleg ezután és minden alkaírmmal el fognak oda menni. Váljon szolidárisaknak tekintheti-e a cikkíró vagy a biz. tag ur magával és lapjával eze- ! két az urakat, akik a Szamos állásfoglalása ! ellenére is eljönnek a fókapitány-rendezte | ezen barátságos estékre? Alig hisszük. Ha ! pedig nem, akkor a Szamos förmedvénya csak a cikkíró urnák az említett biz. tag ur­nák és legfölebb egy két fegyverhordozójá­nak elfoglalt magán-véleményét jelenti de i semmi esetre sem jelenti a Szamos által sok- ? szór kisajátított és általa képviselőiek állított azt a közvéleményt, melynek ily megnyilat- j kozásat komoly figyelemre méltatni kellene. Kereskedelmi ős iparkamarát követel Szatmár város. A közgyűlés felirata a választójog ügyében. Szatmár város törvényhatósági bizott­sága lékey Sándor főispán einöklesevel hét­főn délután tartotta rendes közgyűlését. Jékey Sándor főispán üdvözölte a meg­jelenteket és megnyitotta a közgyűlést. Székely Endre tb. tanácsnok fölolvasta a polgármesteri jelentést, amelynek kapcsán di. Fischer József rámutatott arra, hogy a háború végéhez közeledvén, valamiképen in­tézkedni kell a nyomasztó lakásínségen, to­vábbá elő kell készíteni a hazatérő iparosok számára is a munkaalkalmat. Szólott a szat­mári kereskedelmi és iparkamara felállítására indított akcióiról is amelynek tekintetében azt vélné helyesnek, hogy a város az iparo­sok és a kereskedők mozgalmához csatla­kozva, feliratban kérné a kereskedelmi kor­mánytól a külön szatmári kamara felállítását. Szóvá teszi a hűtésre szükséges jég hiányát és kéri a tanácsot, gondoskodjék a nyárra elegendő jégről. A közgyűlés a polgármesteri jelentést, a fölszólaló javaslataival, elfogadta. Tudomá­sul vette őfelsége inanifesziumát, amelyet az ukrán béké megkötéséről adott ki. A mani- fesztumot jegyzőkönyvben örökítik meg. Tu­domásul szolgált az is, hogy Lénáid István helyettes polgármester a Fa- és Szénipari R. T-ba beválasztatott. Beszámította a közgyű­lés dr. Vajay Imre tiszti főorvosnak a kine­vezéséig eltöltött szolgálati idejét a Vili. fi­zetési osztályba. Az országos gazdasági munkásközvetítői ügyek ellátásával a közgyűlés Ferencz Ágos­ton gazdasági tanácsnokot bízta meg. Az Országos Magyar Iskolaegyesület avégett kereste meg Szatmár várost, hogy feliratban kérje a képviselőháziól a választó- jagnak a magyar írni és olvasni tudáshoz való kötésését. Ugyanilyen értelmű megkere­sést intézett a városhoz az erdélyi választó- jogi bizottság. A közgyűlés az átiratokban foglaltakat magává tette azoknak megfelelő szellemű föíiratott intéz az országházhoz. Utcai lapelárusitók&t felvesz a Kiadóhivatal

Next

/
Oldalképek
Tartalom