Szatmári Újság, 1918. március (2. évfolyam, 52-78. szám)
1918-03-01 / 52. szám
2-3k uldal. Szatmári Újság I Szatmár, 19i8. március 1. Szatmármeg'ye bizalmat szavazott a Wekciie -kormánynak. Sándor főispán a kormány programnajáról. Jánny Béla fehérgyarmati képviselő beszéd#« Nagykároly, febr. 28,, Szatmárvármegye törvény háté sági bizottsága ma délelőtt tartotta rendes évnegye* des közgyűlését, amelynek napirendjén száz- huszonkét ügy szerepelt, nagyobbára sablonos közigazgatási ügy k, amelyek elintézése gyors iramban szokott leperegni. A mai közgyűlés hangulatát is csak a politika hevitette föl. A tárgysorozaton szerepeit We- kerle Sándor miniszterelnök értesítése a vezetése alatt alakult kormány kinevezéséről, a melylyel kapcsolatban az állandó választmány azt javasolta, hogy a vármegye fejezze ki bizalmát a kormány iráni. Ebbe a javaslatba próbáit beleakaszkodui az agonizáló munkapárt szónoka és eirebegte meggyőző- désnélküli aggodalmait a kormány prograinm- jában első helyen szereplő választójogi javaslat felett, amely miatt a Tisza-gárda nem hajlandó bizalmat nyilvánítani a kormány, iránt. A kényszeredett kifogásokat azonban hatalmas érvekkel verte le Jármy Béla orsz. képviselő fölényes beszéde, amely általános helyesléssel találkozott a közgyűlés termében s amely után egyhangú" felkiáltással emelték határozatra a bizalmi javaslatot. (A főispán beszéde.) Jékey Sándor főispán a következő beszéddel nyitotta meg a közgyűlést: Tekintetes törvényhatósági bizottság! A negyedik éve páratlan önfeláldozással és kitartással vívott önvédelmi harcunk első gyümölcse megérett, megköttetett az ebő békeszerződés. (Éljenzés.) Teljes bizalommal remélhetjük, hogy ezt az első örvendetes békekötést csakhamar követni fogja a szenvedő emberiség által oly sóvárogva várt áll alános béke is, amelynek bekövetkezését annak az emberfeletti kitartással és páratlan áldozatkészséggel lefolytatott küzdelemnek köszönhetjük, amelyet vitéz, minden elismerést és csodálatot kiérdemelt csapataink a félvilág ellen folytatott harcokban kifejtettek. De kivették részüket a létért való küzdelemből azok is, kik idehaza napról-napra nagyobb áldozatot hozva a köznek, egyengetik a boldogabb jövő útját. Ez a remélhetőleg mielőbb eljövendő boldogabb korszak ismét nagy feladatokat ró reánk, akik a közért, a közjóért vagyunk hivatva munkálkodni. Az a kormányzati programul, amelyik nemrégiben az ország törvényhozásának termeiben elhangzott, nagy tömegét öleli fel a háború alatt és a háború után megvalósítandó teendőknek. Ez a kormányzati programm három pontban cucsosodik ki. Úgymint: a demokratikus jogkiterjesztés, a közgazdasági kérdéseknek az országimezőgazdasága, ipara és ke- reskelmére előnyös módon való megoldása és végül a nemzet évszázados vágyainak, véres és vértelen küzdelmeinek megvalósítása, mindnyájunk régi hő óhajának teljesülése ; a magyar nemzeti hadsereg létesülése. (Éljenzés.) Hogy ennek a kormányzati programban felsorolt teendőknek a megvalósulása minő kedvező perspektívát nyújt a jövőre nézve, azzal itt részletesen foglalkozni nem óhajtok, csupán annak a reményemnek adok kifejezést, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása ki fogja küszöbölni közéletünkből a közjogi kérdések állandó pertraktálását s megadja az alapját egy uj, az eddiginél egészségesebb s tisztán belpolitikai alapokon való közéleti pártalakulásoknak. (Éljenzés.) Ezzel a reménységgel s ezzel az óhajtással üdvözlöm a tekintetes törvényhatósági bizottságot és a mai napra kitűzött közgyűlést megnyitom. (interpellációk) Ezután áttért a közgyűlés 8 napirendre. Az alispáni jelentés kapcsán részvétét fejezte ki Medvey Lajos megyei irodaigazgató, Asz- talos György nagykárolyi ref. lelkész, törvényhatósági bizottsági tag, Égly Mihály Nagybánya főjegyzője és Cselneki Lajos megyei irodatiszt elhunyta fölött és jegyzőkönyvben örökítette meg érdemeiket. Szuhányi Ferenc orsz. képviselő a jelentés kapcsán interpellálta az alispánt a mezőgazdasági munkások gabonafejkvótájának 13 kgról 12 kgra történt leszállítása és a katonai állatállományoknak a vármegyében való elhelyezése miatt, amiben a gazdák állatállományának egészségügyi veszélyeztetését látja, továbbá az állatrühkór gyógyítására utalt nyersolaj elosztása és végül a varjuká- rok dolgában, Ilosvay Aladár alispán válaszolt az interpellációra : A fejkvótát azért kellett redukálni, mert az uj rekvirálás folytán Szatmár- rr,ügyére kivetett gabonakontingens beszolgáltatását a minisztérium szigorúan követeli. Még e redukálás mellett sem valószinti, hogy Szatmármegye beszolgáltatja azt a kontingenst, amit kivetettek reá. A katonai állatállománynak a megyében való elhelyezése ügyében kijelentette, hogy a vármegye gazdaközönségének a saját állatállománya el'á- tására sincs elegendő takarmánya, mégis ide hozták a katonai állatokat. A nyersolajat azért bízta a gyógyszertárakra, mert igy gyorsabban hozzájutja közönség. A varjuir- iáshoz nem lehet foszfort kapni, strichninnel meg veszélyes a varjuiríás, különösen ma, amikor a varjut is megeszik az emberek, Csaba Adorján a sertésvésszel szemben való védekezésre kér intézkedést; osszanak ki ojtóanyagot legaiább minden járásba és tanítsanak be egy ügyes embert az oltásra. Az alispán kijelentette, hogy gondoskodni fog ez irányban. Ezzel az alispáni jelentést tudomásul vették. (Munkapárti aggodalom.) Péchy István főjegyző előterjesztette az állandó választmány javaslatát, amely We- kerle Sándor miniszterelnöknek a vezetése alatt alakult kormány kinevezéséről szóló értesítése alapján azt javasolja, hogy a törvényhatósági bizottság üdvözölje a kormányt és biztosítsa bizalmáról. Egyszerre harsant föl a teremben: — Éljen 1 Elfogadjuk! Szuhányi Ferencz szólásra állott föl. Fölkiáltások : Halljuk! Halljuk! Szuhányi: Úgy a saját magam, mint annak a pártnak nevében, amelyhez tartozom, ki kell jelentenem, hogy nem járulhatok hozzá az állandó választmány javaslatához. Nem járul ahoz hozzá a mai kormánypárt sem és Szatmármegye közönségének egyeteme sem, ha nem akar logikátlan, inkonzekvens lenni. A volt függetlenségi párt egyik vezéralakja, Falussy Árpád indítványára mondotta ki Szatmármegye közgyűlése már régen, hogy a választójog föltételéül a magyar irás-olvasás tudását kívánja fölállítani a— Szabó István: Kívánjuk most is 1 Szuhányi: magyar supremácia megóvására ! Dr. Jékey László: Egyhangúlag mondottuk ki|! Szuhányi: A választójogi javaslatban erről a föltételről szó sincs. A választójog túlságosan radikális kiterjesztésével veszélyeztetve van a magyar supremácia. Dr. Jékey Lászió : Meg kell hallgatni az erdélyieket. Szuhányi: Az állandó választmány javaslata szerint a közgyűlésnek most olyan határozatát kellene hoznia, amelyben bizalmat szavaz oly kormánynak, amely a vármegyének a választójog ügyében régebben hozott határozatát nem respektálja. Ez pedig1 a logika ellen szólna. Rónai István: Maguk prédikálnak politikai logikát! (Nevet.) Szuhányi: Igenis, ez logika. Ezt nem lehet nevetéssel és gúnnyal elütni. Ha nem akarjuk, hogy vármegyénk súlya, tekintélye csorbát szenvedjen, nem hozunk ilyen illogikus határozatot. Nem vagyok Demostenes, de ha ékesszóló volnék, tudom, akkor sem érvényesülne álláspontom e közgyűlésben. Én nem akarok pirulni a megye határozata miatt, azért kérem, hogy elégedjék meg a közgyűlés a kormány üdvözlésével, a bizalomnyil- vánitási ne vegye a határozatba. Jékey Sándor főispán rendreutasitja a felszólalót: Ne méltóztassék olyan kifejezést használni, hogy az előadói javaslat elfogadása esetén pirulnia kellene. {Jármy Béla dr. beszéde.) Jármy Béla fehérgyarmati orsz. képviselő szólott ezután : A Lukács-féle uralom idején mi pirultunk! . . . A logika és a konzekvens gerinc mindig jobban fejlődik az ellenzéken. Kezd ez Játszani Szuhányi bizottsági tag uron is, aki annak idején, amikor az ő pártja volt kormányon, messze elkerülte a logikát. A vármegyébe belegyökeresedett szokás, hogy az uj kormánynak bizalmat szavaznak. A példát követi az állandó választmány, amikor a kormány itánti bizalmi javaslatot teszi. A Wekerle-kormány nagy programmot adott. S e programm nagyszerűségére, kiválóságára legjellemzőbb az, hogy az ellenzéki bizottsági tag ur csak a programm egy pontját, annak is csak egy tételét találta bírálat tárgyául alkalmasnak. (Taps.) Ha a kormányprogramul más pontjaiba is beie tudott volna kötni, bizonyára nem mulasztotta volna el ezt. Olyan kormányprogrammal állunk szemben, amely mindent hoz és meg akarja valósítani mindazt, amit Magyarország megujhódása követel. A kormány teljes programmját kell bírálat alá venni, amikor arról van szó: megérdemli-e a bizalmat. Nekem az a meggyőződésem, hogy a kormány bizalmat érdemel. (Éljenzés.) Áttérve a választójogra, koncedá- Iom, hogy Szatmármegye egykor a magyar írás-olvasás tudásához kívánta- kötni a választójogot. Ilyen természetű határozatunk nem ez az egyedüli. S ez az állásfoglalás már megvolt az 1913. évi Tisza-féle választójogi javaslat előtt is. A t. bizottsági tag ur akkor felemelte-e szavát kormányzatának választójogi törvényjavaslata ellen, amely ugyancsak nem a magyar irás-olvasás föltételén állott ? (Taps.) Miért nem követelte akkor Tiszától ? Azt méltóztatnak tudni, hogy nem túlságosan örülünk annak, hogy a magyar irás olvasás postulátuma nincs a javaslatban, azonban a Wekerle-kormány javaslata úgy van elkészítve, hogy biztosítja a magyar sup- remáciát. Szuhányi: Az erdélyiek miért aggódnak ? Dr. Jármy: Partikuláris akció! Az erdélyiek többsége is a javaslat mellett van. Közbenszólások az ellenzéken : A nemzetiségek. Dr. Jármy: Ne beszéljünk a nemzetiségekről. Elég arra rámutatni, hogy a múlt kormányzat vagy a mostani áll-e erősebb lábon velük szemben. (Úgy van!) Ezután a főispán megnyitóbeszédének a kormány programmjához fűzött kilátásokról szóló pasz- szusárautal és ehezfűzi kérését, hogy a közgyűlés fogadja el az állandó választmány javaslatát. Minden kormányprogramm úgy hajtható végre ideálisan, ha az ország közönsége is támogatja. Csaba Adorján volt munkapárti főispán. Üdvözli Wekerle programmját, csak a választójog kérdésében nincs bizalommal a kormány iránt. A főispán ezzel bezárta a v/tát és a közgyűlés egyhangú fölkiáltással bizalmát nyilvánitotta a kormány iránt.
