Szatmári Újság, 1918. január (2. évfolyam, 1-27. szám)
1918-01-27 / 24. szám
Szaítilát, 1918. januáf*271 Szatmári Újság 3-ik oldai. Eljegyzés az utcán. Mária vőlegényt fagott. Érdekes panasszal foglalkozóit tegnap a szatmári rendőrség. Megjelent ugyanis az inspekciós rendőrtiszt előtt egy jó módú szatmári iparos és előadta, hogy a közeli napokban egyik reggel a templomból jövet megszólította őt az utcán egy ismeretlen szép hölgy. Magas termetit, szőke, elegáns delnő, aki magát Máriának mondta, rövid pár percig tartó beszélgetés után azt a meglepő nyilatkozatot tette, hogy már régebben szerelmes és nincs egyéoó vágya, minthogy az ő felesége lehessen, A panaszosnak ez ellen elvi kifogása nem lévén, a delnő az uriszokásra hivatkozva, arra kérte őt, hogy menyasszonyi ajándékul ékszereket vásároljon a részére. A panaszos erre $00 koronát adott át a delnőnek, hogy saját ízlése szerint vásárolja meg az óhajtott ékszereket. A delnő azután boldogan elbúcsúzott, de a panaszos sem az nap, sem másnap, sem azután többé nem látta viszont a szép menyasszonyt, aki — mintha a föld nyelte volna el — úgy eltűnt. Előadta még az utcán meghódított „vőlegény“, hogy egy arcképet is kapott a „menyasszonyától“, azt szívesen átadja a rendőrségnek, hogy ennek alapján gyorsabban föltalálhassák az ő szórakozott aráját. A rendőrség a fénykép alapján konstatálta, hogy annak eredetije tényleg egy Szatmáron lakó úri nő, aki jelenleg édes atyjánál lakik. A nyomozás további folyamán kiderült, hogy a fényképen ábrázolt hölgy nem is hajadon, hanem már férjes asszony, akire a panaszos személyleirása egyáiiaiában rá sem illik és hogy ez a hölgy soha életében nem is beszélt a panaszossal. Erre a rendőrség alaposabb vallatóra fogta a panaszost, aki egyre zavarosabb válaszokat adott, majd ügyvédjét is magával hozta a rendőrségre. A megje'ent ügyvéd az előtte ismertetett tényállás alapján azt a tanácsot adta ügyfelének, hogy a panaszt vonja vissza, A „vőlegény“ erre késznek is nyilatkozott, de a rendőrség ezzel nem elégedett meg, hanem azt a kijentését kívánta a panaszosnak, hogy az általa előadottak etéjétől végig nem egyebek nyári mesénél, esetleg egy rossz álomnál. Miután ez a nyilatkozat is jegyzőkönyvbe került, a panaszss — ügyvédje karján — elhagyta a rendőrség épületét. Akik őket távozni látták, azt mondják, hogy az ügyvéd kliensével egy jó nevű $rvos kapuja előtt állott meg. HÍREK. Szatmári krónika. Munkapárti szivárvány. Az elmúlt héten szép égi tüneményt láttak a szatmári munkapártiak a politikai horizonton felragyogni. Az elborult, felleges, szomorú égbolton szivárvány tűnt fel. A jó szatmári Tisza-imádók csodálattal nézték ezt a^tüneményt, amely reménységeik szimbóluma gyanánt jelent meg és színeivel elkápráztatta a szemeiket. A bukottak mély lélekzetet vettek, arcukba fölszökkent a vér, egy tejjel magasabbnak érezték immár magukat és elkezdtek — készülődni. Az egyikük — a régi bizalom legfőbb letéteményese — vezércikket irt. Támadó, harcias tollal. A régi bár- dot kiélezte, kipuczolta, hogy kezeügyében tegyen, amikor a lesujtás ideje elkövetkezik. A másik: masszás-kúrába kezdett. Megfagyott, megmerevült arcvonásait massziroztatta, hogy a dermedtség megszűnjék és visszatérhessen a régi, nyájas, bizakodó, stilszerü, jelentős, sokatmondó, rejtélyes, szellemes, félelmes, fölényes, absolut és krónikus — mosoly! A harmadik — elkezdett nagylel- küsködni. Minden haragosával kibékült, mindenkinek megbocsátott, megengedett. Úgy j gondolta, hogy ez is az erők egyesítéséhez, j koncentrációjához tartozik. És igy készülődtek | a jó munkapártiak a hatalom húsos fazékja | köré. Ámde a végzet, vagyis az a borzasztó j Wekerle mindent elrontott. A szivárvány azért j tünemény, hogy eltűnjön. Tehát eltűnt, amint az egy tisztességes, jó magaviseletü, szolid j égi jelenséghez illik. És a bukottak arcából j leszaladt a vér. Befagyott a vezércikk, a bárd ismét a sarokba került, a hires mosoly el- j torzult és igy tovább .......... Hj a, — az idő még nem jött el. Várni kell, türelem Uraim! Türelem és kitartás, majd később, talán ... esetleg . . . valamikor ... a következő második világháború idejében . . . I U RÁMiá] Utoljára ma, vasárnap d. u. 2,3|4 4, 'la 6, J[2 8 és 9 'j4 órai kezdettel nem folytatólag A csésze. Igazán érdekes, hogy ahány jóravaló színigazgató a színház bérletére pályázott, arra a bizalmas kérdésre, hogy miért óhajt Szatmáron direktor lenni, amikor most otthon valamennyinek nagyszerűen megy a dolga : egyetérfelinüleg az válaszolták, hogy őket ide voltaképpen nem üzleti érdek, hanem ambíció hozta. Szóval dicsőségre megy a dolog. Eszünkbe jut az a bizonyos történet a csészéről. Egy kis cica evett mindig belőle és egy alkalommal valaki meglátva ezt a fehér szőrű cicát, a gazdájától nyomban meg akarta venni. Persze nem a cicát gondolta, hanem azt a kis tarka-barka csészét, mely az antik zománcz-művészet egyik remekébe készült. Mikor azután a fehérszőrü kis cica árának a kifizetésére került sor, a műértő vevő arra kérte a cica gazdáját, hogy a csészét is adja neki ráadásul, hogy legyen miből enni ezután is a cicának. Erre pedig a gazda azt felelte, hogy azt bizony nem adja, mert ő most éppen a 25 ik cicát adta el a csésze mellől... A jó direktor urak is körülbelül ugyanígy gondolkodnak. Nekik nem annyira a jó üzlet (a csésze) hanem a dicsőség (a cica) keli ! Es mi jámboran odaadjuk a cicát és ráadásul a csészét is. Violin. — A király elutazott Budapestről. Budapesti tudósitónk táviratozza : Kdrtly király délelőtt a nyugati pályaudvarra hajtatott kíséretével, ahol Tolnai államvasuti igazgató, Bárczy István polgármester, Sándor rendőrfőkapitány vártak. A király féltizen- kettőkor a tömeg lelkes éljenzése közben elutazott. — Behívják az 1899—1894. évfolyam felmeatettjeit. Budapest, jan. 26. A félhivatalos Magyar Tudósitó jelenti : Legközelebb honvédelmi miniszteri rendelet fog megjelenni,’, amely az 1*99—1*94. évfolyambeli összes felmentetteknek — a bányákban, a vasutaknál, hajózási forgalomnál levők kivételével — megszünteti a felmentését és a jövőben ez évfolyambeiiek, valamint a most sorozásra álló 1900. évfolyambeliek nem részesülhetnek felmentésben. Ezeknek a fel- mentetteknek a következő időpontokban kell bevonulniok : Az 1899—98—97. évi szüle- tésüeknek 1918. március 1-én, az 1896— 95—94. évi születésüeknek április 3-án, a mezőgazdasági fölmentetteknek pedig mind a hat évfolyamból már február 11-én be kell vonulniok, azonban ezek később szabadságot fognak kapni. Ez a szabadság mind a hat évfolyambeliek részére április 8-án kezdődik és az 1899—98—97 évfolyambelieknél május 8-ig, a többi évfolyambelieknél május 31-ig. Tekintettel arra, hogy az ország nagy részében a tavaszi mezőgazdasági munkálatok megkezdődtek, igy Szatmármegyében is, e helyeken az 1899—98—97. évfolyambeli mezőgazdasági felmentettek március 11-én, az 1896—95—94. évfolyambeliek április 8-án kötelesek bevonulni, de ezek már szabadságot nem kapnak. a Z nap alatt óriási sikert ért szenzációs amerikai slágerfilm Ä töviskorona társadalmi dráma 4 felvonásban. Kié g gyermek ? bohózat 3 felv. Különösen kiváló humoru, művésziesen megjátszott bohózat, mely minden bemutatón páratlan sikert aratott, és Lovassági gyakorlatok látványos. Páratlan siherii attrakciók! Helyárak: Felsőpáholy ülés 2 K; földszinti páholyülés 1 K 60 f. i. hely 1 K. 20 f, II. hely 80 f. III. hely 60 f. Gyermekjegy csak vasárnap délután 2 árakor. §^T Tiz tagú művészi zenekar. HSMl B
