Szatmári Újság, 1918. január (2. évfolyam, 1-27. szám)

1918-01-25 / 22. szám

Előfizi.. "i árak helyben és vidéken: Egész évre K — i. Fél évre 15 K — f. Negyed „ 7 i\ f. Egy hóra 2 K 80 f.

Egyes szám .a._ fillér. Pályaudvarokon 16 fillér.

Lapvezérlö bizottság:

Dr. Falussy Árpád Dr. Nagy Vince Dr. Jármy Dr. Adler Adolf Dr, Weisz Sándor.

Főszerkesztő: Dr. Havas Miklós.

Béla

Szerkesztősig : Kazinczy-utca 20. szám.

„ TeSefonszám : 455.

Kiadóhivatal : Kazinczy-utca 22. szám. „ Telefonszám: 454. Laptulajdonos:

Demokráczia lap; iaáó Részvénytársaság

tonin és Hertiing nagy beszéde a békéről.

•z •rctin £x Irstxországgal és Ukriniával mtgkitendi kékén dolgozik. Egyetlen négyszogmétert és egyetlen fillért sem kivetelUnk Oroszországiéi. Jt momarshia és Oroszország eredeti határai megmaradnak, Válasz Wifissnnak. Németország nem annektálja lelgiumet, de nem mond le Elszász-Lstharingiárél. Az eresz-remán liéberu.

A béke ügye.

oco

Czernin külügyminiszter beszéde a békéről. Válasz VVilsonnak.

Bécs, jan. 24. Az osztrák delegáció külügyi bizottságának délelőtti ülésén Czernin külügyminiszter beszédet mondott. Rámutatott a felmerül# nehézségekre. A játszmát hidegvérrel kell végigjátszani és jól fog végződni, ha a monarchia népei támogatni fogják a békekonferencián felelős képviselőinket. Én itt ismételten kijelentem, — úgymond — hogy

egyetlen négyszög métert, egyetlen fillért sem követelek Oroszországtól és ha Oroszország — amint látszik — ugyanerre az álláspontra helyezkedik, úgy a békének létre kel! jönnie! Viszont sohasem adnám magamat oda arra, hogy oly békét kössek, mely túlmegy a vázolt kereten. Ismételten hangsúlyozom, hogy a legutóbb elterjedt

pesszimisztikus feltevésnek, hogy a béke meg fog hiúsulni, nincs «lapja, mert a tárgyaló bizottságok annexiók és kártérítések nélküli alapon megegyeztek és csak különböző orosz kormányok uj utasításai volnának képesek félretolni ezen bázist.

Ezután vázolja, hogy a tárgyalások gyors menetének

két nagy nehézsége v«n, az első, hogy mi nem egyetlenegy orosz szerződő féllel, hanem különböző orosz birodalmakkal tárgyalunk, amelyek illetékességi szféráikat még nem tisztázták. Oroszország- ! gal és Ukrajnával közvetlenül tárgyalunk, í Finnországgal, Kaukázussal s az ukrán delegációval

a tárgyalásokban igen messzire haladtunk, előre megegyeztünk az annexió és kárpótlás nélküli alapban és hogy Ukrániával miképen induljon meg a kereskedelmi viszony.

Ukrániát illetőleg nehézségeket okoz, hogy a pétervári kormány rámutatva arra, iiogy Ukránia határait még nem jelölték meg, , jogosítva van résztvenni köztünk és Ukránia I közti tárgyalásokon, amihez az ukránok nem akarnak hozzájárulni, de reméli, hogy le- győzve a nehézségeket, a néhány nap múlva meginduló tárgyalások szabad utat fognak j találni.

Bresztütovszkbó! közlések érkeztek, melyek szerint Ukránia munkás- és paraszt kormánya két megbízottat tog Bresztiitovszkba küldeni, akik az orosz delegáció keretén belül fognak működni. Ez ismét nehézségeket jelent, ha azonban elsimul, az ukrán köztársasággal egyértelműké konstatálni fogjuk, hogy

Ausztria-Magyarország és a régi Oroszország eredeti határa változatlanul megmarad

a Monarchia és Ukránia között. Ami Lengyelországot illeti, amelynek határai különben még nincsenek megállapítva, kijelentette Czernin, hogy semmiísem akarunk Lengyelországtól, amelynek lakossága szabadon és befolyástól mentesen határozzon jövendőbeli sorsáról. Nem helyezek súlyt — úgymond — az erre vonatkozó népszavazás formájára. Minél hivebben visszatükrözni az általános népakaratot, annál szívesebben veszem, mert csak az esetben akarom Lengyelország csatlakozását, ha önszántából történik. A lengyel kérdésnek egyetlen nappal sem szabad késleltetni a békekötést. Szívesen vettem volna Lengyelország képviselőit a béketárgyalásokon, de az orosz kormány azon az állásponton volt, hogy a mai lengyel kormány nem jogosított arra, hogy országa nevében beszéljen.

Legnagyobb nehézségnek látszik

Németország és Pétervár véleménykii- linbsége

a megszállott területek önrendelkezési jogának interpretálása kérdésében. Németország azon a jogos állásponton van, hogy az eddigi számos akarat nyilvánítást az önállóságra vonatkozólag a népakarat kifejezés ideiglenes bázisának kel! tekinteni, amelyet széles alapú népszavazás uíján később felülvizsgálni lehet. J

Az orosz kormány ezen álláspontot visszautasítja, követeli, hogy a népszavazás a megszálló csapatok kivonulása után történnek, mig Németország visszautasítja, hogy olyan légüres tért hozzon létre, amely tarthatatlan állapotot teremtene. Nézetem szerint e differenciák nem olyanok, hogy a béketárgyalások meghiúsulására vezetnének, természetesen megegyezés máról holnapra nem jöhet létre.

Ha Oroszországgal megköthetjük a békét, akkor az általános békét nem lehet többé sokáig megakadályozni. Brestlitowskban meg

kellett állapítanunk, hogy a különbékéről s nem az általánesrói tárgyalunk, mert más alapon tárgyalnánk az általános békéről, mint a különbekéről. Ttecki különben elismerte, hogy a tárgyalások a különbékérői folynak. Bár ha nem adom át magamat az illúzióknak, hogy az általános béke gyümölcse egyetlen éjszaka fog ölünkbe hullni, mindazonáltal meg vagyok győződve, hogy már érik és csak a kitartás kérdésén múlik, hogy az általános, tisztességes békét megkaphatjuk, vagy sem.

E nézetemet megerősíti

Wilsonnak az egész világhoz intézett béke- ajánlata,

melynek tizennégy pontjában az általános béke alapelvei vannak lefektetve. Természetesen nincs elaboratum, amely részleteiben is elfogadható volna, mert különben a tárgyalások feleslegesek volnának és minden békét egyszerűen igennel és nemmel lehetne megkötni, de

Wilson javaslataiban jelentékeny közeledést látok a monarchia álláspontjához.

és vannak egyes pontjai, emelyekhez a legnagyobb örömmel hozzájárulhatunk.

Áttérve Wilson javaslatának pontjaira, mindenekelőtt megjegyzi a külügyminiszter, hogy szövetségtársaink védelmére a legteljesebb mértékben el vagynnk határozva. Szövetségeseink háború előtti birtokait épp úgy megvédelmezzük, mint a sajátunkat. Másodszor a kormányzásuk belső formáira vonatkozó tanácsokat udvariasan, de határozottan visszautasítom. Ausztria parlamentje egyike a világ legalkotmányosabbjainak. Csak ennek és a többi alkotmányos faktornak van joga Ausztria belső ügyeiben dönteni, Magyarországról nem beszél, lévén az osztrák delegációban.

Wilson többi programmpontjáró! nyilatkozva, kijelenti, hogy semmi kifogása a tárgyalások és a szerződések nyilvánossága ellen. A tengerek szabadságáról Wilson mindenki szive szerint beszélt. A jövők gazdasági háborújáról Wilson oly meggyőzőn beszélt, hogy semmi hozzá tenni való nincs. Az általános lefegyverzés pontja politikai hitvallásom egyik része. Ami Olaszországot, Szerbiát, Montenegrót illeti, kijelentem, nem vagyok hajlandó ellenséges, háborús kalandorok gondnokaként szerepelni. Vonakodom a véggyőzelmig tartó háborút hirdető ellen-