Szatmári Újság, 1918. január (2. évfolyam, 1-27. szám)
1918-01-17 / 15. szám
4-ik oldal. Szatmári Újság 163—1918. sz. FELHÍVÁS. A kereskedelmi vállalatok, pénzintézetek és az Összes ipari üzemek munkaadóihoz, valamint az állami, törvényhatósági, községi, közalapítványi vállalatok és hivatalokhoz, valamint az ipartörvény alá nem tartozó, de ipari, illetve vállalkozásszerüleg űzött kereseti foglalkozása/:, u. m. műszaki és ügynöki irodák, színházak, gyógyszertárak, gyógy intézetek drogueriák stb. munkaadóihoz. 1. A m. kir. ministerium 4790—917. M. E. sz. alatt rendeletet bocsátott ki az alkalmazottak baleset és betegség esetére való biztosítását szabályozó rendelkezések kiegészítéséről és módositásárói. A rendelet értelmében bejelentendők az 1917. évi XIX. t. c. 1-sö és 2-ik §-ában felsorolt alkalmazottak, u. m : munkások segédek. tanoncok, szolgák, éjjeli őrök, cselédek, továbbá az üzemekben rendes munkabér mellett alkalmazott katonák és a katonai intézeteknél és üzemtelepeknél alkalmazott polgári személyzet munkakeresményük összegére való tekintet nélkül. 2. Bejelentendők továbbá tisztviselők, művezetők, könyvelők, levelezők, kereskedelmi alkalmazottak, és általában hasonló állásban lévő rendszerint havi vagy évifizetéssel alkalmazottak, ha a törzsfizetésük évenkint 4800 koronát, illetve napi 16 koronát nem halad meg; ugyancsak hasonlóan bejelentendők az állami, törvényhatósági, községi és közalapítványi vállalatok és hivataloknál alkalmazottak, amennyiben nyugdíjigénnyel nem bírnak és illetményeik részükre betegségük esetén in- tézményszerüleg biztosítva nincsenek. Biztosítási kötelezettség alá tartoznak továbbá a színházaknál alkalmazottak tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak művészi, vagy műszaki, avagy egyéb működést fejtenek ki. 3. A munkaadók kötelesek mindazon alkalmazottaiknál, kik 1918. január 1-én alkalmazásban állottak, rendes bejelentési lapok felhasználásával az alkalmazottak személyi adatainák feltüntetése mellett az általuk pénzben (fizetés, vagy bér, lakás, háborús segély, drágasági-, családi pótlék, beszerzési, ruházati segély, osztalék, jutalék, stp.) és természetbeni (teljes ellátás, lakás, élelmezés, mosás, fétés, világítás, hálóhely, ruházat, termények élelmicikkek, föld vagy kerthasználat, állattartás stb.) élvezet összes javadalmazásokat a pénztárnak 8 napon belül bejelenteni, tekintet nélkül arra, hogy ezek az alkalmazottak előzőleg be voltak-e jelentve, vagy sem. Az előzőleg már bejelentett alkalmazottak újbóli bejelentésénél a bejelentő lap tetején ráírandó, a „Változás“ szó. 4. Az átlagos naprbérosztálynk a következőleg állapíttatnak meg: I. napibérosztályba tartoznak, akik------------2 K-ig, II. napibérosztály bán tartoznak, akik 2 K-án felül 3 K-ig, III. napibéroszt.-ba tartoznak, akik 3 K-án felül 4 K-ig, IV. napibérosztályba tartoznak, akik 4 K-án felül 5 K-ig, V. napibérosztályba tartoznak, akik 5 K-án felül 6 K-ig, VI. napibérosztályba tartoznak, akik 6 K-án felül 7 K-ig, VII. napibérosztályba tartoznak, akik 7 K-án felül 8 K-ig, VIII. napibérosztályba tartoznak, akik 8 K-án felül 10 K-ig, JX. napibérosztályba tartoznak, akik 10 K-án felül terjedő beszámítható napi keresette! vannak alkalmazva. Heti fizetéseknél a beszámítható heti keresmény Vß-od része, havifizetéseknél beszámítható keresmény 725-öd része, évifizetéseknél a beszámítható évi keresmény 73/o-ad része alapján történik a napibérosztály megállapítása. Az átlagos napibér az I. napibérosztalyban P5Ö K, a 11-ikSárközj és Szász Szatmár, 1918. jan. 17. bán 2 50 K, a III-ikban 350 K, a IV-ikben 4.50 K, az V-tkben 5 50 K, a VI-ikban 6 50 K, a Vll-ikben 7*50 K, a Vlll-ikban 9 — K, a IX-ikben IP— K. A betegségi biztosítási járulékok az átlagos napibér 4 százaléka alapján a következők : az I. napibérosziályban heti 42 fillér, a II-ikban heti 72 fillér, a III-ikban heti 1 K 02 fillér, a IV-ikben 1 K 26 fillér, az V-ik- ben 1 K 56 fillér, a Vl-ikban 1 K 86 fillér, a Vll-ikben 2 K 10 fillér, a Vlll-ikban 2 K 52 fillér, a IX-ikben heti 3 K 12 fillér. A betegségi biztosítási járulékok egész hétre fizetendők, ha azonban a munkaviszony nem egész hétre terjed ki, a járuléknak "megfelelő hányada fizetendő. Minden megkezdett nap egész napnak számit. — A munkaviszony megszakítása nélküli időleges szünetek figyelembe nem véletnek. A heti járulékok felerészben a munkaadót, felerészben az alkalmazottakat terhelik. 5. Az 1907. évi XIX. t.-c. 50. §-ában betegség esetére megállapított segélyekre a biztosított tagnak következő mértékben van igénye: A megbetegedés első napjától kezdve 26 hétig, az 50. §. 1.2. és 3. pontjában felsorolt segélyekre. Táppénzre, ha a kereset képtelenség 3 napnál tovább tart, a betegség 3-ik napjától számítva az átlagos napibér 60 százalékában. Az 1907. évi XIX. t. c. 50. §-ában szülés esetére megálladitott segélyek helyett a biztosított tag a következő segélyben résesül: Az idézett §. első pontjában megjelölt szülészeti támogatás és gyógykezelésben. Gyermekágyi segélyben S hétig, az átlagos napibér 75 százalékában. Szoptatási segélyre azoknak a biztosított nőknek, kik gyermeküket szoplatják, a gyermekágyi segély megszűnését követő 12 héten át átlagos napibérosztály 50 százalékában, de legfeljebb napi 2 K összegben. A biztosított tag egy háztartásban élő, keresettel nem biró, nem biztosított családtag részére szülészeti támogatás, gyógykezelés a lebetegedés első napjától kezdve pedig « héten át napi 1 K. gyermekágyi se- ; gély. Azok a biztosított nők, kik gyermekű- két szoptatni nem képesek, orvosi rendeletre szoptatási segélynek megfelelő -csecsemőtáp- ■ szerben részesülnek. Az 1907. évi XiX. t.-c. 50. § a első bekezdésének 6-ik pontjában a biztosított elhalálozására megállapított temetkezési segély az elhalt tag járulékainak kiszámításánál alapul vett átlagos napibérösszeg 30-szorosá- ban jár. 6. Az 1907. évi XIX. te. értelmében fizetendő betegsegélyezesi járulékokat, jjal- esetbizlesitási dijakat és tagsági igazolvány! dijakat az Országos Pénztár alapszabályai- bán meghatározott esedékesség szerint tarj toznak a munkaadók a pénztárnak befizetni. ; A kerületi pénztár a munkaadónak tartozá- i sairól az alapszabályokban megszabott idő- 1 ben fizetési meghagyást kézbesít, melynek j értelmében a munkaadó hátralékos tartozá- : sának 8 napén belül való megfizetésére a 1 végrehajtási és büntetőjogi következmények I mellett lesz felszólítva. — A fizetési meg- ! hagyás ellen a munkásbiztositó pénztárnál i felszólalás adható be, melyben a pénztár j j elnöksége határoz. Az elnökségnek a felszó- í lalás felől hozott határozatával meg nem elé- j gedő munkaadó a kézbesítéstől számított 15 I nap alatt pénztár székhelyére illetékes első- 1 fokú iparhatósághoz tehát a rendőrfőkapi- ! : tányi hivatalhoz előterjesztéssel élhet, mely- j ben az első fokú iparhatóság soron kivül i határoz. A betegségi és balesetbiztosítási járu- j lékokért a balesetbiztosítási dijakért és tag- j sági igazolványi dijakért a munkaadónak il- | letőleg üzemtulajdonosnak vele közös háztar- í tásában élő házastársa egyeteinleg felel a I pénztárnak. Ugyancsak egvetemleg felel a ! megjelölt munkásbiztositási köztartozások [ címén a főválalkozó az alvállalkozóért; a fe- * lelőség szempontjából a fővállalkozó az ki a munka teljesítését a megrcodalővel szemben elvállalta, alvállalkozó pedig ai, ki az üzembe« vagy az üzem folytatásához szükséges egyes munka ágak végzésére közvetlenül, vagy közvetve a fővállalkozóval szemben vállalkozik. A megjelölt tartozásokért az ,1907. évi XIX. te. 46. § a értelmében nem csak az eredeti adós, hanem az üzem mindenkori tulajdonost üzemutód is felelős. Az üzem azonosságát nem zárja ki az, hogy az űzernutód az üzleti berendezést az előző tulajdonos ellen foganatosított árverésen vásárolt vevőktől szerezte be. A munkásbiztosítási járulékok é$ dijak nem fizetés esetén az 1907. évi XIX. tc. 4$ §-a értelmében közadók módjára lesznek behajtva. Végrehajtásának a végrehajtható közokiratban, tehát fizetési felszólításban megállapított teljesítési határidő lejárta után" az adósnak, mind ingó, mind ingatlan vagyonára helye van. Ha a munkaadó balesetbiztosítási járulékok kirovása céljából záros határidő kitűzésével követelt bérvallomásck beterjesztésén jogellenesen elmulasztja, vagy nem törvényeit módon és határidőben terjeszti elő, kihágást követ el, ugyancsak kihágást követ el, aki a betegség biztosítási járulékokat, balesetbiztosítási járulék és dijakat, jogellenesen a pénztárnak kitűzött határidő alatt be nem szolgáltatja. Amennyiben az itt felsorolt cselekmények súlyosabb büntetendő rendelkezés alá nem esnek, a kihágás 15 napig terjedheté elzárással és 200 ktronáig terjedhető pénz- büntetéssel, ismétlődés esetén 2 hónapig ter- ; jedhető elzárással és 600 ktronáig terjedhe- | tő pénzbüntéssel büntetendő. A pénzbüntetés behajtatlansága esetén az elzárás tartama 3 hónapra felemelhet*. A kihágások halmazata esetében ha a pénzbüntetés az összes büníe- íéskép kiszabott elzárássá! együtt atkalmaz- tatik és a pénzbüntetést helyettesitő elzárás tartama egy évre is felemelhető. Ismételten nyomatékosan figyelmeztetjük az összes munkaadókat, hogy az itt felsorolt rendelkezéseknek a büntető jogkövetkezmények terhe alatt 8 napon belül okvetlenül tegyenek eleget. Azon munkaadók, kik alkalmazottaiktól 1918. január 1-e után teljesített bérfizetésnél járulékaikat nem a jele* rendeletnek megfelelően vonták le, a kütöm- bőzetet 1907. évi XIX. tc. 41 §-a alapján visszamenőleg levonhatják. Szatmár-Né:i éti, 1918. január 10. Szafmár-Németi Kerületi Munkásbizfo- sitó Pénztár. Kocsis László s. k. Pilyáaszty Mikié: s. k. elnök. igazgató h. Olcsó jeizáloykulEsüh A Nagykárolyi Kereskedelmi és ipar- bank részvénytársaság 6 százalékos kamat mellett folyósít jelzálog kölcsönöket ingatlanokra és városi házakra. A lebonyolitás a legrövidebb idő alatt eszközöltetik. — Bővebb felvilágosítással szolgál 36—3« A Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank igazgatósága. szoba‘konyha és mellékhelyiségekből álló lakást azonnal bérbevennék. Cim a kiadóhivatalban. Északkeleti könyvByewdáia, Szatmár-Németi (Zárdával szemben).
