Szatmári Újság, 1918. január (2. évfolyam, 1-27. szám)
1918-01-15 / 13. szám
Y Előfizetési árak helyben és vidéken: Egész évre 30 K - f. Fél évre 15 K — f. Negyed „ 7 K 50 f. Egy hóra 2 K 80 f. Egyes szám ára 12' fillér. Pályaudvarokon 16 fillér. Lapvezérlő bizottság: D**. Falussy Árpád Dr. Nagy Vince Dr. Jármy Béta Dr. Adler Adolf Dr Weisz Sándor. Főszerkesztő: Dr. Havas Miklós. Szerkesztőség: Kazinczy-vica 20. szám. r Telefonszám : 455. Kiadóhivatal : Kazinczy-utca 22. szám. „ Telefonszám: 454. Laptnlajdonos: Demokráczia lap iadó Részvény társaság NagyfontossBgu tanácskozás Vilmos császárnál Ä külpolitika sifinzáoiós fordulsiát várják a b«rSini tanácskozásiéi. Sres!lií«w»hbart továbk f®íjftattáfe a béketárgyalást. Béke» gyűlések BécsSsen és Budapestsn. Brestliíowskban megkezdték a politikai kérdések tárgyalását, amely nehéz vitára vezetett a ktízponti hatalmak és Oroszország delegátusai között. Feszült várakozásunkat még izzóbbá teszi az a hir, hogy Berlinben, Vilmos császárnál olyan tanácskozások folynak, amelyektől a külpolitika irányának szenzációs fordulatát várják. Távirataink a következők: A béketárgyalások. ooo A területi kérdések megvitatása. BresÜitowsk, jan. 14. A Magyar Távirati iroda jelenti: A területi kérdések megvitatására kiküldött német, osztrák- magyar és orosz bizottság jan. 11-én és 12-én «lést tartott. ■Egyértelműen megállapodtak abban, hogy a megkötendő békeszerződésben elsősorban a hadiállapot megszüntetését mondják ki. Megállapodtak elvben a megszállott területek kölcsönös kiürítésén. Azután a kiürítés időpontjáról tárgyaltak. Kühlmann nézetei szerint az elfoglalt területek kiürítése csak a békekötés után, az orosz demobiiizáció után történhetik meg. Trocki ellenben követeli, hogy a kiürítés párhuzamosan kölcsönösen történjék. Kühlmann szerint a kiürítés csak azon területekre terjedhet ki, amelyek a toéke idejében az illető államnak kiegészítő részei. Finnország és Ukraina elszakadása mindkét fél által elismert tény. A mi a többi tartományt, «evezefesen a balti tartományokat illeti, a központiak azt vitatják, hogy a jelenlegi tartománygyülés döntsön az ország sorsáról. Az oroszok ellenben gyűléseket csak egy kiváltságos osztály testileíének tartják és kívánják, hogy általános népszavazás döntsön ezen kérdésekben. Kühlmann az elszakadt orosz tartományokat, nevezetesen Lengyelországot, Kur- landot, Livlandot önálló tartományokn k tekinti. A német delegáció szerint e területeknek tartoniánygyülései már most rendelkeznek hovátartozandóságuk felől. Trocki ellenben azt vitatja, hogy az oroszok ugyan ezen tartományok szabad akaratára bízták, vajon kivannak-e az orosz államkötelékben maradni, vagy nem. Ám szakadjanak el Oroszországtól, de akkor alakul; janak független államokká. Es ennek főfel- t tétele az, hogy a német csapatok vonuljanak ! ki. A jelenlegi tartumánygyülések Trocki sze- j rint nem illetékesek végleg határozni hova- 1 tartezandóöáguk feleit. E tartományok, me- i iyeket az oroszok önrendelkezést joggal m- ' háztak fel, jelenlegi állapotukban nem szuverének, különben éket is meg kellett volna j hívni a béketárgyaiásoura. Kühlmann liang- j súlyozta, hogy a németek tiszteletben tartják | Lengyelország, Litvánia, Kurland öurende!- : kezési jogát. Kijelentette, hogy szerinte Orosz- j ország elszakadni szándékozó részei mai í szerveik utján jogosultak sorsukról határozni, Trocki e felfogásban a népek ünren- I ddkezési jogának íélredobásái látja és kérdi, ; hogy akkor miért nem hívták meg e népeket I a béketárgyalásokra ? De természetesen erre j nem gondoltak, mert e népeket nem tárgyaló j feleknek, hanem csupán tanácskozási tárgy- | nak tekintik. i Kühlmtann összegezte az előző tanácskozások eredményeit. Kijelentette, hogy szerinte Oroszország nyugati népei a németekre nézve elfogadható módon kifejezést adtak akaratuknak, hogy önállóak legyenek ; meg- vitathaíónak tartják a kérdést, hogy e népek milyen feltételek mellett képviselhetik magukat a béketárgyalásokon. Felszólítja az oroszokat, nyilatkozzanak, tárgyaló feleknek te- kintik-e e népeket vagy csak a tárgyalások anyagának ? Kamenov javasolta ezután, hogy ezentúl kijelentéseiket Írásba foglalják és úgy tárgyaljanak tovább. Tagadta, hogy a megszállás alatt Lengyelország, Litvánia, Kurland területén demokratikusan választott szerv létesülhetett, kifejezésre jutathatta a széles néprétegek akaratát, a megoldásra váró kérdések tekintetében. Az orosz delegáció négy pontban megteszi a javaslatát. Először a területi kérdésben az önálló ; rendelkezési jog az egész nemzetet megilleti, j nem csupán az egyes részeit. Azért az orosz j kormány az önrendelkezési jogot a nemzet I azon részének is megadja, amely a megszállj lőtt területen kívül él. Oroszország kötelezi • magát, hogy a szóban forgó tartományokra • nem erőszakul rá valamelyes államformát, önállóságukat vámhatárral vagy katonai konvencióval nem korlátozza. Németország, Ausztria-Magyarország kormányai kategóri- kusan kijelentik, nem táplálnak semmi anl nexiós igényt, sem iiatárkiigazitást a meg' ' szállott orosz területekre nézve, nem kényszerítenek rájuk valamelyes államformái, függetlenségüket nem korlátozzák vám- avagy katonai szerződésekkel. Másodszor az önrendelkezési jog gya- I kodásénak minden külső nyomás nélkül kell j megtörténnie. Ezért a népszavazásnak idegen hadseregek visszavonása, a menetűi!- ! iek visszaérkezése után kel! megtörténnie A hadseregek visszavonásának időpontja! Külön bizottság állapítja meg. Harmadszor a békeszerződés aláírásának pillanatától e területek közigazgatását ideiglenes heiyiszerv veszi át. Negyedszer a területek államjogi hely- ! zetének végső megoldása általános refren- j dumban fog megtörténni. A békekonferenca í munkájának meggyorsítása érdekében az ' oroszok a központiaktól az összes kérdésekre ! szabatos válasz: kérnek. • Hoffmann tábornok tiltakozik azon hang ellen, amelyet' az orosz delegátusok j használnak. Úgy beszélnek velünk — mondja — mintha önök győztek volna, mintha önök i állanának országunkban és diktálnának békét, \ holott a helyzet fordítva áll. Oly mértékben | követelik az önrendelkezési jogot az általunk | megszállóit területeken, aminőt önmaguk ott- \ hon sem alkalmaznak. Az orosz kormány i kíméletlen erőszak alapján áü. Példákat hoz 1 fel, hogy a maximalisták szuronnyal igye- i keznek akaratukat végrehajtani. A német leg- j főbb hadvezetőség visszausasiíja a megszái- ; lett területek ügyeinek rendezésébe való be- | avatkozást; hangsúlyozza, hogy a megszállott | területek már nyilatkoztak hovataríozandóságuk ! kérdésében és pedig: az Oroszországtól való különvállás mellett. Rámutat, hogy egész ser mértékadó tényezők ily értelemben nyilatkoztak. A német hadvezetéség és közigazgatás technikai okokból sem ürítheti ki Kur- landot, Litvániát, Rigát, a rigai öböl szigeteit, ahol minden tízem a németek kezében van. Kühlmann hangsúlyozza, hogy az oroszok késleltetik a tárgyalások menetét írásbeli javaslataikkal. Javasolják, hogy előbb szóbelileg tárgyalják meg az egész anyagot, azután fixirozzák iráshan. Trockij kijelenti, hogy nem akarja véleményét ráerőszakolni az ellenpártra. Áz ülést ezután félbeszakították. Tanácskozások Berlinben. Berlin, jan. 14. Hindenburg, Ludendorff és a német trónörökös Berlinben tartózkodnak és Vilmos császárnál tanácskozás volt, amely nagy izgalomra adott okot. A külpolitika iránya nagyot fog fordulni. Valószínűleg Härtling kancellár megválik állásától. Kühl- mann sem maradhat a helyén. Beszélik, hogy a keleti és a nyugati területekre vonatkozólag uj annexiós programm készül és belpolitikai télen is nagy változások várhatók. A Berliner j Zeitung szerint a tanácskozások eredménye ■ a legnagyobb befolyással lesz a háború foty- I tatására és politikai helyzetre.
