Szatmári Újság, 1918. január (2. évfolyam, 1-27. szám)

1918-01-27 / 24. szám

A hatósági engedély nemcsak a köz­vetlen készpénzadományok gyűjtéséhez, ha­nem a gyűjtésnek bármily közvetett módjá­hoz pl. jótékonycélu mulatságok rendezése, jótékonycélu árucikkek, műtárgyak forgalom- bahozatala, vagy kisorsolása stb. is szüksé­ges. Az időszaki lapok kiadói hadijótékony­sági célokra adományokat hírlapi felhívás folytán hatósági engedély nélkül gyüjthet- uek, illetőleg a közönség részéről befolyó ilyen adományokat elfogadhatnak, kötelesek azonban: 1. Minden gyűjtés megindítását a lap kiadásának helye szerint illetékes törv. hat. első tisztviselőiének nyilvántartás végett be­jelenteni, aki, ha a gyűjtés célja ellen kifo­gása van, ezt a bejelentővel haladéktalanul közli. 2. A beérkezett adományokat az e vég­ből gyűjtésként külön-külön vezetett jegy­zékbe bevezetni és a gyűjtésre vonatkozó feljegyzéseket és okmányokat a gyűjtés be­fejezésétől számított egy éven át gondosan megőrizni. 3. A befolyt adományokat a lapnak egyik legközelebbi számában az adományo­zónak és az adomány összegének feltünte­tésével nyugtázni. Az időszaki lapok kiadása hírlapi gyűj­tésekről vezetett feljegyzéseiket és az ezekre vonatkozó okmányokat a törv. hatóság vagy a belügyminiszter kiküldöttének kívánatéra megvizsgálás végeit a helyszínén rendelke­zésre bocsátani és i vizsgálat során a kí­vánt feíviiágosiíásokat megadni kötelesek. A hadi jótékonysági célokra irányuló gyűjtésekhez a rendelet értelmében szüksé­ges engedélyt a törvényhatóság területén ál­landóan lakó személyek és oly jogi szemé­lyek részére, amelyeknek székhelye a törv. hatóság területére szorítkozó hatálylyal és 60 napot meg nem haladó időre a törv. ható­ság első tisztviselője, minden egyéb esetben a bd-ügyíjúniszler adja meg. Az egyházi főhatóságok az engedélyt mindig a Beiügyministertől kapják. Erre vo­natkozó kérésüket a vallás- és közoktatás- ügyi, miniszter utján is előterjeszthetik. A törv. hatóság első tisztviselője által adott gyűjtési engedélyt a 60 napi határidőn tűi csak a belügyminiszter újíthatja, vagy hosszabbíthatja meg. Akik adománygyűjtésre hatósági enge­délyt kaptak, kötelesek a gyűjtés ered­ményét feltüntető okmányokkal támogatott számadást vezetni s ezt az okmányokkal együtt a gyűjtés befejezése után 30 napon belül, ha pedig a gyűjtés hosszabb időre terjed, félévenként az ellenőrzésre hivatott szervhez beterjeszteni. Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik,-kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással, vala­mint 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetés­sel büntethető, aki a szükséges hatósági en­gedély nélkül hadi jótékonysági célra irá­nyuló gyűjtést rendez, vagy az erre kapott hatósági engedéllyel a jótékonysági cél, vagy az adományozó közönség hátrányára visz- szaél. A jogosulatlan gyűjtés eredményét a törvény értelmében el kell kobozni s hadi jótékonysági célra kell fordítani. A fentebb hivatok kormányhatósági ren- deietekhez fűződő büntetőjogi következmé­nyek terhe alatt saját jól felfogott érdekében figyelmeztetem a város lakosságát és jóté­kony egyesüleit, hogy a jövőben mindennemű adománygyűjtésre a Polgármester úrtól nyert engedélyt előzetesen nekemis mutassák be,mert a törvényes rendelkezéseket be nem tartók ellen jövőben a legnagyobb sajnálatomra kényte­len leszek a törvény teljes szigorával eljárni. Szatmár, 1918. január hó 11-én. 501 — 1918. fksz. HIRDETMÉNY. Tudatom a város közönségével, hogy a személyszállító gépjármüvek üzemének, va­Szatmári Újság iamint ezek részére az üzemi anyagok be­szerzésének és felhasználásának korlátozása tárgyában kibocsátott 4884—1917. M. E. sz. rendelet a következő rendelkezéseket tartal­mazza : 1. §. Az 1918. évi március hó 1. nap­jától kezdve csak azokat a személyszállító géperejű jármüveket szabad üzemben tartani, amelyek tekintetében a m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter motorok hajtására alkalmas bármily üzemanyag beszerzésére és felhasz­nálására külön engedélyt adott. 2. §. Az 1. §. rendelkezései nem ter­jednek ki azokra a járművekre, amelyek !. Ő Felsége és a királyi ház tagjai udvartartásának, 2. a katonai igazgatásnak, 3. a nemzetközi jog értelmében terü­letenkívüliséget élvező személyeknek, 4. az államnak vagy állami intézmé­nyeknek birtokában vannak. 3. §. Az l.§-ban említett engedélyt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter az érde­kelt miniszterekkel, Horvát-Szlavonországokra vonatkozólag pedig a bánnal egyetértőig adja meg. Az engedély elnyerése iránti ké­relmeket a budapesti ni. kir. államrendőrség főkapitány! hivatalánál, vidéken az alispáni és polgármesteri hivataloknál beszerezhető űrlapokon kell előterjeszteni és legkésőbb 1918. évi január hé 25. napjáig közvetlenül a m.kir. kereskedelemügyi minisztérium ipari műszaki osztályánál (Budapest, II., Lánchid- utca 1 — 3. szám) kell benyújtani. A kérelem benyújtása előtt az abban foglalt adatok va­lódiságát a székesfővárosi államrendőrség működési területén a m. kir. államrendőrség főkapitányt hivatala által, városokban a pol­j gárrhester, a vármegyék területén pedig az I illetékes járási főszolgabíró áitai kell igazol- i tatai, Horvát-Szlavonországokban a kérelmek j az országos" kormánynál nyújtandók be, a | kérelmi űrlapok szétosztása és a kitöltött ür- | lapok adatainak igazolása tekintetében a bán ' külön intézkedik. 4. §. A jelen rendelet szerint további üzembentartásra engedélyt nyert személyszál­lító jármüvek hadi rendszámot kapnak és e járműveket birtokosaik kötelesek a hadi rend­számot feltüntető táblával ellátni. E számtáblák kiszolgáltatását illetőleg a m. kir. belügyminiszter, Morvát-Szlavon- országok területére vonatkozólag pedig a bán külön intézkedik. Az 1918. év március hó 1. napjától kezdve csak oly személyszállító géperejű jár­művek közlekedhetnek, amelyek a hadi rend­számmal is el vaunak látva. Ez a rendelke­zés nem vonatkozik azokra a személyszállí­tó gépjárművekre, amelyek Ő Felsége és a királyi ház tagjai udvartartásának, valamint a katonai igazgatásnak birtokában vannak. A nemzetközi jog értelmében területenkívü­liséget élvező személyek és az állam vagy az állami intézmények birtokában levő sze­mélyszállító gépjármüveknek a hadi rend­számot feltüntető táblává! való ellátását ille­tőleg külön intézkedés történik. 5. §. Az 1918. évi január hó 1. nap­jától kedve bármely gépjármű számára szol­gáló oly kerékabroncsot, amelynek előállí­tásához gummi, bőr, textília vagy olaj szük­séges, íparszérüen előállítani vagy forgalom­ba hozni csak a m. kir. kereskedelemügyi miniszter külön engedélyével szabad. 6. §. A jelen rendelet életbeléptének napjától kezdve az 5. §-ban említett kerék- abroncsot vásárolni vagy más módon meg­szerezni csak a m. kir. kereskedelemügyi miniszter külön engedélyével szabad. 7. §. A jelen rendelet szerint további üzembentartásra engedélyt nyert gépjármü­vek üzemanyagának kiutalására, továbbá az 5. és 0. §-ok értelmében szükséges enge­délyek megadására irányuló kérelmek köz­vetlenül a m. kir. kereskedelemügyi minisz­térium ipari műszaki ügyosztályához inté- zendők. 8. §. A jelen rendelet végrehajtásának ellenőrzésére a m. kir. belügyminiszter, Hor­5-ik oldal. vát-Szlavonországok területére nézve pedig a bán külön ellenőrző közegeket is alkal­mazhat. 9. §. Aki a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy kijátsza, vagy megszegésénél vagy -kijátszásánál bármely módon közreműködik, az — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — hihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással és kétezer ko­ronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágás miatt az eljárás a közigaz­gatási hatóságnak, mint a rendőri büntető bíróságnak, az államrendőrség működési te­rületén pedig a ni. kir államrendőrség ha­táskörébe tartozik. Szatmárnémeti, 1918. január hó 19. Szsry István, főkapitány. 773-1918. fksz. HIRDETMÉNY. Tudatom a város közönségével, hogy a m. kir. Ministériumnak az Élesztőipari bi­zottság alakítása tárgyában kibocsátott 119— 1918. M. E. sz. rendeiete a következő ren­delkezéseket tartalmazza : 1. §. A magyar szent korona országa­inak sajtolt élesztővel való tervszerű ellátása céljából Élesztőipari bizottság alakittatik. A bizottságnak feladata a katonai, valamint a magánipari szükségletet és a közfogyasztás , szükségletét a jelen rendelet rendelkezései 1 szerint lehetőleg biztosítani. — A bizottság megalakítása iránt a Kereskedelemügyi mi­nister intézkedik. 2. §. A bizottság a Kereskedelemügyi, a pénzügyi, a földmiveiéstigyi ministernek az országos közélelmezési hivatalt vezető mi- nisíeruek és a Morvát-Szlavón és Dalmát or­szágok gyámjának kiküldötteiből, valamint az érdekeltség köréből kinevezett tagokból áll. A bizottság elnökét, valamint az érdekeltség képviselőit az érdekelt minisíerekkel egyet- értőieg a Kereskedelemügyi minister nevez­te ki. 3. § A bizottság maga állapítja meg ügyrendjét és azt jóváhagyás végeit a Ke­reskedelemügyi Ministerhez terjeszti fel, aki ezt az érdekelt minisíerekkel egyetértőleg hagyja jóvá. Az érdekelt ministereknek és Horvát- Szlavon és Dalmát országok bánjának ki­küldött képviselői jogosítva vannak a bizott­ság által hozott határozatok ellen évást emelni, és az ily határozatok végrehajtását a keres­kedelemügyi ministernek az érdekelt minis­terekkel illetőleg a bánna! egyetértőleg hozott döntésig függőben kell tartani. — A keres­kedelemügyi ministernek igy hozott döntését a bizottság végrehajtani köteles. 4. §. A bizottság elnöke, valamint a bizottságnak az érdekeltség köréből kineve­zett tagjai a Kereskedelemügyi ministernek fo­gadalmat tesznek arra nézve, hogy a tójuk bízott ügyekben teljes pártatlansággal és a legnagyobb lelkiismeretességgel fognak eljárni és a bizottság ügyeit, valamint a bizottság­gal érintkező ügyfelek üzleti viszonyait feltét­lenül titokban tartják. 5. §. A bizottság feladatai közzé tarto­zik : a) a sajtolt élesztő gyártáshoz szüksé­ges nyers és segéd anyagok (gabona, melasz, nyerscukor, malátacsira, amimmszulfát, szu­perfoszfát) mennyiségének a szesz termelés korlátozásáról szóló 112.400—1917. sz. pénz- ügyministeri rendelet vonatkozó határozmá- nyainak szem előtt tartása mellett való meg­állapítása. b) A kiutalt, illetőleg visszatartott nyers­anyagoknak az egyes vállalatok között eddi­gi tényleges termelésük és teljesítési képes­ségük figyelembevételével való felosztása, c) az egyes nyersanyagokból előállí­tandó élesztő nyeredék megállapítása, d) kedvező élesztőnyeredék elérése cél­jából bizonyos üzemi változások megtételé­nek elrendelése,

Next

/
Oldalképek
Tartalom