Szatmári Újság, 1917. november (1. évfolyam, 1-23. szám)

1917-11-22 / 16. szám

2-ik oldal. Szafmár, 1917. Iz orosz béfíeforraÉlQiíi. A bolsevikiek minden áron békét akarnak. Stokholm nov. 21. Diplomatiai utón ide az a hir érkezett, hogy Oroszország már nem áll távol a hivatalos békekötéstől. A bolsevikiek uralmát egész Orosz­országban egyre jobban elismerik. Bé- keközvetitések Oroszország nagy tö­megeiben nagy tetszéssel találkoznak. Utcai harcok — Kiewben. Kiew nov. 21. Kiewben véres utcai harcok voltak. A város kétszer cseréit gazdát. Hírlik, hogy a cseh csapattestek a kormányhoz pártoltak és most Ki­ewben ők az urak. Kaledin kozáksága a Don vidé­két tartja megszállva. Moszkva ellen állítólag húszezer főnyi kozák sereg nyomul. A bolsevikiek Moszkvában. Stokholm nov. 21. A forradalmi kormányt már Moszk­vában is elismerték, a hol a bolsevi­kiek kerekedtek felül. Gyanús hir Lemberghől. Lemberg nov. 21. Tornopolból jelentik, hogy az oroszok a keletgaliciai városok közül megszállották Grzmalowot és Ackalat. A képviselőház ülése. Bujapesti tudósítónk telefonjelentése. Budapest nov. 21. A képviselőházat Szász Károly el­nök délután 5 órakor nyitotta meg. Fényes László interpellálta a közélelmezési minisztert a szénhiány kérdésben. Kérdi, hajlandó-e a köz- élelmezési hivatal a szegény nép téli ellátásáról gondoskodni ? Felhívja a kormány figyelmét a margarin és zsir hiány okozta zavarokra. Ha eze­ket a dolgokat sürgősen nem rende­zik, akkor nem egy pár száz rendőr, cje a katonaság sem lesz képes a forrongást elfojtani. Követeli, hogy a zsírt ne engedjék Ausztriába szállítani. Hadik gróf közélelmezési mi­niszter Fényes interpellációjára azon­nal válaszolt. Bármily bőséges legyen a termés — mondotta — még sem lehet elkerülni, hogy ne legyenek elé­gedetlen elemek. A kormány mindent megtesz, de nem tartja helyesnek, hogy ilyen anyagú interpellációkkal a a kedélyeket felizgassák. A ház a választ tudomásul vette. Farkas Pál emelkedett ezután szólásra, mire a kormányt támogató pártok „Éljen Mezőssy“ felkiáltások­kal fogadják. Farkas tiltakozik az ilyen hangulatkeltés ellen. Utal a november 5—10. között lefolytatott sarajevói Szatmári Újság bűnügyi tárgyalásokra, amelyek során Mezőssyt kommpromitáló adatok me­rültek fel. Mezőssy földművelésügyi mi­nister válaszol Farkas Pál beszé­dére és kijelenti, hogy a sarajevói vád nem egyéb, mint szemen-szedett ha­zugság és manőver a személye ellen. Urmáncsy Nándor interpellálja ezután a honvédelmi ministert. Köve­teli a cseh és magyar ezredek ki cse­rélését és kérdi a miniszterelnöktől, hajlandó-e a cseh támadások ügyében tegnap ismertetett királyi nyilatkozatot a Reichsrat-ban kihirdettetni ? W e k e r 1 e kijelenti, hogy Ausz­tria belügyeibe nem avatkozhatik be. Molnár Béla interpellációjának tárgya a L a e h n e Hugó makói sze­replése, mellyel a hadi kölcsönök ellen beszélt. Laehne erre kijelentette, hogy az egész vád hazugság és az ügyet a bíróság elé viszi. Molnár azt válaszolta, hogy Laehne Hugóval szemben az j ügyet más utón fogja e.intézni. Stankovszky Imre a honvé­delmi ministert interpellálta a simon- tornyai állomáson történtekről. Itt a cseh katonák a cukorral telt vaggo- nokat feltörték és kifosztották. t Szurmay kijelentette, hogy a tettesek ellen szigorú vizsgálatot indított. A gyűlés ezzel véget ért. 3 táros 1010. mzárszámadásai. Szaínrár nov. 21. Múlt számunkban már jeleztük, hogy i i Figus Albert főszámvevő a város 1916. : évi zárszámadásait elkészítette és a tanács . elé terjesztetie. A zárszámadás fontosabb adatait itt közöljük és megállapítjuk, hogy a város ki- j : adásai a háborús viszonyok folytán igen ( jelentékeny mértékben emelkedtek. Miután » ; zárszámadások jóváhagyása egyik legfonto- j sabb tárgya a közgyűlésnek, kénytelenek j vagyunk a bizottsági tagok figyelmébe aján- j lani, hogy ezzel behatóbban foglalkozzanak, j A múltban az ilyen fontos és nagyszabású i munkálat a közgyűléseken egyszerű ismer­tetés után — úgyszólván hozzászólás nélkül ; I ment keresztül, idejét látjuk annak, hogy a \ i kérdés nagy jelentőségénél fogva a városi mérleg alaposabb tanulmányozás után álla- 1 i pittassék meg. A főszáinvevó jelentéséből kitűnik, hogy ; ! a pénztári kezelés 269.180 K 54 f. t u 1 k i a- i d á s s a 1 végződött, vagyis hogy a befolyt j bevételek nem fedezték a teljesített kiadáso­kat. A tulkiadás a közpénztár átmenő kész­leteiből eszközöltetett. A pénztári teher: 571.788 K 95 f, a város valóságos követeléseinek összege: 600.000 korona, a pénzügyi egyensúly tehát megtartatott, még pedig az 1915. évben felvett 300.000 K függő kölcsönnel. Az 1916. évi költségelőirányzattal szemben a zárszám­adási tételek igen nagy eltérést mutatnak, amit a főszámvevő természetesnek tart, te­kintettel arra, hogy a bekövetkezett konjunk­túrára ilyen mértékben nem számíthatott. Kiemeli különösen, hogy a katonai kiadások, szállásbérek nyomasztóan nehezednek a vá­ros háztartására, úgy hogy 1917. évben itt el fogjuk érni a 100.000 koronát. A költségvetési és zárszámadási tételek egybevetése a kővetkező képet adja : Az előirányzott összegnél több volt a bevétel .......................... 234.378 K 89 f-rel kev esebb , . . 231.000 w 19 „ kedvezőbb az eredmény. 3 298 K 70 f-rel. Több volta kiadás 422.651 K 08 f-rel kevesebb . . . 232.456 „ 40 , kedvezőbb az eredmény 190.195 K 68 f-rel. Egybevetve a két eredményt, mutatkozik kedvezőtlen végeredmény : 186.896 K 98 f. Kiemeli a főszámvevö, hogy a város vagyoni állapotára további következtetést vonni csak úgy lehetne, ha pontosan ismerné az adózási viszonyokat, illelve ennek szám­adásait. Sajnos azonban, sem az előirány­zathoz, sem a zárszámadáshoz számadást kapni nem képes, mert az adóhivatal a ve­zetőségnek minden igyekezete dacára sem tud megfelelni a reá nehezedő súlyos fel­adatnak. Jelenti továbbá, hogy a vagyon-mér- legben lényeges változtatást eszközölt, az ingatlanok értékét ugyanis általánosságban 20 százalékkal emelte fel. Ez ugyan vélemé­nye szerint a valóságos értéket sem közelíti meg, de meg kellett tenni ezt a változtatást is, mert a városnak rövidesen nagyobb köl- csönmüveletet kell végrehajtani, amikor is a kölcsönt nyújtó pénzintézetek súlyt helyeznek a vagyonmérlegben kitüntetett tiszta va­gyonra. A változtatással a tiszta vagyon 19,135.776 K-ra emelkedett fel. A főszámvevő ezután közelebbi tájé­koztatást ad a városi erdőgazdaságról és a házikezelésben végzett mezőgazdaságról. Az erdőgazdaságnál 100.000 korona jövedelem­csökken 4 állapit meg, aminek oka az, hogy a S merőin és az Avasban kitermelt tűzifa tekintélyes része nem került 1916. évben eladásra, ennek ára 1917. évben folyik be a pénztárba. Megemlíti a főszámvevő, hogy 1917. január 1-től az erdőgazdaságot kivette a háztartási számadásokból és külön erdőszámvitelt állított fel. A mezőgazdaságot illetőleg a csonkási birtokon 1916 bán 314 holdon űzött a város mezőgazdasági ter­melést. A gazdaság hozama a részesek ille­tőségének kiadása után 28 mm. búza. 10 mm. rozs, 7 mm. árpa, 586 hl. zab, 249 mm. tengeri, 9 mm. napraforgó, 450 mm. széna, 437 mm. szalma, 104 mm. polyva, 63 mm. burgonya, 110 mm. répa, 9600 kéve tengeriszár és 120 mm. tök. Ezt az ered­ményt igen befolyásolta az a sok nehézség, mellyel a háború folytán és a berendezkedés hiánya miatt kellett megküzdeni. A városi intéző, akinek amúgy is túlterhelt hivatala van, a gazdasági vezetéstjesak úgy volt képes ellátni, hogy pihenő idejét fordította ezen munkálatok elvégzésére. Mindezek ellenére a gazdaság a fejlődés képét adja, mert az első évben feltört 314 hold földdel szemben már 1917. évben 600 hold áll művelés alatt, ezenfelül a részes kezelés is fokozatosan megszűnik. Az itt elért eredményekre való tekintettel felhívja a főszámvevő a tanács figyelmét, hogy Soltész Miklós városi in­téző működését különös elismerésben része­sítse és jutalmazását a törvényhatósági bi­zottság előtt hozza javaslatba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom