Szatmári Népfőiskola, 1942 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1942-04-21 / 3-4. szám
,vr; Induláskor nem is sej tét tűk, hogy 2áróünnepál^Kiiikö-2i-4aájr nea. les? '• 1: ‘55%űnk s iránta érzett hálánkat és köszönetünket már csak a sírjára rlyezett virágcsokorral fejezhetjük ki! A sok szegénnyel,akiket segített,a sok’beteggel,akiket gyógyittáy' tott>;á Sok diákkal,akiket tanittatott ,mi is fájó sziwel vettük kora** távozását»őszinte könnyeket hullattunk koporsójára,gazdag élete sok t%» nivusát megjegyezzük és követjük,emlékét áldani fogjuk és azért kanyont gáu.z a Mindenhatóhoz,hogy adjon Népfőiskolánknak,de az egész magyar hét zcbnzk is Tisza Lajoshoz hasonló fennkölt lelkű,népszerető,áldozatiaké^ nagyokat»akiknek példája vonz és világit,élete éltet és gazdagit soka%? kát i . Sipos Károly. * I n c z é d y Márton. /1877-W2./ Érdkörtvélyesen született földmi vés szülőktől.Debrecenben tanulj ahol nevelősködéssel tartatta fenn magátjMár gimnáziumi éveiben kitűzi' szociális tevékenységével,Nyolcadik gimnazista korában a debreceni ö|v szágce Tanitóárvaház segéd árvaatyjává nevezte ki a kulbu8zminíázíer|te-. ologus korában pedig a Debreceni Főiskolai Lapok kiadóhivatali főnökévé választották meg.Szatmárnémeti! káplánkodása alatt a II.sz.temetkezési társulat- jegyzője,a Szatmári Ipari Hitelszövetkezet alelnöke és a Szat- már cr.hetilap főmunkatársa volt.E lapban több cikke jelent meg.l907*t^l a yámosoroszi^i ^özségi képviselőtestületnek, 1908-tól Szatmár vármegye tör vény b-ató sági* bizottságának tagja. 1932. julius 27*-ért ünnepelte a vá- mosőrosz’ii református egyház itteni szolgálatának 25 .éves jubileumát.E- zena szép ünnepélyen sokan vettek részt úgy az egyházmegye,mint a politikai vármegye részéről.Az egyházközség értékes ezüstserleg átadásával feje.zte ki háláját és szeretetét.65 éves korában költözött el gyülekezetének, hozzátartozóinak, barátainak és tisztelőinek nagy fájdalmán Inczédy Mártont mély szociális érzék jellemezte.Az a lelkipásztor volt,aki egész életét gyülekezetének és falujának áldozta.Fáradtságot, toredelmet nem ismert.Mint pásztor igazán ismerte az övéit,minden lelki-testi bajaival és képes volt a magáét és odaadni,hogy segithessen. Fnbujának gazdasági téren is példát mutatott.Vámosoroszii református . egyház ma egyike a legrendezettebb anyagi körülmények között élő gyü- lakezetinknek,pedig az Erdőhéton á legmostohább körülmények között ezt élérni nagy dolog!Csak az tudja ezt,hogy mit jelent,aki hasonló körülién,? ok között élt,mert látja az itteni munka nehézségét a bajok,hiányok tömkeliege miatt.Inczédy Márton,mig élt,ebbe a küzdelembe bele nem fáradt és a harcot abba nem hagyta soha. Már 30 évvel ezelőtt,mikor még nem volt népi politika,az Ő politikai hitvallása a népnek,falunak felemelése volt.Ezt a hitvallását.fanatikusan vé..Ímeate mindenkivel szemben s ennek betöltése életelemévó vált.Eszményi céljai érdekében csodálatos tűzzel és mély átérzéssel e- melt szót. . Magasra nem kapta a hir nevét,de mi tudjuk,hogy' élete hősies élet volt.Nektek különösen sokat üzen Inczédy Márton.Üzeni,hogy ne szegyeid népi származásodat,mint ahogy ő sem szégyélte,hanem vállalta ezzel a néppel a közösséget»közös küzdelmet,még akkor is,ha sokan ezért egyoldalúsággal vádolták.Ő nem volt egyoldalú,de vallotta,hogy a magyar nemzet legnagyobb baja az,hogy a falu és a nép gyenge»elhagyatott s ezért minden támogatást a falunak kell adni,hogy az egesz nemzet erős legyen. Mikor Szatmárban a népfőiskolái munka megindult erre is azt mondta:”Ez már régen meg kellett volna csinálni!” Légy szószólója,munkása annak a népnek,amelyből jöttélíBrre tanít az elhunyt Inczédy Mártonnak,az oroszii papnak,élete.- 2 ►
