Szatmári Népfőiskola, 1942 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1942-07-15 / 6-7. szám

2

Jézus kiküldi tanítványait aratásra,de azt a parancsot is kapje uü munkásokat is keressenek,mert az aratni való sok,Ezeket az tfj ■ > .sokat csak Isten küldheti ki.

Krisztus maprar tömegeivel is nagy baj van.Szétszórva a világ i• ■ o :részébe,elgyötörve szenved ez a magyar sokaság,Ninos talán még e.j..’ .ép-, amely annyira pásztorságra szorulna,mint a magyar.Minket is kuli v a a közösségba,ahol éleünk.az Ur,Család,egyház,falu,nemzet az a- r- t si területünk. ,

hagy a nyomorúság,bűn,gyötreáeíimint a buzatenger.A munka siető nem várhatunk soká.Az aratást nem lehet'halogatni.Az aratni való pedig sok és a munkás kevés, ' G.Szabó Szabolcs.Levél a népfőiskola vezetőjéhez.

"Kedves Magyar Testvérem» ,

Mint a Magyar Ut előfizetője olvastam Makay László cikkét a kocsordi Népfőiskoláról.

Bocsásson meg,hogy ismeretlenül zavarni bátorkodom soraimmal«^ éves,szinmagyar.református parasztszülők ivadéka vagyok,pénZ-ügyári fel vigyázó.á polgárit végeztem.

Szeretem a fajtámat.Kb.10 esztendő óta rendszeresen törekszem . magyar-• parasztság múlt jával,sorsával, jövőjével foglalkozó könyvek elöl ■vasasára.A sajtó-közleményeket is állandóan figyelemmel kisérem:volt i ,dő amikor 7 folyóiratnak voltam előfizetője. ■' . .

Természetesen ez nem érdem és nem dicsekvés,hanem. Csupán magya érázat-mentség akar lenni ennek a levélnek megírásáért.

A népfőiskolákról/Kovács Bálint könyvét is/sokat olvastam.Nagyon sajnálnám,ha ez a külföldön olyan jól bevált intézmény nálunk a jóakaratu hözzánemértők tevékenysége következtében hamar lejárná magát és a komolytalanság-érdektelenség pora borítaná el,mielőtt az általunk hon óhajt ott -gyümölcsöket megteremhette volna.

A népfőiskolák munkáját.működését bírálni nem akarom,Közelről ewl, t sem láttam,csak papirosról ismerem őket,de egy hiányra mégis sze- r. ig.'uk rámutatni.

• ■' A legtöbb népfőiskolával kapcsolatos sajtóbeszámolóban olvasat ;;uk, hogy "ennyi"meg "annyi"kötetes könyvtár állt a hallgatók rendel nézésóio,de alig esik említés arról,hogy kiknek a müveiből állt ez a ■ könyvtár.Igaz,hogy az iró nevének említése még nem jelent kellő útbaigazít ást/Én _ márkás irók müveiből is össze tudnék állítani egy könyvtárt ami-a néT' 'iskolák célját tekintve-tel jesen haszontalan, értéktelen lenne/

itt felvetődik a kérdés:Melyek azok a könyvek,amelyek a magyar parasztság szellemi és anyagi felemelkedéséhez szükséges, eszméket,gondc latokat a parasztság számára hozzáférhető-megemészthető termában tartat máznák ? Amely eket minden magyar parasztembernek el kellene olvasni..

,A parasztság,mint igazi,jó könyvek iránt érdeklődő Olvasó csak a^legutóbbi időben jelentkezik.Evvel magyarázható,hogy igazán nekivaló könyv nem sok lehet a magyar irodaiómban.Reméljük,hogy a jövőben az ö igényeinek megfelelő irók és müvek is teremni fognak majd.

De addig is,amíg ez bekövetkezik:a jelenleg meglévő könyveket is értékelni kellene aszerint,hogy mennyiben alkalmasak a parasztság felemelésére. :

Fiatal birálóinknak/kritikusainknak/-akik a magyar parasztság felemelkedését őszintén kivánják-gyönyörü és hasznos feladatnak^LÁt&aix a magyar irodalmi alkotásoknak ebből a szempontból való bírálata.Megfe--