Szatmári Napló, 1905. május (2. évfolyam, 59-68. szám)
1905-05-24 / 65. szám
2 SZATMÁRI NAPLÓ 1905. május 24. mutatkozott, csak igen lassan és gyéren gyűltek össze a törvényhatósági tagok a városháza ülés termében. A főispán helyett, ki szabadságon van a polgármester foglalta el az elnöki széket ki átadta a szót az előadónak. Markó Kálmán előadó a már május 11-én tartott tanács ülésen elfogadott következő javaslatot terjesztette a közgyűlés elé: Villamtelepünk újjáépítése tárgyában villamvilágitási igazgatónk, megbízásunk folytán terveit és reá vonatkozó javaslatát beterjesztette, mely terv és javaslat biz. közgyűlés rendelkezéséhez képest két idegeu szakértővel, u. m.: Söpkéz Sándor vasúti és hajózási főfelügyelő és Hollós József műszaki tanácsos urakkal felülvizsgáltatott, jelenben pedig a városi tanács által a villamvilágitási szakbizottság kebeléből kiküldött albizottság tette meg reá vonatkozólag javaslatát. Tekintettel arra, hogy úgy a két felszólított szakértő, valamint az albizottság nagyban és egészben elfogadandónak jelezte a terveket, legfeljebb csak részlet kérdések azok, melyekben nem jutottak egyöntetű megállapodásra, de a melyek olyan természetűek is, hogy felettük dönteni a további tárgyalások vannak hivatva; javasoljuk, hogy méltóztassék ezen terveket jóváhagyni és ennek elfogadása után, hogy pénzügyi okokból nehogy a már amúgy is igen sürgőssé vált kiépítés halasztást szenvedjen az előirányzott 450,000 korona költség fedezésére, kölcsön felvételére engedélyt adni. Bízza meg egyszersmind közgyűlés a városi tanácsot a versenytárgyalások kiírása, előkészítése megtartásával és eredményének elbírálásával, valamint a kölcsön felvételéhez szükséges előkészítési munkálatok végzésével. Megjegyezzük már e helyen is, hogy mivel egyes gépcsoportok beállítási idejére nézve még ez idő szerint eltérők a vélemények, mi ha a további tárgyalások folyamán oly eldöntést nyerne, hogy egy résznek beállítása bizonyos időre elhalasztatnék, abban az esetben a most megszavazandó 450.000 korona kölcsönből csak oly összeg lesz felveendő, a mennyit a tényleg végrehajtandó beépítési költség fog tenni. Miután a villamvilágitási bizottság valamint Hollós József műszaki tanácsos és Söpkéz Sándor műegyetemi m. tanár jelentéseit felolvasottnak, illetve tudomásul vették, elsőnek felszólalt Csomay Imre, ki elismerte a villamos világitó telep átalakításának szükségességét s hozzájárul a tanács javaslatához, melynek értelmében a bemutatott tervezetek közül a harmadikat tartja helyesnek, melynek költsége 450,000 korona, s évi kiadása az ezen összegre felveendő s a régi kölcsönök törlesztésével együtt évi 182,000 korona. Ezzel szemben 221.199 kor. bevétel van előirányozva, tehát 39.199 kor volna az üzleti felesleg. Dr. Törzsök Károly az átalakítást uj- jabb kísérletezésnek tartja, mely a város vagyonának újabb elfecsérlésére fog vezetni azért — zajos ellentmondások közt — indítványozza, hogy az ügyet vegyék le a napirendről. Dr. Kelemen Samu a tanács javaslatát ily alakban nem fogadja el, nem hagyja helyben az előtte szóló nézetét. A helyzeten radikális javítást feltétlenül szükségesnek tartja, mert ki lehet a város téve annak, hogy a telep a szolgálatot felmondja. Nem tartja helyesnek a további házi kezelést, mert a telep létesítésekor befektetett 750.000 korona is teljesen elveszett. Adja ki a város a telepet egy vállalkozónak s a tőkét mely az átalakításhoz szükséges, inkább a város csatornázásába fektessek be. Kívánja a mostani magas árak leszállítását s a pályázatok kiírásánál követeljék a hazai gyártmányú gépeket. Pap Géza polgármester megnyugtatja az előtte szólót, az elveszettnek mondott 750,000 kor. illetőleg mert a most működésben levő gépek nagy részét az átalakításnál még használatba fogják venni s 17 éven át használtuk a gépeket. Végül utal a legutóbbi közgyűlés jegyzőkönyvére melyben ki van mondva, hogy házi kezelésben kívánja a város ez üzemet folytatni. Az áram-dijak leszállítását a részletes tárgyalásánál illetve a pályázatok kiírásánál pártolni fogja de a külföldi verseny kizárását célzó indítványt helyesnek nem tartja, mert fél, hogy a város rosszul jár, mint a második átalakítás alkalmával, azért kéri a közgyűlést, hogy a Kelemen indítványától tekintsen el. Keresztszeghy Lajos helyesli a polgár- mester indítványát ő is tart a magyar gyárosok szövetkezésétől, mely csak magas árakat eredményezne. Miután szólásra többen nem jelentkeztek a közgyűlés 4 szó ellenében magáévá tette a szakosztály, illetve a tanács javaslatát. Ezzel a közgyűlés fél 5 órakor vé get ért. A debreceni Csokonai-ünnep. Csokonai Vitéz Mihálynak, a Lilladalok halhatatlan költőjének emléke lebegett ma Debrecen fölött. A nagy magyar város ünnepet ült a nagy magyar költő emlékére, szépet' fényeset, az ünnepedhez méltót. A debreceni kollégium csengettyűjét ma tul- zengte a templomok harangja és szállt, szállt a szivekbe az emlékezet, mint valami földiekkel játszó égi tünemény. Száz éve szállott sírba Csokonai s pályája, költészete, élete, szerelme még mindig varázsos hatással van mindenkire, aki a múltakon elmereng. Ez a hatás, ez a soha nem szűnő hatás tette széppé, meleggé a debreceniek ünnepét is. Az ünnepségről ez a tudósításunk: A Csokonai százados évfordulójának emlékére rendezett országos jelentőségű ünnepély gyönyörű időben, óriási közönség jelenlétében folyt le. Vasárnap reggel kilenc órakor ünnepi istentisztelet volt a nagytemplomban, amelyen Könyves-Tóth Kálmán református pap beszédet mondott. Tiz órakor a „Bika“-szálló dísztermében Debrecen egész társadalma megjelent. Az Akadémia, a Kisfaludy- és Peíőfi-Társaság küldöttsége, valamennyi vidéki és irodalmi társaság és egyesület küldöttsége résztvett az ünnepen. Géressy Kálmán, a Csokonai-kör elnöke mondott megnyitó beszédet, mire Tüdős István dr. titkár emlékbeszédet mondott, Kardos Albert dr. beszélt a Csokonai-életrajz pályázat eredményéről. Lelkesedést keltett Szabolcska Mihály ünnepi költeménye és Szávay Gyula verse Csokonairól. Végül a dalegyesület Csokonai dalokat énekelt. Innen a társaság Csokonai ércszobrához ment, hol Heinrich Gusztáv dr. az Akadémia, Beöthy Zsolt a Kisfaludy-Társaság, Herceg Ferenc a Petőfi- Társaság koszorúját helyezte el. Sárközy komáromi főispán a komáromiak, Szávay Gyula a soproni irodalmi kör, Szalay Imre a Nemzeti Muzeum, Pékár Gyula a Magyar Irodalmi Szövetség nevében tettek le koszorút. Ezután következett a városi muzeum megnyitása, a hol Oláh Károly tanácsos beszélt, mire Szalay Imre válaszában kije- lentette, hogy a közoktatási kormány amuzeumnak 100,000 korona segélyt nyújt tiz évi egyenlő részletekben. Ezután megtekintették a múzeumot és a Csokonai-ereklye- tárat. Az ereklyemuzeumban közel 800 ereklyetárgy van Csokonay korából. Délután 2 órakor bankett volt. Az ifjúság megkoszorúzta Csokonai szobrát. Este a színházban díszelőadás és utána táncmulatság volt. híre k. Csak egyre vágyom . . .* Irta : Ferke Ágost. Nem vágytam én földünk méhét kutatni Ezüst, arany, gyémánt után, s noha Kincsekben épenséggel nem dúskálok, Vakondok sorsra nem vágytam soha 1 Nem vágytam én királyi koronára, De még babér után se nyúlt kezem: Király leszek akarva, nem akarva, S egykor, tudom, babér-erdőm leszen. Nem vágytam én a csillagokba szállni, Hogy láthassam, mi van azok felett: Kéretlenül feltárta rég előttem A végtelen titkát a képzelet. Nem vágytam én az Istent észrevenni. Ha nincs : minek fárasztanám szemem ? ! S ha van, hát mindenütt, s igy bennem [is van, S halálomig elég Őt sejtenem! Nem vágytam én . . . csak egyre vágytam [s vágyom S ez egyre felteszem az életem: Vágyom, hogy úgyszeress, mint én szedetlek, S tán ép ez egyet el nem érhetem! . . . — A Kölcsey-muzeum és könyvtár megnyitása. Nagy ünnepséggel készül megnyitni a „Kölcsey- Kör jun. 1-én múzeumát és könyvtárát. A Múzeumok és Könyíárak Országos Főfelügyelősége képviseletében Fejér- pataky László dr. egyetemi tanár, orsz. felügyelő és Schönherr Gyula dr. orsz. főfelügyelőségi előadó fognak megjelenni. Az ünnepséget most állapította meg a rendezőség, melynek sorrendje a következő: Délelőtt 11 órakor ünnepi közgyűlés a városháza tanácstermében. Fechtel János dr. al- einök megnyitó beszédet tart. A főfelügyelőség megnyitja a két közgyűjteményt. Az irodalmi s muzeum egyesületek kiküldöttjeinek üdvözlése. A múzeumot és könyvtárt ismerteti Bakcsy Gergely, a muzeum őre. A szatmári dalegyesület két énekszámot ad elő. Közgyűlés után átvonulnak a muzeum és könyvtár helyiségbe s a közhasználatnak átadják. Délben közebéd a Pannonia-szállodában. Este hangverseny a városi színházban, melynek kitünően összeállított műsora a következő : A Prológot, melyet Szabados Ede irt, szavalja Nagy Vincze. Petráss Sári, a Népszínház művésznője dalo* Mutató szerző szeptemberben „GIZY„ cimmel megjelenő verskötetéből. _______________ FE HÉR MIKLÓS gépgyár részvénytársaság. BUDAPEST, Külső Váczi-uí 80. szám. Ajánlja magy. kir. államvasutak gépgyárában készült csépiőgarniturákat, ka- zalozókat stb. továbbá „saját gyártmányú“ tolókerekes rendszeres vetőgépeket és más gazdasági gépeket. esjavitoit lokomobilok és gőzcsépiőgépek- ben az ország Lokomobilok és gőz- csépíő-gépekre csereüzletek köttetnek, Kezező áralj, előnyös fizetési fettételen. Kívánatra felvilágosítás azonnal és díjtalan adatik.
