Szatmári Napló, 1905. április (2. évfolyam, 50-58. szám)

1905-04-02 / 50. szám

1905. április 2. SZATMÁRI NAPLÓ 3 jét. Prága városában épen úgy felírja a konstábler a porozó sleppeket, mint a vág­tató fiakkereket. Dicsőség érte Prága ne- j mes városának. Nálunk nem várhatjuk, hogy 100—150 esztendőn belül, rendelettel keljenek ki a slepp ellen. Igen korszerűek találnánk lenni. | Aztán meg nem is kell sietni mindennel. Hanem azért igen bölcsen cselekedne minden suhanc, ha véletlenségsől rátaposna minden olyan sleppre, amelyet a földön ' hurcol tulajdonosnője, holott mindenképpen j kiadósabb lenne azt meg sem csináltatni, j A király magyar kom­mandója. Érdekes reminiszcencia. Szatmár, április 1. A bécsi „Extrablatt“-ban egy nyugal­mazott tiszt érdekes reminiszcenciát közöl arra, hogy a király több mint félszázaddal ezelőtt magyar ezredét hogyan vezényelte j magyarul. Ferenc József, aki még főherceg volt, 1848. május 6-án a santa-luciai csata napján vett részt először ütközetben; aty­jának, Ferenc Károly főhercegnek nevét vi- j selő 52. számú gyalogezredet vezette, amely- j nek hadkiegészítő kerülete Pécs. Erről az ütközetről Treuber Oszkár osztrák történet­író a következőket írja: És a legsűrűbb go­lyózáporban, ott ahol Ferenc Károly ma­gyarjai feltartózhatatlanul nyomultak előre, látható volt egy nemes, lovagias ifjú, aki rettenthetetlenül lovagolt előre. Magyar nyelven tüzelte katonáit, akik viharos éljen- j zéssel feleltek. Az ifjú az olaszországi se­reg legelőkelőbb önkéntessé, hazánk büsz­kesége, reménysége és jövője — Ferencz József osztrák főherceg volt. Megemlítjük itt, hogy a roham, amelyet akkor ifjú Fe­rencz József főherceg vezényelt, egy domb elfoglalására irányult. A roham sikerült is; királyunk azonban karján megsebesült, ame­lyet akkor, az ütközet hevében, zsebkendő­jével kötözött be. HIRE k. Csillag ragyog. Csillag ragyog fenn az égen, Itt a Gizuska szemében! Az a csillag messze — távol: Ez itt kőzetembe lángol. Annak — bár mint ragyog fénye, Mire leér — kihűl — s vége. De hogyha ez reám ragyog, Azt se tudom, hogyan vagyok. Htikn Klek. — Igazságügyi kinevezések. Ő fel­sége a király Szilágyi Tihamér szinérváral- j jai kir. jbirósági albirót ugyanoda járásbi- róvá. — Székely Farkas debreceni kir. Íté­lőtáblái tanácsjegyzőt pedig aljárásbiróvá nevezte ki. — A magántisztviselők mozgalma. Budapestről jelentik: A vasárnapi munka­szünet és munkaidő szabályozása ügyében ! a Magántisztviselők Országos szövetségé- j nek tanácsa április hó 16-ára hívja össze a magántisztviselők nagygyűlését. Nagy az érdeklődés különösen a vidéki magántiszt­viselők között; tömegesen érkeznek a pa­naszok, hogy a közigazgatási hatóságok a rendeletet nem tartják be és különös, hogy a nagyobb kereskedelmi városokban, ahol több a kereskedelmi iroda, kevésbbé me­rülnek fel panaszok. A magántisztviselők sokat várnak attól a mozgalomtól, melyet a szövetség a munkaidő szabályozása és az egyhuzamban való munkaidő érdekében megindít. — Lelkészi kinevezés. A szamos- ujvári gör. kath. püspökség. Pap Lajos volt szatmári gör. kath. lelkészt, Alsó-Fer- nezelyre rendes lelkészül kinevezte. Az il­lető lelkész uj állását legközelebb fog­lalja el. — A szatmári keresk. és gazd. csarnok ma délelőtt fél 12 órakor rendkí­vüli közgyűlést tart, melyre a t. tagok meg­hivatnak. Tárgy : az elnöki áltás betöltése. — Bombamerénylet egy igazgató ellen. A máramarosmegyei Nagybocskón, — mint onnan jelentik — Frankel Sándor, a Klotild szóda- és vegygyár igazgatójának ablakán keresztül szobájába egy bombát dobtak. A bomba gyutacsa kialudt és igy a bomba nem robbant fel. Nem tudni, hogy a gyutacs véletlenségből aludt el, vagy a merénylő csak meg akarta rémíteni a szó­dagyár igazgatóját. Nagybocskó orosz la­kosai közül sokan ellenséges indulattal vi- I seltetnek az igazgató iránt, mert ennek ér­dekei gyakran ellentétben állanak a lakos­ság érdekeivel. A szódagyár igazgatója tá­viratilag értesítette a hatóságot a bomba- i merényletről és a csöndőrök a Iegalaposab- j ban hozzáláttak a tettes kutatásához. — Április elseje. Bolondnak ugyan minden elseje bolond, sőt kellemetlen is a I dolga után, zsoldja után élő emberiségnek, de tizenkét elseje között mégis április első napja a legkiálhatatlanabb. A hitelezők gár­dájának tisztelgésén kívül élvezni kell azo­kat az éretlen felültetéseket is, amelyekkel a mai napon a valami régi, faluról származott szokás szerint bosszantják.Hogy miért nevezik áprilist a bolondok hónapjának, nem tudni. Talán a szeszélyes időjárásról, vagy a kel­lemetlen böjti szelekről, nem tudni, de annyi bizonyos, hogy minden kellemetlensége mellett is hoz örömet, szárnyán hozza a tavaszt, amit az ifjú áprilissal örömmel üdvözlünk, — Áthelyezés. Verbovszky József mátészalkai vasúti állomásfőnök Nyírbátor­ba helyeztetett át. Utódja König Sándor szaniszlói állomásfőnök lett. — Április hó időjárása. Me­teor jelenti: Április hó csomópontjai igen tekintélyes számban vannak. E miatt április hava, melynek szeszélyes időjárása közmondásos, ez idén egé­szen hü lészen önmagához s eléggé változatos időre nyújt kilátást. A cso­mópontok közül az 1—19, de külö­nösen a 28-iki hideg, a 6-iki esős, vagy szeles, viharos jeleggel, mely az egész hónapot is uralni fogja, amely kedvezőtlenebbnek Ígérkezik a veté­sekre nézve, mint március hó volt, különösen a 28-iki csomópont hátás- kőrében, a midőn fagy is várható, ha ezen időszakban erősebb napkitörések nem enyhítik a bolygók állásából jött április hó ezen jellegét. Napkitörések j esetére hűvös esőt várhatunk. — Kinevezés. A debreceni kir. ítélő­tábla elnöke Bretán Sándor szatmári kir. ! törvényszéki díjtalan joggyakornokot se- I gélydijas joggyakornokká nevezte ki. — Nászutazók kalandja. Tudósítónk jelenti, egy szatmári fiatal házaspárral tör- ; tént az oderbergi vasúd állomáson. A há­zaspár csomagját vette vizsgálat alá a fi- náncz. A fiatalok Berlinben esküdtek meg s Szatmárra készültek. A hatalmas bő­röndök ott állottak a vám előtt s a finánc kéjjel dúskált a finom holmik közt. — Egy csipkés női ing. Egy batiszt alsó szoknya, csipkés nadrág, — hallatszott a finánc diadalmas szava. A fiatal menyecske pirult, hogy igy napvilágra kerültek legféltettebb toilett-tit- kai. — A férj pedig dühöngött. A finánca azonban szavalt tovább: — Egy korzett, meg egy alsószoknya. Egy selyem harisnyakötö, éjjeli pongyolák. — Mit akar tulajdonképen ? — fa­kadt ki végre borzasztó dühvei a fiatal férj. — Mit akarok? válaszolt flegmatiku­sán a finánc. Meg akarom vámolni ezeket a csempészet fehérneműket. — Csempészett fehérneműket ... ta­lán megbolondult maga, finánc? Ezek a fehérnemüdarabok az én feleségem kelen­gyéjét képezik. Tegnapelőtt esküdtünk nagy hirtelen Berlinben, most utazunk haza Szat­márra. Sietségünkben még monogrammot sem csináltattunk a fehérneműkre. — Épp az a baj, — kedélyeskedett a fináncz — és ha az ur százszor is uj há­zas azért mégis fizetni fog. A fiatal férj elkeseredve nézte, mint hányják-vetik azokat a fehérnemíieket, ame­lyeket idegen férfiszemnek látni sem szabad. Ázután elkeseredve fizette meg a tulajdon felesége kelengyéjének vámját. Fizetés köz­ben átkokat szórt a vámigazgatásra, amely még a csipkés hálóingekbe is beleüti az orrát. — A szatmárnémeti famunkások az Iparos Olvasókörben április 9-én táncz- czal egybekötött kedélyes-estélyt tartanak, melyre ez utón fölhívjuk az érdeklődők fi­gyelmét. — Baleset. Kallós Ignácz puskamü- ves segéd, márc. 25-én este egy hat lövetű forgó pisztoly kitisztításával foglalkozott. A pisztolyban véletlenül benn maradt egy töl­tés, amely a tisztogatás közben csakhamar elsült és az illető segédnek ellőtte a bal tenyerét. A súlyosan sérült embert a men­tők a közkórházba szállították, ahol rövid műtét után eltávolították az illető kezefejé- ből a golyót. — A legolcsóbb óra és ékszer rak­tár a Színházzal szemben lévő mii órásnál. Egy óra javítás 1 évi jótálással csak 80 krajcár. Egy zseb óra üveg vagy mutató csak 5 krajcár, nagy választék órák, éksze­rek és china ezüst nemüekben, olcsó árak mellett. Szives pártfogást kér Kepes Dávid mű órás és ékszerész. — A fűző ellen. Szófiából Írják : A bol­gár kormány körrendeletéi intézett a leánygimná­ziumok igazgatóihoz, a mely rámutatva a füzővi- selés hátrányaira elrendeli, hogy április 1-től fogva nem szabad a leányoknak fűzőt viselni. Hogy ná­lunk mikor rendelik ezt el, még nem tudni. — Az érmelléki borok. Akinek al­kalma volt az érmelléki borokat megbírálni, azok állítják legbiztosabban, hogy az or­szág területén ezek a valódi gyógyborok, mert nem savanyu, nem émelygős édes, ha­nem gyengén savanykás ize mellett rend­kívül tüzes erős és kemény borok, ebben rejlik a valódi gyógyereje, mert a beteget ez az egyedüli, mely felerősíti és felüditi, az egészséges embert pedig felvillanyozza és megizmositja, betegség ellen edzi és megerősíti. — Az „Érmelléki Első Szőllő- oltványtelep“ több mint ezer hektoliter sa­ját termését, minden évben családi fogyasz­tásra 50 liter és feljebb mennyiségekben, hitelesített uj hordóval együtt 50 fillérért li­terenként adja el, melynek mai számunk hirdetési rovatában közölt és ábrán is be­mutatott „Szőlőlugast ültessünk“ cimü hir­detésére felhívjuk olvasóink becses figyel­mét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom