Szatmári Napló, 1905. február (2. évfolyam, 26-38. szám)

1905-02-14 / 33. szám

2

SZATMÁRI NAPLÓ

1905. február 14.

SZÍNHÁZ.

Szombaton és vasárnap ismét „János vitéz“ került színre immár hatodszor, mely előadásokra az összes jegyek elkeltek. A közönség java része ismételten nézi meg az előadást és gyönyörködik Kornai Margit kiváló játékában. Bagó szivreható szerepének kreálója Papír Sándor beteg s igy nem volt csoda, hogy az első felvonás atán többen ott hagyták a nézőteret. Vasárnap délután „Vándorlegény“ ment, melynek gyatra előadását sajnáljuk, hogy a pályázatot eldöntő szinügyi bizottsági tagok nem nézték végig.

Bolond. Tegnap este zónaelőadásban gyönyörködtünk Rákosi Jenő és Szabados gyönyörű mesejátékában a Bolondban. Ez a kiváló darab még rendes helyárak mellett is szép közönséget vonzott volna a színházba, a mely megtudta volna érteni azt a mélységes drámát, a mely a bolond szivében lejátszódik. Ezt itt azért kell fellendítenünk, mert a félári publikum egy része és a karzat czirkuszt vélt a színpadon látni és köhögésével a legszebb jeleneteket tönkre tette. Bimbó szerepét Szentes János játszotta bravúrosan. Szive minden érzését, egész lelke melegségét öntötte a szerepbe. Rengeteg tapsot kapott azoktól, a kik gyönyörködni tudtak fényes játékában. Bimbilla szerepe Solti Vilma kezében volt. Itt örömmel konstatáljuk, hogy az ilyen komolyabb partik valók neki. — Érvényesült is úgy a játéka mint az énekével. Hangja ebben a szerepben kifejezésre jutott és mindenki kiváló élvezetet talált benne. Taps, elismerés volt bőven, még azoknak is kijutott, akik nem érdemelték meg. A többi szereplők Tisztái Miksán kívül, a kit dicséret illet, rontottak az előadáson.

— Őszinte kritika. Remete Géza színész most Nyitrán működik — hogy milyen sikerrel, azt élénken jellemzi a Nyitramegyei Szemle következő kritikus megjegyzése:

„Remete Géza a hülyét adta. Neki való szerep."

Gyászos két sor ez. Nem tudjuk: dicséret vagy megrovás akar-e lenni. A kritikus urnák mindenesetre gratulálni lehet. Kétségtelenül eredeti tehetség.

Ut a csillagok felé.

Egyik helyi női szabómühely- ben mig egyhangú csattogással zakatoltak a varrógépek, készítve a sok hófehér báli ruhát, gépjére hajolva ábrándozott fényes világról, a világjelentő deszkák dicsőségérül, egy kis varróleány.

A bágyadt napfény aranyka- lászszal vonta be szőke fejecskéjét s a vasárnap színes, bohó- kás szinielőadásait vetítette a gyermek szemei elé a szürke ablaküvegen. S a kis leány ábrándvilágát megvalósítani akar a tegnap és megtette az első lépést a csillagok felé.

Ábrándjainak netovábbja, színházunk örökké vigkedélyü művésznője, Kornai Margit, hozzá irta tehát remegő kezekkel első levelét. Tegnap Kornai Margit szabónője egy uj ruhát vitt haza.

Próba közben a művésznő egy szokatlan keménységet érzett a ruha zsebében. Egy levél volt, melyet a kis varróleány vart a ruhába, kérve a művésznőt, hogy vegye fel szolgálatába szobalánynak, mert ő rajongó imádattal viseltetik a színészet iránt és nagy hires művésznő óhajt lenni, de csak igy gondolhatja ezt elérni. A kis leány csak 14 éves s igy Kornai Margit nem fogadhatta föl, de megmagyarázta neki hogyan lehet bejutni a szi- nésziskolába.

És tegnap délután a varró- műhelyben az egyik gép olyan csendesen, olyan szomorúan zakatolt, mintha haldokló ábrándjait siratná a szegény sorsú kis leánynak, aki a szobaleánysággal akart elindulni a csillagok felé.

HÍREK.

Reform a báli meghívókon.

Abban a korban, amidőn egy fél kiló rizskásához is egy lírai költeményt, egy rend ruhára való posztóhoz egy társadalmi irányregényt és egy rúd szalámihoz öt költői beszélyt követelnek makulatúrául a vevők, — nem lehet csodálni, ha a báli meghívók is irodalmi formákra törekednek. Miután pedig a meghívókat tragédiáknak földolgozni bajos; regényben megírva pedig senki se olvasná el azokat — nyilvánvaló, hogy a báli meghívók számára az irodalomból csak két forma marad: a vers, vagy a humor.

Az idei báli meghívók szállítmánya mind a két fajtából hozott érdekes példányokat. Egy „Bolondok estélyének“ rendezői ezt a meghívót bocsátották ki:

Váltó-hamisitvány.

Kelt, mai napon — 1 korona—1905. évi február 20-án este 8 órakor fizessen T. Címed ezen hamisítványra Carnevál herceg Ő Fensége rendeletére:

— EGY IGAZ KORONÁT —

s ezen összeget „Bolondok estélye“ címen saját számlájára tegye kiadásba.

Fizetendő este 8 órakor a pénztárnál vagy előbb váltott jegyért a rendezőségnél.

Egy község fiatalsága dallal hívja meg a kívül címzetteket és becses családját a tartandó zártkörű jelmez és álarcos bálra. A dal sikerültesb sorai ezek:

„Magas solitika törje magát békén,

Hogy mi lesz belőle, kisül majd a végén!

De mi obstruáljunk, amig tart az ex-lex, Mert ha jön a böjt, a béke úgyis meglesz,

Fül föl ifja-vénje; dühöngjön a pártharc,

A sok bolondságot elfödi az álarc.“

* *

*

Ezekre való tekintettel mi is ajánlunk azoknak, a kik mint kívül címzettek szoktak szerepelni — és b. családjaiknak — egy pár még el nem kopott formát.

Eredeti volna például, a, bűnvádi föl- jetentés formája, a mely olyasformán kezdődnék, hogy a kívül címzett ur többszörös sikkasztás vádjával illettetik és a végén — természetesen, szellemesen — odalyukadna ki, hogy a kívül címzett ur meg- hivatik az Erdei Kihágások Másodfokú Fe- lebbezési Bizottságának zártkörű bolondestélyére.

Hasonlóan hatást keltene, ha a meghívók névtelen fenyegetések alakjában sok- szorosittatnának. Pl.

Kívül címzett Ur!

Saját érdekében jónak látjuk figyel- ! meztet Önt, hogy a mennyiben a Helybeli Higgadt Elemek asztaltársasága által e hó 20-án az Élveteg Láma emeleti termeiben tartandó pikniken meg nem jelenik, a bált követő napon hasba fog lövetni. A mennyiben a golyónál a tőr kellemesebben érintené, kérjük ezt velünk posztresztant tu- J datni.

* *

*

Lehetne talán a meghívók apokrif módon, a Búd. Tud. által kibocsáttatni, ilyen szöveggel.

Ä Búd. Tud, jelenti: Az a hir, mintha az Öngyilkosjelöltek Klubbjának önképző- és vigalmi bizottsága által e hó 20-án rendezendő álarcosbál nem lenne tombolával és virágcsatával egybekötve, minden alapot nélkülöző koholmány.

Dal a rózsáról.

— A János vitéz c. operettből. —

Egy rózsaszál — szebben beszél,

Mint a legszerelmesebb levél.

Nem tud az írni, a ki küldte,

És a ki küldte már nem él, —

Fekszik a csendes temetőben Szemét lezárta a halál.

Az ö porából nőtt e rózsa,

E rózsa — rózsa — rózsaszál.

Az ő porából nőtt e rózsa,

Életre kelt a néma rög,

Meghalt a lány, — de él hűsége S égő szerelme, mely örök,

Az átragyog a koporsó,

A sirgödörböl is kiszáll,

Az ö emléke ez a rózsa,

E rózsa — rózsa — rózsaszál.

E rózsaszálat küldte néked,

Benne az ő szerelme ég, így tud a hü, igaz szerelmes A síron túl szeretni még.

Fekszik, csöndes temetőben Szemét bezárta a halál.

De él szerelme, ez a rózsa,

E rózsa — rózsa — rózsaszál.

— Kossuth Ferencz diszpol- gársága. Tudvalevő, hogy Szatmár város közönsége Kossuth Ferenczet díszpolgárává választotta meg. Az erről szóló díszoklevelet Kelemen Samu orsz. képviselő vezetése alatt egy nagy küldöttség fogja Kossuth Ferencz- nek átnyújtani. A küldöttség szombaton utazik Budapestre. Eddig számosán jelentkeztek, hogy küldöttségben részt vegyenek.

— A közigazgatási bizottság ülése.

Szatmár város közigazgatási bizottság ma délelőtt tartotta meg rendes havi ülését, a melyen Pap Géza polgármester elnökölt. Az ülésen fontosabb események nem fordultak elő. A szakreferensek terjesztették elő havi jelentéseiket, a melyek a város admi- nisztrácziójáról szólották. Az egészségügy kielégítőnek mondható és ugyancsak jók a közbiztonsági állapotok nemkülönben. A közigazgatási bizottság tudomásul vette a jelentéseket.

— A „Borszem Jankó“ kitiltása. A

Borszem Jankó cimü élclap február 5-iki számában Memento cimü verset közölte, a a melyben Kossuth Lajost nagy izgató-nak és vesztett játékos-nak nevezte el. E kegyetlenség következtében országszerte megindult a mozgalom, hogy ezért a szennyes támadásért, a „Borszem Jankó“t kitiltsák a a kávéházakból és olvasókörökből. Eddig több mint 30 helyen érte a B. I. a boykott. Újabban a szinyérváraljai társaskör, makói és soproni, továbbá veszprémi kaszinó tiltotta ki a Japot.

— Árlejtés tűzifa szállításra. A

szatmári 12. honvédgyalogezred közli velünk, hogy az 1905 évi március 1-tól augusztus 31-ig szükségleteinek biztosítására február 23-án d. e. 10 órakor árlejtést tart a 12. honvéd gy. ezred kezelötiszti irodájában. A szükséges famennyiség Szatmár állomás részére havonta télen 67, nyáron