Szatmári Napló, 1905. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1905-01-04 / 3. szám

1905. január 4 menyek elháríthatatlan kényszer előtt meghódolt hős orosz tábornoknak, aki halhatatlanságot szerzett magának és kisded védősoregének és aki bukása daczára mindig ott fog szerepelni a győzők között. Az, hogy halálával nem pecsételte meg bukását, mitsein von le gloriozus, inesés viselkedéséből. Tiz hónapi bámulatos ellentállása, bátor­sága, vakmerősége, kizárja a kétséget az iránt, hogy egy ilyen bős ne mert volna meghalni a hazájáért De aki annyi becsületed szerzet a legszebb férfi erényeknek, mint Stössel, az na­gyobb hőstettet visz véghez, ha él az ő szerencsétlen hazájáért, mintha oda j temetkezik maga is minden eredmény nélkül a katasztrófa romjai alá. Nagy szüksége van Oroszországnak most áz elvan férfiakra, mint Stössel, kímélni i kell tehát minden hozzá hasonló hős­nek a saját életét. De volt Port-Arthurban egy másik bámulatos hős is a sok halálraszánt hős között és ez a hős egy asszony volt, a Stössel tábornok felesége. Erről a bámulatos nőről most egyelőre csak a negativ vonások beszélnek és pedig elbeszélik azt, amit ez a nő nem tett. Nem siránkozott hős férje oldalán, nem félt a haláltól és nem igyekezett hódo lásra bírni halálraszánt életpárját, a sokszor megsebesült félistent. Ha félt volna, ha siránkozott volna, ha kéztör­delve kérte volna urát a menekülésre, akkor Port-Arthur megadta volna ma­gát már jóval előbb — Stösszelnének. Alert pusztitóbb a női könny min­den robbanó aknánál, gyilkos gránát­nál és minden gyorstüzelő halálnál, ha a teremtés koronáját megakarja rontani, elakarta lágyít mi, Stösszelné ezt nem tette, elkészült a halálra és igy az ő nevét együtt jegyzi föl Klió az hős ura ragyogó nevével. Port-Arthur elbukott, de Stösszel, és kis serege meggyőzte a világot ar­ról a hősiességről, amely a világtörté­nelem legragyogóbb példáival áll egy sorban. SZATMÁRI NAPLÓ A törvényen kiviiii állapot. Ismét be­lépünk az ex-lex-állapolba. Immár iirm is nagyon ijedünk meg tőle. Csaknem jól is­mert, vendég ez már nálunk. Pedig nem jól van ez igy. A törvénytelen állapotnak min­dig marad káros utóhatása. Egyrészt csor­bul a törvény tisztelete és tekintélye, más­részt az ex-Jex alatt nem fizetett állami ter­hek kétszeres sulylyal nehezednek a tör­vénytelen állapot u»án a polgárokra. Vajha a legújabb rxl-x idegen rövid tartamú és egyúttal az utolsó lenue. — Tallinn Béla — Szatmánnegyének. — (Sajói tudósítónktól.) Nagyfontosságu leirat érkezett ma Szatmármegye gazdasági egyesületéhez. A földmivelési miniszter küldte az irast, mely igen sok üdvös dolgot tartal­maz arra nézve, hogy a vármegye szegény- sorsú lakosai a kormány részéről támoga­tásban részesüljenek. A háziipar fellendítését czélozza ebben a leiratban a földmivelési miniszter, a mi bizony kizony kiváló jelentőséggel bir, ha elgondoljuk azt, hogy Szatmármegyében a háziipar nem olyan virágzó, mint az ország sok más helyén. T a 11 i á n Béla föidmivelésühyi mi­niszter a miniszteri tanács határozatából százezer koronás alapot kreál háziipari tár­gyak vételére és raktározására. A miniszter erről az elhatározásáról a következőkben értesíti a vármegyei gazdasági egye.-il­letet : A mezőgazdasági munkásnép között a tél folyamán előreláthatólag nagyobb munka és keresethiány csökkentésére kiváló eszkö­zül kínálkozik a gazdasági háziipar, mely foglalkozás alatt az egyszerű kosárkötés, szalma- sásfonás, seprükötés és faragási tárgyak házi ipar utján való előállításit ér­tem, amely munkával csakuera kizárólag a munkásnép legszegényebb rétege foglal­kozik. A mezőgazdasági munkásnép ily irányú foglalkoztatására kész vagyok megfelelő ősz* szeget rendelkezésre bocsátani, hogy ez ősz- szegből a tél folyamán a vármegye terüle­tén háziiparral foglalkozó munkásoktól a fo­gyasztásban nagyban keresett háziipari czik- kek rendeltessenek meg. A megrendelt tárgyak a munkásoktól hetenkint fizetve vétetnek át és értékesíté­sükig raktározva biztosíttatnának. A meg­rendeléskor minták adatnak, melyekről gon­doskodom, a beváltásnál ellenőrizendő, hogy a tárgyak a mintáknak és kívánt minőség­nek megfelelők-e? megrendelés, beváltás és beraktározás iparkamarák és szövetkeze­tek, vármegyei gazdasági egyesületek, eset­leg községi elölj íróságok utján történhet. Ha a ké-zölt czikkek helybeli szükség­letet nem képeznek, azok értékesítéséről vál­lalat utján fogok gondoskodni. Az értékesí­tés után befolyt összeg az államnak vissza­fizettetnék. Súlyt helyezek arra, hogy csakis a fent megjelölt gazdasági háziipari ágakból és csakis tényleg háziiparral foglalkozó mező- gazdasági munkásoktól rendeltessenek meg a tárgyak és január, február, márczius hó­napokban készíthetők. A miniszter leiratának figyelembevéte­lével javaslatot kér, hogy mely községek­ben, milyen czikkekböl, mennyi megren­delés volua eszközölhető és milyen nagy összegre volna az akczió keresztülvitelénél szükség. MISEK. — Á függetlenségi párt gviilése. Ä szatmári függetlenségi és 48-as párt csütörtökön délután gyűlést tart a Vi­gadó nagytermében. A gyűlésen a tervbe vett lüggdlenségi párt kört fog­ják megalakítani Egyben a küszöbön levő választás dolgában a párt képvi- ' selőjelöltjónek személyében is megálla­podás fog torlenni. A gyűlés délutáni 3 órakor kezdődik. — Nincs önnek kérem semmi baja! — hangzott a legtöbb szakvélemény. Elkaczagtain magam. Végre is megmutatom a vándoréletet és hazazónáztam szűke!.b pátriába. Julius volt. Napsugara*, perzselő nyár. És mintha e nap heve fülégette volna azt az ismeretlen belső tüzet, a m. ly immár több mint félesztendeje csipegette életerőmet. Egyszerre egészséges­nek éreztem magam. Étvágyom visszatért és visszanyertein az elvesztezt testisulyt. Hisz ez arany állapot, csak sokáig tartson. Jött aztán az ősz és fölébredt az én ismeretlen betegségem is, a mely úgy látszik, csak nyári álmát aludta. Néma megadással viseltem terhemet. Orvoshoz nem mentem. Minek ? Hiszen úgy sem tudják mia bajom. De a család nem nyugodott. Mégis csak or­voshoz kellett fordulnom. Itt aztán legalább valami újat hallottam, hogy idegbeteg vagyok, tehát csak képzelődöm. — Ne bolondozzon doktor ur; a hő­mérő is ideges, a mikor 39- lázt mutat? Ez valóság és nem képzelődés — Már pedig úgy van, a mint mond­tam. Nem dispntaltam tovább a tudós orvo­somhoz fordultain, a ki évekig járt a házam-, hoz. Ez is, mint a többi, ujjaival vésie/on-* gorázott rajtam, amit kopogtatásnak nevez­nek, sóhajtatott, köhögtetett. hallgatta a tüdő ’ hangjait cs eredményül megállapította — bor- j ribile diktu — hogy tüdőveszes vagyok és i hogy hamarosan menjek valami tüJőszanato- riumba. — Jobb lesz doktor ur, lm a bolondok házába küld, mert érzem, hogy kezdek meg- i bolondulni. Denique meggyőződtem arról, hogy az orvostudomány a belgyógyászét terén még a mai korban is csak sötétben tapogatózik és nekem úgy tűnik fel, hogy a beteg valóság­gal studiumtárgy, tanulmány anyag, a kit igen jól fel lehet használni experimentálá- sokra. Az összetett kezekkel könyörgő anya i a könybe lábadt szemű szerető hitves meg­ható kérelme még sgy kísérletre kényszeri- 1 tett. Felkerestem az országos nevű kapaczi- | tásokat, nem egyet, hanem többet, és ime, mintha csak összebeszéltek volna, egyértel­műen konstatálták, hogy teljesen egészsé­ges vagyok, nem találnak semmi szervi el­változást, minthogy azonban a láz megvan, ez nem egyéb közönséges váltóláznál, mely elhanyagolás miatt jelentékenyen elhatalma­sodott és a nmly 'ben egyetlen védekezési mód látszik, a sürgős elutazás valami ten- j gerpart ra És most itt vagyok immár a kbencze­dik napfa és ón kilencz nap óta u^y ér­zem, hogy soha életemben még beteg sem voltam. * Én c^ak így ember vagyok, aki egy teljes évig jáiaam az egé.szségkeresés kál- váriauiját, de ugyanez megtörténik nap-nap nap után az emberek százezreivel* akiknek jelentékeny része a betegség gyilkos súlya alatt végre is összeroskad csak azért, mert az orvos látó és ítélőképessége nem terjed túl az orránál. Két szivettépő esetet tudok, amikor a tudatlanság — párosulva a lelkiismeretlen* séggel — a beteget a másvilágra küldte. Ezt a kettőt, melynek ismertetését mellő­zöm, én tudom. A másik kettőt, százat és ezret más tudja. A mentség azonbau megvau: halál ellen nincs orvosság és az orvos megkapja a felmentvényt. Elégtétellel tartozom jelenlegi házior­vosomnak, ö volt az első, aki levegőválto­zást ajánlott. Csak az volt a baj, hogy nem mondta meg, hova menjek. így kerültem éu Lussinpiccolőba, ahol morzsolom a napokat. Hogy milyen élet van itt, azt legköze­lebb fogom ismertetni. 3te*8fcjK legjobb varrógépek Szatmároü, Kazinczy-utcza 17. 0 a Zárdával szemben, # & kedvező részletüzetésre kaphatók. A háziipar előmozdítása,

Next

/
Oldalképek
Tartalom