Szatmári Napló, 1905. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1905-01-25 / 20. szám
Szatmár, 1905. január 25. Szerda Második évfolyam 20. szám. FÜGGETLEN POLITIKAI ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva : Vidékre postán küldve : Egész évre 10 K ; Negyed évre 2.50 K j Egész évre 12 K j N d é o K Fél évre 5 K i Egy hóra 1 K I Fél évre 6 K | tegyen evre J Egyes szám ára 2 kr. (4 fillér.) Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Eötvös-uícza 2. sz. ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. pályaudvart és környékét óriási népA szatmári ellenzék diadalünnepe. Az apostolok a választókhoz. Szatmár, 1094. jan. 23. (Saját tudósítónktól.) A mai napon megpecsételtük a szatmári mandátum sorsát. Rásütöttük a diadal ragyogó, fényes pecsétjét, amely egyszersmind a bukás fekete pecsétje az erőszakoskodó mamelukbandának. Történelmi nevezetességű nap ez a mai. Csudaszép, fenséges nap, a melyen eldőlt a győzedelmünk. A szatmári ellenzéknek diadalát jelenti, azt a nagy, fényes és ritka diadalát, amilyenre még nem volt példa apar- lamentárizmus történetében. Körünkbe jött a szövetkezett ellenzéknek két nagynevű tagja, gróf Károlyi István és Apponyi Albert gróf, hogy segítségére legyenek a szatmári választóknak abban a dicsőséges és és csudaszép küzdelemben, amelyből a nemzet szentséges jelszavaitól ragyogó zászlója fog diadalmasan kikerülni. A nemzet apostola, a mi két vendégünk, akinek szivét ép úgy el- töltötte a hazafiu aggodalom, mint a mieinket. Akik ép úgy féltik a gonoszok kezétől ezt az édes hazát, mint mi és akik ép úgy küzdenek alkotmányos szabadságért, mint mi. Az a mélységes hazafiui szeretet forrasztotta össze sziveinket e jeles férfiakéval, akik vezérünkké, apostolainkká, védelmezőinkké lettek a tömörülés szent pillanatában. És most, hogy ide jöttek közénk a haza védelmére, gyűljünk össze polgártársak az ő zászlójuk alá, véssük a szivünkbe azokat a szent igéket, amelyek az ő apostoli ajkukról szállnak hozzánk. Legyünk erősek az utolsó pillanatban és mutassuk meg, hogy ott az erő, amit mi akarunk és nem ott, ahol az akaratot és erőt úgy vásárolják, mint minden közönséges dolgot e földön. Előre polgártársak! A győzelem a mienk! Gr. Károlyi István Szatmáron. A szatmári függetlenségi pártnak ünnepe volt ma, a midőn körében üdvözölhette az ellenzék kiváló és jeles vezérét: gróf Károlyi Istvánt. Valódi diadalünnep volt-e a mai, amely a 48-as zászló dicsőségét jelenti. A gróf a délutáni gyorsvonattal érkezett körünkbe. Ez alkalommal a tömeg lepte el. Impozáns volt a gróf fogadtatása, melyen nemcsak a város uritársa- ságának, de a közönség minden osztályának hatalmas része jelent meg. A gyorsvonat, melyen gróf Károlyi Istvánt Szatmárra hozta egy félórát késett. Úgy nárom óra után berobogott a vonat s kevéssel ezután az egyik első osztályú kocsiból kiszállott gróf Károlyi István, akit a függetlenségipárt nevében Komáromy Zoltán dr. a következő beszéddel üdvözölt : Méltóságos Gróf Ur! A szatmárnémeti 48-as és függetlenségi párt nevében és megbízásából hazafias lelkesedéssel üdvözlöm méltóságodat. Kívánom, hogy az a cél, mely Méltóságodat hozzánk hozta, melynek érdekében mi zászlót bontottunk a függetlenségi eszme diadalra juttatása, Méltóságod megjelenése által minél biztosabban sikerüljön. Méltóságod látni fogja, hogy a mi szép városunkban magasabb lobog a függetlenségi eszme lángja s meg vagyok győződve róla, hogy a láng erősségében nyerni fog a Méltóságod megjelenése által. A midőn pártom nevében köszönetét mondok Méltóságodnak megjelenéséért, kívánom, hogy Méltóságodat az Ur Isten hazafias törekvésében sokáig éltesse. Gróf Károlyi István röviden a következőket válaszolta: Szívesen és örömmel jöttem Szatmárra támogatni az önök jelöltjét, remélve, hogy sikerülni fog megbuktatni azt az embert, aki Tiszával együtt a hazát és az alkotmányt akarja megsemmisíteni. A gróf szavát perczekig tartó éljenzés fogadta s ezután igazi diadalmenetben jött a gróf a városba. A Vigadóban. A Vigadó nagyterme ma ismét gyönyörű képet mutatott. Az elképzelhető szorongásig telt meg ezúttal is választó polgársággal. A karzatok zsúfolva hölgyekkel, az emelvény előtti padsorokban is nagyszámú hölgyközönség foglalt helyet. A morajló közönség soraiban hirtelen végig futott a hir, hogy a gróf itt van. Majd néhány pillanat múlva feltárult az ajtó és gróf Károlyi István Kelemen Samu kíséretében a közönség percekig tartó tapsa és éljenzése között lépett a terembe. Kevéssel ezután Csomay Imre elnök igen szép és lelkes beszéddel üdvözölte a párt nevében Károlyit és kérte a beszéde megtartására, amely a következő: T isztelt Polgártársak! Nagykárolyból jövök, hova tegnap este érkeztem Budapestről — hol épugy, mint számtalan más kerületekben — Dunán innen—Dunántúl, Tiszáninnen—Tiszántúl minden törvényengedte eszközt felhasználnak arra nézve, hogy győzelemre vezethessék jelöltjének zászlóját, szemben azokkal, akik miként a múltban, úgy a jelenben is — az alkotmánytipró — erőskeztinek hirdetett és a 9-ik Pius pápa által csakis a Pápákra értett csalhatatlanságot önmagára is vindikáló miniszterelnök és társai szekerét tolták és hurczolják. Vándorolunk megyéről-megyére azért, nem mintha az utazgatásra épen a hideg volna a legkellemesebb — de — mert hiv a haza — itt az idő, most vagy soha! Őseim, boldogult Károlyi Sándor gróf itt kötötte meg a hires szatmári békét. Szatmármegye alispánja azt állitá az utolsó megye közgyűlésen N.-Károlyban, hogy mi ellenzékiek — kell, hogy Károlyi Sándort e tettének elkövetése folytán önzetlen hazaárulónak tekintsük. Ez állítására már megteltem neki Ká- rolyban. Különben igaz hitem szerint: Ma a legkisebb gondom nagyobb, mint az, hogy a történelemben páratlan jártasságú alispán urat állítása felől meggyőzni iparkodjam. Tehát tegyük fel, hogy gróf Károlyi Sándor gróf a mi hitünk szerint egy önzetlen honáruló volt. (Már csakis Nagy László történész feljegyzése szerint.) Az mindenesetre nagy té/;!':> Nagy László alispán ur részérül, ha megengedi nekünk az önzetlen előszót a honáruló szó előtt használnunk. Az önzetlenséggel én nem dicseked- hetem, t. polgártársaim, mert én — és ezt most ünnepélyesen bevallom — én önzésből nemzetem önérzetének megsértése és alkotmányunk megtartása és megvédése czéljából követek el mindent, a mi törvényes és jogos, mikor pácommal a 48-as függetlenségi pártnak gy'- zelméért lelkesülve küzdők és daczára az < nző házasságommal nem félek attól, hrgy ősöm, gróf Károlyi Sándor emiatt i j hazájában elitélne vagy megvetne. 1867, óta számtalan miniszterelnöke volt a Nemzetnek, Andrássy Gyula gróf volt az egyetlen, aki mereven állotta meg helyét, megkövetelve, meg is védve mindig az osztrák és a magyar közötti kiegyezés pontjainak betartását. Ennek a férfiúnak megvan nemcsak a hazafisága, de a szeplőtlen becsületessége és dereka is volt, t. i. bátorsága. Utána jött egy ügyeskedő, azután egy Cunctator, azután egy becsületes puha alak, ezt meg követte egy szabadelvekkel megrakott tarisznyát magával hozó hires — volt ellenzékpárti vezér, Tisza Kálmán. A Bihari pontokért lelkesült s nemzet nagy része, egy boldogító hajnal- hasadtában bízva, de csakhamar megtudta, hogy az uj miniszterelnök hogy hol? még ma sem tudjuk — talán átköltözködésekor a Sándorutczai Degenfeld házból a budai miniszterelnöki palotába, kiejtette tarisznyá
