Szatmári Napló, 1905. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1905-01-07 / 6. szám

SZATMÁRI NAPLÓ ly04. deczember 10. g giteni kellett. A gyiimölc3piaczot fel kellett szabadítani az ügynökök hallatlan nyomásá­tól s kiaknázásától s a föld hasznát vissza kellett adni jogos tulajdonosának. Ezért alakult meg Nagybányáa a gyü­mölcs termelő és értékesítő szövetkezet, a melynek megnyitásáról a következő tudósí­tást kaptuk: A gyűlést Szabó Adolf, a nagybányai gazdasági egylet elnöke nyitotta meg. Igen szép beszédben fejtegette az értékesítő szö­vetkezet czélját. Majd Stoll Béla szólalt'fel és általánosság- toan’fogl lkozott azon elönyökkett melyeket a gyümölcsértékesítés terén a gazdaközönség a szövetkezés utján elérhet. Előadta, hogy a raktárak és egyéb épületekhez, valamint a kezelési munkálatokhoz szükséges terület a vasút közvetlen közelében rendelkezésére áll és hogy a nagybányai-szatmári vasút igazgatósága kilátásba helyezte, hogy ezen területet az állomással vágány által össze­köti. Ajánlotta, hogy az egyesület, mint szö­vetkezet alakuljon meg. Ez indítványa egyhangúlag elfogadtat­ván, felolvasta az általa készített s a jelen­levő tagok között is kiosztott alapszabály­tervezetet, melyet a közgyűlés L. Bay La­jos, Dergáts Sándor, Szász József, Lakatos Imre, Kupás Mihály, Moldován László, Sze- rencsy József, Mostis Lajos és Bernhard Adolf hozzászólása után nagyon kevés mó­dosítással elfogadott, A szövetkezet igy tehát megalakult s a legközelebb megfogja kezdeni működését is. Csalás hirdetésekkel. Egy krakkaui kereskedő üzelmei. (Saját tudósítónktól.) A fővárosi lapok egynémelyikének hirdetései között egy hang­zatos és kecsegtető pár sor csábítgatja öles betűkkel a vásárló közönséget egy krakkaui czipőraktár számára. ígér a hirdetés a potom 2 frt 60 krért is ezen járt az esze, a mikor Le Bigre régen elhagyta már s ő lassú léptekkel a háza felé közeledett, a hol Elisa már várta a kapu­ban . .. Este az ebéd vérével Méritant igy szólt a kedveséhez: — Elisa, van egy kevés megtakarított pénzem — régóta szeretlek — elhatároztam, hogy feleségül veszlek. Elisa bámulva patant föl. — Feleségül ! Engem? A bámulat azonban nem tartott sokáig, hamar fölváltotta az öröm. — A férjem leszel! A hites férjem 1 És én tisztességes asszony leszek ! ? — Az. Méritant még azon este irt a falujába az irataiért, majd elvégezte a többi szüksé­geseket is és pár héttel később a polgármes­ter megáldotta a frigyüket. * * * * * Egy este le Bigre kinn ült taktanyája előtt a pádon és pipázott. Egyszerre azt látta, hogy egy ember jön sietve feléje. Megismerte Méritant. — Jelentést jövök tenni! — kiáltotta Méritant már messziről. — Mi történt? — Meglestem Elisát és rajtakaptam, a mint Próvottal a kert végében, az árnyék­ban csókolódzott. . . Most már a feleségem volt. . . Kalapácsommal agyonvertem . . Jo­gosan cselekedtem! . . Nemde? . . mint a roueni pék . . Engem is föl kell men­teniük ! két pár elegáns, tartós bőrből készült sze- I ges, fűzős cipőt és két más „könnyű visele- ' tüu csinos czipőt s óva inti az olvasót, hogy csak siessen a mesébe illő olcsó czipők meg­rendelésével, mert fogytán vau a raktár. Nem is kér egyebet, csak láb hosszát s utánvét mellett bárki hozzá juthat a pompás alkalmi vételhez. Az ajánlat mód felett ke­csegtető s igen alkalmas arra, hogy lépre csaljon bárkit is. Egy szatmári iparos is fel ült a krakkaui gyár édesgetésének s megren­delte az olcsó czipőket. A csomagban azonban — nem csekély meglepetésére négy pár zsák és spárga vá­szonból készült papucsot talált. Két párnak az orrán bőr is van, sőt a talp is szeggel van megerősítve, azonban a legjobb akarattal sem lehet ráfogni egyre sem azokat a tulaj­donságokat, melyekkel megvételre ajánlotta a krakkaui ezég. A becsapott ember behozta szerkesztőségünkbe az érkezett czipőkülde- ményt, hogy meggyőződhessünk, mint hasz­nálja ki a magyar ember jóhiszeműségét a lelketlen czipőraktáros. Az igy felültetett iparos egyébként pa­naszt tesz a krakkói ezég ellen a büntető bíróságnál. Mi pedig kötelességszerüen figyelmeztet­jük a közönséget, hogy az ilyenfajta csalások­tól lehetőleg óvakodjék. A magyar czégekről ilyen roszhiszemü eljárást föltételezni sem lehet s igy ebből az esetből is csak az tűnik ki, hogyha magyar gyártmányt vásárolunk, a magyar ipar termé­keiből szerezzük be szükségleteinket: hasonló kellemetlen meglepetésnek bizonyára nem le­szünk kitéve. HÍREK. — A „Szatmári Napló“ regénye. A „Szatmári Napló“ vasárnapi számá­ban egy rendkívül érdekfeszitó regény közlését fogjuk megkezdeni. A regényt Sienkievicz Henrik, a világhírű len­gyel regényíró irta, akinek eddig már több regényét, de különösen a „Quo Vadis“ czimü szenzáoziós munkáját a világ csaknem minden részén is­merik. Az uj és érdekfeszitó regénynek ÖZÖNVÍZ a czime. A tárgyát Lengyelország vég­napjainak történetéből merítette a szer­ző és érdekesen vázolja regényében azt a kort. A regény eddtg német, angol és franezia nyelvre van lefordítva és a könyv megjelenése valóságos irodalmi szenzácziót keltett. Azt hisszük, hasznos szolgálatot te­szünk a közönségnek, amidőn ezzel a nagyszerű munkával megismertetjük s azért már most felhívjuk rá a figyelmet. A kiváló munkát Balassa Sándor, lapunk szerkesztője fordította. — A székesegyház feiszentelóse. Teg­nap volt ötven esztendeje, hogy a római pú - pa kihirdette a boldogságos szűz Mária szep­lőtlen fogantatásának dogmáját. Ezt a neve­zetes évfordulót az egész világ katholikus vaT- lásu lakosai megünnepelték. Mint mindenütt úgy Szatmáron is megtartották a szokásos isteni tiszteleteket. A szatmári ünneplés azonban kettős volt, mert ezen a napon szen­telték fel az újonnan restaurált székesegyhá­zat. A felszentelésen Hehelein Károly kauo- nok tartotta a szent misst, a melyre a szé­kesegyház zsúfolásig megtelt hívőkkel. A szo­kásos szertartás következett ezutau és ezzel az isten háza újból átadatott rendeltetésének, lit meg kell még jegyeznünk, hogy a székes- egyház belseje a legpazarabb csupa fény, ragyogás, a mely áhítattal tölt meg minden szivet és a magasba viszi a lelket meg- szokottságábol. — Uj tb. föszolgabirák. Kristóffá főispán a tegnap tartott megyegyülésen JSTtupauer János szinérváraljai és Eötvös líóbert nagy- somkuti szolgabirákat tb. főszolgabirakká nevezte ki. — A gazdasági szakbizottság űlsse. Szatmár-Németi sz. kir. város törvényható­ságának gazdasági szakbizottsága ma délután ,-f ^ Pap Géza polgármester elnöklete alalt ülést tartott. Az ülés első tárgya a csmdőrségi szolgálat bevezetésére vonatkozó szerződés volt, melyet Dr. Kelemen Samu és Csomay Imre bizottsági tagok felszólalása utáu egy­hangúlag elfogadtak. Az állami fa- és fém­ipariskola felállítására vonatkozólag javasolja a szakbizottság, hogy a közgyűlés ingyen telket adjon és alapítványi czélokra évi 6000 koronával járuljon hozzá az iskola fentar- tásához. A lovassági és tüzérségi laktanyák építésére vonatkozólag a Grünwald és Schif­fer budapesti épitövállalkozó ezég szerző­dési ajánlatát elfoagdták avval a módosítás­sal, hogy nem harmincz hanem ötven évre engedi át a város az építendő lakta­nyákat az államnak. A vállalkozó ezég is egyebekben oly kedvező szerződést nyert, b°gy joggal elvárhatja a város közönsége tőle, hogy minden képpen modern és a czél- nak mindenben megfelelő, laktanyákat épít­sen. — A jogügyi szakbízottsíg ülésére a ró­mai katholikus püspökséggel a róm. kath. elemi népiskola épületére kötendő szerződés volt kitűzve, melyet azonban a napirendről levettek. •— Szatmári mintára. Nagybányáról iiják: Imrrh Fereucz százados, nagykárolyi szárny- parancsnok és Lázár Sándor főhadnagy, a kerületi parancsokság számvivösógének veze­tője oda érkeztek, hogy a csendörségnek a közbiztonsági szolgálatokra való alkalmazása tárgyában a várossal a szerződést megkössék. A megkötött szerződésnek közgyűlési tár­gyalása s törvényhatósági jóváhagyása után a csendörség azonnal megkezdi működését, mi körülbelül 1905. márczius 1-ére várható. — Vírilisek névjegyzéke. Szatmár város virilis névjegyzékének összeéllitása alkalmá­val Beer Mór kereskedő és Krausz Áron ven­déglős neve a névjegyzékből kimaradt. Az ál­landó bíráló választmány az írásban beadott feiebbezésüket Kristóffy József főispán elnök­lete alatt holnap délután három órakor tar­tandó ülésen fogja tárgyalni. — Beszélgetés a politikáról. A Pan­nónia kávéházban a politikai helyzetről vi­tatkoztak a kávéházi politikusok. — Fogadni mernék,|hogv az a gőgös Tisza Pista a Ház újbóli megnyitása után hama­rosan elhasal — mondotta az egyik ifjú diplomata, akinek Lengyel Zoltán az ide­álja. ______ Ka zinczy-utcza 17. @ a Zárdával szemben, ® ® legjobb varrógépek kedvező részletfizetésre kaphatók Wertheimer Lipótnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom