Szatmári Napló, 1904. december (1. évfolyam, 1-26. szám)
1904-12-30 / 25. szám
ll /vr>' i (< e‘WSzatmár, 1904. deezember 30 Pénteken i 'C Első évfolyam, 25. szamár/ Szatmári napló ilt-a.zpiili.zaif ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva \ Vidékre postán küldve : Egész évre 12 K (Negyedévre3 KjEgész évre 16 K (Negyedévre 4 K Félévre 6 K |Egy hóra 1 K|Fél évre 8 K |Egy hóra 2K Egyes szám ára 2 kr. (4 fill. Szerkesztőségi, kiadóMvatali és nyomdai telefon sz. : 117. Megjelenik mindennap, hétfő és ünnep utáni napok kivételével SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Árpád-u. 28. sz. ahova úgy az előfizetési pénzek, hirdetések valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők. Jelen és jövő. Valahogyan csakugyan be kell állani azok közé, a kik azt mondják, hogy nem úgy van már mint régen. Valamikor könnyű szerrel le tudtuk vetni magunkról a felelősség terhét és az élet gondját s tudtunk könnyed kedvteléssel részt venni a legpajkosabb mulatságokban is, ma örökösen a vál- lunkon, a homlokunkon, vagyis inkább a szivünkben ül a gondnak súlyos szárnyú madara. Egykoron a báli estéken rózsaszínű párával, lenge ábránddal, andalító harmóniával, üditő virágillattal volt tele a levegő. Ma sötétlő számvetés szorongatja a lélek könnyed, vidám hevületét, mint az ártatlan tréfát a maró szatíra s az elfogódott, szelíd báju flirtet a csiklandós pikantéria. Mintha a vigság erősebb szerekre szorulna, hogy el ne aludjon a fényesen kivilágított termekben. Régebben a hajlott kor is ifjúságával kérkedett s az aggság is kaczérkodott: öreg ember nem vén ember. Ma az ifjúság koravén s bárha ritkán valóban komolykodik s a blazirtság és unottság kiállhatatlan szerepében tetszeleg. A jóízű gondtalanul csapongó mulatság hovatovább olyan jelenséggé válik, a melylyel a legritkábban találkozunk. A lélek ártatlan örömeit nehézkes kedv váltja föl, nem is keserűség, hanem savanyúság. Amor nyilait a revolver, a csárdás, a — kékvók. Valami hiba van a kréta körül. A mamák panaszkodnak : — Sok fiatalember veszi körül a lányomat. Jóravaló fiuk. Jó családból valók, tisztesek, becsületesek. Egyiknek elég jó allása van, a másik még módos is hozzá. Mégis alig találok lányomnak való férjet köztük, embernyi embert, olyat, a kire nyugodt lélekkel rábízhatom gyermekem jövőjét, alig találok, bármint meresztem is szememet. De elégedetlenek a fiatal emberek s nem kevésbbé panaszkodnak: — Kedves leányok csinosak, szépek, ízléssel öltözködnek, zongoráznak ; egyiknek-másiknak szép kis hozománya is van, ennek meg annak pedig a műveltsége meglepő : elvégezte a leány- gimnáziumot s kész tudós. De nehéz az élet és feleségnek, asszonynak valót alig találok köztük. Végre is megalkusznak, a mamák is a fiafal emberek is és bizonyára a leányok is s keletkeznek házasságok, a melyek olyanok, a melyekből családi boldogság gyöngéd, egyetértés és nyugalmas, békés tűzhely fakad. Farsang urfi ilyenképpen gyöngén tölti be hivatását a maga idejében s ha kiakarja tombolni magát, akkor elhagyja társadalmi keretét és a közdolgokra veti magát. Ott aztán talál mindig olyan czimborákra, a minőkre szüksége van : tótágast áll, bukfenczet vet és kirúgja a hordó fenekét. Mi tulajdonképpen egész éven át farsangolunk, — hát akkor mirevaló azonkívül még külön hat hét a bohóságra. Csakhogy az országos farsangban nincs öröm és vigasság. Olyan az, mint a mikor az embernek czipőre van szüksége és korcsolyát kap ajándéka. Az ördög látott ilyen farsangot. = Választási mozgalom. Mátészalkáról Írják : a mátészalkai választókerületben eddig egyedüli jelölt a kerület mostani képviselője, J é k e y Zsigmond, aki egyhangú választás utján jött be a képviselőházba. Jékey győzelme biztosra vehető, nemcsak azon általános tiszteletnél és ragaszkodásnál fogva, melylyel kerületének polgárai őt A legbutább ember*. Élt valahol egy ember, ki amellett, hogy utálta a munkát, pazar költekezéseivel vonta magára a közfigyelmet. A barátai igen sokszor megdorgálták, hogy térjen jobb útra, de nem használt. A jó tanácsok az egyik fülén bementek, a másikon pedig kijöttek s ezenközben egyre pazazolta az apai örökséget. Már ott tartott, hogy alig volt valamije a mikor megszólította egy barátja: — Hidd el, ha az ember folyton csak költekezik és nem keres, még a szultán kincstárát is kiürítheti. Térj hát jobb útra. A figyelmeztetés nem használt. A tékozló egy napon arra ébredt fel, hogy szegényebb, mint a templom egere. Sokáig megpróbálkozott ezután azzal, hogy az éveit eltöltse. Midőn látta, hogy a szülőfalujában már nincs számára hely, elhatározta, hogy felkeresi a szerencsét. Éizülve, éhesen vigasztalanul hagyta el a falut s egyenesen a szomszédos erdőnek tartott, a hol egy farkassal találkozott. — Ember hová mégy ? kérdezte a farkas. A szerencsét keresem, volt a válasz. — Hm! Különös lény vagy. Hidd el, megennélek, ha nem volnál olyan különös, hogy a szerencse után szaladsz. Ezért szaba- dan bocsájtlak s csak azt kötöm ki, kérdezd meg a szerencsét, ha feltalálod, hogy miért vagyok én ilyen sovány ? — Szívesen. Ezzel tovább mnt. A mikor az erdei ut kanyarulatához ért egy galambfehér hajú öreggel találkozott. — Üdv néked öreg barátom, szólt a tékozló. Légy üdvözölve te is, fi sím, volt a válasz. Mi járatban vagy, tán a szerencsét keresed ? — Igen. — Fordulj meg, fiam, én vagyok a szerencse Legelőször is én voltam nálad, a midőn néhai gazdag atyád vagyonába jutottál. Tudod-e mit tettél? Rosszlelküen elkergettél. Meg volt a szerencséd másodszor is, a midőn a farkassal találkoztál. — Szerencséd volt, hogy nem falt fel, pedig éhes volt. És ime, most harmadszor is találkoztál velem !... Fordulj hát vissza, mert közönséges halandó a szerencsével életében csak háromszor talál- kozhatik. — Jól van, öregem, de most engedj meg egy kérdést, mielőtt elmennél. — Rendelkezz velem. — Megígértem a farkasnak, hogy megkérdelek az ő nevében, hogy mi az oka soványságának ? A felelet egyszerű. Azért sovány, mert keveset eszik. Mondd meg neki, hogy ha a világ legbutább emberét megeszi, csudamó- don meg fog hízni. Alig, hogy az öreg az utolsó szót kimondotta, eltűnt. A vándor pedig visszafelé tartott. — Nos, megtaláltad a szerencsét? — kérdezte kiváucsian a farkas. — Hogyne. Beszéltem is vele. Vén, ravasz bácsi a szerencse, aki szemrehányást tett, hogy többször elűztem magamtól. Aztán kegyelemből válaszolt a kérdésemre, hogy miért vagy oly sovány? — Nos ... nos? ... és mit szólt, mit tanácsolt? — Azt mondta, hogy fald fel a legbutább embert és meghízol. A farkas gondolkozni kezdett a szerencse tanácsán és szólt: — Az öregnek igaza volt. Az az ember, aki az apja örökségét könnyelműen elpazarolja s felkeresi a szerencsét, de ahelyett, hogy a saját sorsát megjavítaná, azt kérdezi tőle, hogy miért sovány az erdőszéli farkas, igazán a legbutább ember. Ezért ne vedd rósz néven; én megeszlek. A következő perezben a tékozló húsától csuda módon meghízott a korgó gyomra farkas. Balassa Sándor. Figyelem! Olcsó borárjegyzék. Figyelem! A ff/vmrűíl a mai naptól kezdve kiváló minőségű idei borok, melyek előkelő urasági szőlők terméseLakövetkező árakon kaphatók: — — — Buteliákban 2 krajczárral olcsóbb, 36 kr. Oláhgyürüsi az üzletben 1 1. 36 kr. házhoz kimérve 32 kr* 36 kr. Szatmárhegyi „ 1 1. 36 kr. ,. „ 32 kr. Sikárlói az üzletben Apahegyi jw 1 1. 40 kr. házhoz kimérve 1 1. 40 kr. „ 5 liter vételnél nagy árengedmény 3S& S
